Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-02-10 / 6. szám

midőn ö ezt irá: ,,középszerűek' gyülhelyévé Pest épen nincs minémíísítve. Am tápláljanak illyeneket másutt: a' központi főiskola illyenekkcl ne szaporítsa hallgató teremeit"; én ezt mondtam: hát csupán arszlán iskolát akar H. úr Pesten, mellyben nem hogy roszak, hanem még középszerűek sem szenvedtetnek meg (pedig a' lehetne a' legfőbb érdeme, ha a roszakat is megszivelvén, azokat jókká tudná képezni). Ez az a' gyilkos szándék. Azért, hogy valaki nem úgy mint más, hanem máskép akarja a' pesti főiskolát, annak mindjárt megfojtója-e? Azért ha valaki H. ur' e'beli tervét nem pártolja , az egyúttal a' pesti főiskolának is ellensége? Hisz egyik választmányi lag nem ítélte H. úr' müvét jutalomra méltónak : tehát az is mindjárt megölője a' pesti szándéknak? Én, mind már régebben a' szerkesztőséghez irt levelemben, mind most nyilvánítom, hogy Pesten egy főiskolának, de minél tökéletesb, minél korszerűbb alakban fölállílatásának barátja vagyok, a' mit csak az által is megakarok mutatni, hogy parányi erőmet és üres időmet, a' mennyire tőlem lehető, az azt tárgyazó iratoknak figyelemmel kisérésére szívesen feláldozom, akarván, hogy a' dolog' több oldalról megvitatása, és az egésznek minél tökéletesbbé tétele által csak nyerjen a' leendő főiskola. És ezt H. úr több mint herostratusi szándéknak nevezi! — 6.) Még egyet lobbant H. úr szememre, hogy t. i. őt plagiatussal gyanúsítám. Ez nem igaz, ezt nem mondtam. Csak azt említém neki, hogy illyen tervezetbe minek van bele tömve a' sok citatio ? mivel munkájában alig van lap, melly részint a' szövegben, részint scholionokban ment volna citátumoktól Tudjuk pedig , hogy az illy öntelen idézetek tudományban , mert a' tudomány rendszert tesz fel, annyival inkább practicus dolgokban semmi bizonyok. Hogy munkája'jókora része az idézettekből van össze építve, maga sem tagadja: minek dühöng (saját szava) hát értté, ha más ezt mondja? Azt mondtam tovább, hogy az illy auctorokból theoriákat könnyű összeszedegetni, de praxist 's különösen a' leendő pesti főiskolát illetőleg, nem. Ezt mutatja, hogy H. ur'tervezetében az elmélet ellen nem sok kifogás lehefe, csak leginkább a'gyakorlat ellen Hogy akadémiai tervét nem bíráltam olly részletesen , ámbár olt is tetlem eleget csak az az oka , mert abban annyi hiba nem volt, mint fölebb. Természetesen, mivel az eddig fenállóktól nem különbözik az, 's a' mindenkitől tudott —és tapasztaltakat könnyüség volt formulákba szedni. Bocsor. láülíttlrii fairek. Ax új jezsuiták. Korunk, melly az átmenet' és próbakő' kora, 's melly főkép az egyházi térmezőn mindent versengés és vitával tölt el, mig a' gyümölcsöző biztos béke' karjai között, teli kezekkel osztogatja minden népeknek kincseit őket oktatja és felvilágosítja, kölcsönös viszo- rozata lejárt; 's mégis azon törekednek, hogy a' nyaikat, közérdekeiket fontosabbá's erkölcseiket szelídebbé teszi, mig türelmet, jogot és igazságot keres; egy halottaiból feltámadott éjrémet Ját — az újonnan létrehozott jezsuitarendet gondoljuk — rohanó léptekkel előre haladni. Mióta az 1814-dik évi aug. 7-kéről kelt „Sollicitudo omnium ecclesiarum" czimü pápai rendelet, apostoli hatalomnál fogva, a'jezsuita rend'helyre állítását, minden keresztyén tartományokban, előbbi rendeleteikkel, jogaikkal, fclhatalmazottságaik-és szabadságaikkal felruházva , tanító , szónok 's gyóntató hivatalaikban, tanodáik, épületeik és birtokaikban, minden társaikkal megerősítette; a' szentszék' közvetlen oltalmának, védelmének és engedelmének alárendelte, és 14-dik Clemens' levele által közzételt megszüntető végzetnek minden következményeitől fölszabadította és feloldotta; királyok és herczegek a'jezsuiták' feltámadását nemhogy nem tűrték, hanem, mintáz újra születettidvezítőnek másod húsvét reggelét vallásos érzettel innepelték. Milly gyorsan terjedt el ujabb időkben ezen kegyelet rend, mellyet némelly jámbor lelkek zendülést elhárító szernek 'sa' polgári engedelem'alapkövének véllék, Róma, Modena, Parma , Ferrara, Verona, Nápoly, Piemont , Sardinia, Franczia, Irhon, Austria, Bajor, Belgium 's kivált Helvétiában; milly fényes fogadtatást nyert a' jezsuita-példány és gyakorlat-iskola; milly bőkezüleg adakozott reá szegény és gazdag, laicus és papság, 's mint küldik oda Franczia , Német- különösen pedig Bajorország' főnemességei , kiknél már a' dolog ajánlatos divattá vált, fiaikat, tulajdon nevelőintézeteik, és honi erkölcseik' kárával, ezt mind elősorolja azon ékes és tanulságos végszó, mellyet Dr. s profossor Kortiim Fridrik illy czimü munkájához ragasztott: „Die Entstehungsgeschichte des Jesuiten-Ordens" (Manheim 1843). A'jezsuiták'kérdése móstFranczhon és Belgiumban napi tárgyá leve 's Franczhon' minden újságai azzal vannak elfoglalva. Quinet és Michelet „Des Jesuites" czimü munkájok már negyedik kiadásban jelent meg 's a' constitutions des Jesuites épen olly gyors keletre talál. Peyronet úr, X-dik Károly' egykori ministere , emelé fel a' jezsuiták' védelmére szavát és magasztaló beszédekkel halmozza el őket, melly távol minden felekezetiség mérleggeli méltánylástól, már csak azon tett dolog által is megezáfoltatik; hogy ezen rend magát sem fel nem tartható, sem újólag megalapítani nem képes. — A' jezsuiták és jezsuita kolostorok ugyan ismét számosak, de micsoda fontossággal bir most egy olly rend, mellynek egész lénye élettelen, tehát létezőnek nem tekinthető. Azon időponttul, mellynél kezdve az önkényi hatalom' helyébe mindinkább 's inkább a' jog 's az álbölcselkedés' és eszeskedés' helyébe az ész tiizte fel zászlóját, a'jezsuitákra nézve a' teendők'so-