Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-02-10 / 6. szám

nia, vagy ha rajt változtatási tenni kivánand , a'l legnagyobb polgári bűnnek leheti magát részesévé Ellenben az amerikai szabad statusoknak polgára, hiában fog a' monárchia' fénye, czírnei és csillogó rendjelei után esengeni, a' democratü formák' egyszerűségét o meg nem változtathatja, vagy csak a' fenálló viszonyok' végképeni (elforgatásával. Igy a' protestáns egyház is különbféle helyeken, a' körülményeknek változó befolyása szerint, különféle alakokat von magára, mellyek annak múlhallan lényegéhez nem tartoznak ugyan, de mégis vele már anyira összenőttek, hogy rajtok az egésznek megrázkódtatása, talán szélbomlása nélkül, amúgy könnyen túladni nem lehet. Hlyen, magyarországi protestáns egyházunkban, Ítéletem szerint, vegyes kormányforma. Svédországban püspökök igazgatják az egyházat, Hollandiában pap elnököl az egyházi fögyüléseken. És vannak, kik minálunk is hasonlót óhajtanak , kik képtelenségnek tartják, hogyazegyház'ügyeivel csak mellesleg foglalkozóknak, annak kormányzásába épen ollyan, vagy talán nagyobb befolyásuk legyen, mint azoknak, kike'czélra egész életöket szentelék, kik az egyházban, mint egyedüli éltető elemökben, folyton élnek és mozognak. Igazságuk van-e ezeknek vagy nincsen, a' svéd-és hollandiai egyházalkotmány jobb-e, vagya'honunkbeli? — vizsgálni ezúttal nem akarom; annyi bizonyos , hogy úgy a' természetben, mint a'szellemvilágban , ugyanazon .való' nem egyszer a' legkülönnemübb formákban mutatkozik, a' nélkül, hogy azért akár az egyet, akár a'másikat e' formák közül rosznak, meg nem szenvedhelőnek lehetne vagy kellene mondani;sől épen a'formák'ezen különbféleségéből szokott a' leggyönyörűbb öszhangzat származni. Az inkább papi elemű igazgatás Svédországban, vagy Hollandiában, vagy egyebütt jó lehet., de azért jó lehet ilt nálunk Magyarországban, a'divatban levő vegyes is, annyival inkább, mivel ezen különbözés által a'protestantismus' egysége is, mint némellyek tán gondolhatnák, mitsem szenved, a' protestantimusnak épen az levén főismertető jele, hogy a' formákban szabadságot, a' lényegben megegyezést hirdet. Azért is tartsuk mi tiszteletben minden reformjaink mellett, ezen nálunk meghonosodott 's nagy zavarok nélkül egyenlőn meg nem másítható kormányformát , de tartsuk tiszteletben egy és más részről. 'S itt immár lehelellen meg nem említenem egy reformot, melly az ágost. hitv. egyházban már néhány évtized előtt behozatott, legújabban pedig a' reform, egyházba is behozatni megkísértetett, t i. a1

general-coventi csupán világi egyénből álló elnökséget. Szépek, tagadni nem lehet, és elvontan tekintve, igen talpraesettek azon okoskodások , mellyek e' reform mellett felhozattak, csakhogy egy hibájuk van: kelletinél többet bizonyítnak. Szerintök ugyanis nemcsak a' generalcor.ventbe, hanem egész egyházunkba is egyelemu igazgatast 's illetőleg elnökséget kellene behozni; már pedig ez a' fejtegetés alatt levő elv' érzékeny megfejtése nélkül nem valósítható. De tegyük fel, hogy valósítható volna, akkor meg alkalmasint több ok harczolna a' papi, minta'világi elem mellett; mert ha a'papokat eltávoztatandjuk az egyház' kormányáiól, és csupa világi tisztviselőket ültetendünk melléje, akkor megint az általam előadott első elv ellen cselckvénk, az egyházról letörlötlükaz egyháziság'szinét, magában talán jó, de politikai intézetté változtattuk azt által, vagy ha reformáló kezeink közt egyháznak marada is, meglehet quaeker, de keresztyén evang. egyház, biz az nem többé! 31egengedem én, hogy a' vegyes kormányforma nehézségekkel jár; de ha azok az alsóbb körökben legyőzhetek , miért volnának épen a' legfelsőbb körben legyözhetlenek , miért kellene épen itt némi csekély nehézségek miatt, hosszas gyakorlat által szentesített rendszerünkön sérelmet tenni ? Vagy talán ezen nehézségeket mi magunk sem hisszük egészen legyőzhetleneknek, de a1

valódi ok, mellyet azonban tisztán megvallani magunknak sem merünk, az: miképen viszásnak látszik, hogy egy szegény, polgárilag fénytelen helyzetű pap, egy világi főméltósággal ugyanazon polezon üljön, 's nálánál sokkal magasabb rangú egyéneknek elnöke legyen? Kik netalán igy gondolkoznak, és valószínű, hogy sokaknál ez a'tulajdonkép eni botránykő, azok vegyék fontolóra, hogy egyházban a'születés világi rang, gazdagság 'slb. mitsem számoló mennyiségek, de magokban a' polgári viszonyokban is vannak példák, hogy felsőbbek, külső állapotra nézve, alsóbbaknak kormánya alatt állanak, például, a' katonaságnál grófok, bárók nem egyszer jobbágy születésü előjárókia hallgatni kötelesek, vagy a' megyéknél országnagyok, köznemesi származású alispán' elnöksége alatt gyülekeznek össze. — „Úgyde" mondani fogjátok: legyen bármiképen a generalconventi egyelemü elnökséggel a' dolog, az ellen neked, épen felállított elvednél fogva, nem lehet kifogásod, mert azt már az idő az egyházhoz válhatathm Knpocscsal forrasztás Engedelmet kérek , ezen egyelemü elnökéget a'papság, és mások is, kc/dettől fogva állhatatosan ellenzettek, sőt az, mint tudjuk, tetemes ingerültséget is okozott az egyházban. És igy egyházunk' éleiében átment intézménynek az még mindig nem tekinthető, sőt épen a' legerősebb tanúbizonyságául szolgál ama* szabály' helyességének: hogy reformjaink mellett azon különös állapotokra, mellyek az egjház' kebelében az idő' folytán kifejlődjenek, mindig tekintettel szükség lennünk. Végre reformjaink mellett a' módot, miáltal azok az életbe léptetendók, sem szabad I soha figyelem nélkül hagynunk , de gondosan szemelölt kell laitanunk jelesül azon igazságot: 'houy a' czél ugyan sehol sem , de legkevésbbé az