Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-11-09 / 45. szám

nunk kell tehát, hogy alkalmas néptanítók álljanak elö. De mikint eshetik az seminariumok nélkül ? Felelet: ugy, ha tanodáinkban a' népnevelői pályára törekvő ifjak jó eleve kiszemeltetvén, csak is a' hivattatásukra tartozó tudományokban tökéletesítik magukat; de azután addig állomásba lép— nieknem lesz szabad, mig azokból a' szokolt félévenkénti vizsgálatokon kivül utolsó examen-rigorosumot nem adnak, és maguknak candidatusi czimet nem vivnak ki, mikint ez a' papi hivatalra törekvőkkel szokott történni. Tanulmányaik mintegy a' következendők lehetnek; a) Népszerű vallástan, összekötve a' vallás és egyház történeteinek rövid vázlatával, b) Anyai nyelv, c) Természetleirás. d) Természettan, e) Haza-és világismeret, f) Emberi és nemzeti történetek, g) Szám-és mérlan. h) Anthropologia és Psychologia. i) Paedagogia és Methodika. k) Ének és muzsika. 1) írás és rajz. m)Diaetetika és Gymnastika. Mind ezek rendes tanodai tanítmányok, legalább azoknak kellene lenni; tehát a1

népnevelők elméleti képzödhetésökért nem szükség a1

fennálló tanítási rendszeren változtatni, sem a' tanárokra ismeretlen terhet róni. Igaz, hogy népiskolában más szempontból kell felvenni a' szőnyegen forgó tárgyakat, mint a1

minőből azok tanodában előadatnak ; de jól kezelt methodika utján könnyen helyrehozhatni a' bajt. Gyakorlat kedveért megnyilandóknak vélem tanodáink négy alsóbb osztályait a'már cursust végzett ifjak előtt, hogy azokhoz, mint hospitansok, naponta bejárhassanak, 's ha ugy fog tetszeni, ségédeskedjenek is. Feltéve, hogy az illy ifjak 16 éves korukban lépnek ki a' gymnasiumból, még legalább négy évek okvetellen elméleti és gyakorlati képződésre szentelendök; mert kis gyermekekkeli okos bánásra, a' tanítói képességen kivül, még némi megállapodottság, béketűrő kitartás kívántatik, miket 20 éves korunkig is ritkán tudunk sajátunkká tenni. Miként rendeztessenek el pedig ezen négy évek teendői? függ a' helyi viszonyoktól. Másodrendű tényezői népiskoláink virágzásásának a1

jó kézikönyvnek. Ezekre nézve is nagy szükségben vagyunk. Edvi, Varga útmutatásaik már csak azért sem felelhetnek meg rendeltetésöknek, mert felelte drágák. Egy falusi közember kezébe ritkán gyül össze 5 vft ugy, hogy azt maga megszükítése nélkül könyvért fizethesse: ellenben két-három garast kevésbé veszen számba, ha netalán azt mindenhéten ki kellene is adnia kézikönyvre. Mekkora különbség van Hempel hat garasos Népiskola-barát"-ja (Leipzig bei Frid. Chr. Dürr XIV. és 370 lap) és a' mi hason tartalmú "s czélzatu népiskolai könyveink magas ára közölt? Mennyivel üdvösebb lenne, nálunk is olly iskolai könyveket kiadó bizományról gondoskodni, minő például a' Meursi, mellyből az egyes tanulmányok külön-külön jönek ki apró füzetecskékben, 's hallatlan olcsó áron. Erre nézve az erdélyi egyh. főtanács megtette az első lépést akkor, midőn az úgynevezett „Garasostárt" alapítá; de adós maradott az évenkint begyült pénznek czélszerü kezelésével, mi miatt már ma az egész intézet haldoklik. Fedezhetnék a' kézikönyvek hiányát ugy, ha a1

népiskolai tanulmányok rendre egyenkint és röviden legfeljebb 4—5 ívnyi darabokban dologhoz értő férfiak által kidolgoztatnának, 's mindenhol bevétetni parancsoltatnának. Tudva van ugyan is, hogy minél nagyobb valamelly munkának kelendősége, annál jutányosabban lehet gazdálkodni az árával Melly körülményből egy kis számítás után kiviláglik, mikép ha egy 5 ívből álló könyvecske bekötve ugyanannyi jó krajczáron osztogattatik szét, nemcsak a' reá tett költség fordul vissza, hanem még valami meg is marad. Hátha nagyobb birtokosaink, kik a' haza által kezökbe letett tömérdek javak ulán senkinek semmit sem fizetnek, minden jövedelmöket saját kényelmöknek, 's nem ritkán hiuságuknak áldozván fel, magukat egy kissé megerötetnék 's midőn talán e' szent czélra három—négy száz vftokat kamatozó tökét alapítani nem bírnának, legalább egyszer ezt a' csekélységet kitennék, 's igy a' népiskolai könyvek egyenkinti létre jöhetését megindítanák! ha sok olly földesurak lennének mint b. Wesselényi, b. Kemény István, és sok ollyan papok, mint {.BányaiLászló Miriszlón, nem hangzanának el szavaim a' levegőben. Ez utolsó 50 pgö ft kölcsön kért tökével kevés évek alatt olly foganatosan buzgott gazdálkodni, hogy már huzamos idö óta nemcsak a' kölcsön vett alap van visszafizetve, hanem jelenleg fundus létezik, mellyből minden iskolás gyermek ingyen könyveket kap, mindenikért tanítási dij fizettetik a' szülök legkisebb terheltetése nélkül, és pedig az idegen ajkúak's vallásúak után kettőztetve. Nemde lehetséges semmiből virágzó iskolát állítani? A' mondottakhoz járul népiskoláinknak czélszerü belszerkezete. Jelenleg iskolamestereink azt és annyit tanítanak, a' mit és a' mennyit tetszik. Nincs meghatározott ideje az iskolák kezdödésének, sem végződésének. Kinek kedve van, iskolába adja gyermekét, a'kinek nincs: elhagyja, szóval, minden rendetlen zavarban áll. Szükségesnek látnám azért, hogy a) Minden falusi közönség alkalmas iskolaház építésére szorítassék bizonyos eleibe szabandó terv szerint, b) Minden gyermekes atya 6 —12 éves fijait és leányait iskolába adni kényszeritessék. c) Kidolgozott tanítási terv adassék az iskolamesterek kezébe, kik annak pontos követésére utasítandók. Ez egyszerű kivánatok közül jó akarat mellett mindenik könnyen kivihető. Ugyanis Az elsőre nézve nem lehet olly nyomorult közönséget képzelni, melly egy iskolaház felállítására tehetetlen volna. Ha szabad birtokosok lakják a' helységet — szegénységről szó sem lehet;