Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-11-09 / 45. szám

nunk kell tehát, hogy alkalmas néptanítók állja­nak elö. De mikint eshetik az seminariumok nél­kül ? Felelet: ugy, ha tanodáinkban a' népnevelői pályára törekvő ifjak jó eleve kiszemeltetvén, csak is a' hivattatásukra tartozó tudományokban töké­letesítik magukat; de azután addig állomásba lép— nieknem lesz szabad, mig azokból a' szokolt fél­évenkénti vizsgálatokon kivül utolsó examen-ri­gorosumot nem adnak, és maguknak candidatusi czimet nem vivnak ki, mikint ez a' papi hiva­talra törekvőkkel szokott történni. Tanulmányaik mintegy a' következendők lehetnek; a) Népszerű vallástan, összekötve a' vallás és egyház történe­teinek rövid vázlatával, b) Anyai nyelv, c) Ter­mészetleirás. d) Természettan, e) Haza-és világ­ismeret, f) Emberi és nemzeti történetek, g) Szám-és mérlan. h) Anthropologia és Psychologia. i) Paedagogia és Methodika. k) Ének és muzsika. 1) írás és rajz. m)Diaetetika és Gymnastika. Mind ezek rendes tanodai tanítmányok, legalább azok­nak kellene lenni; tehát a1 népnevelők elméleti képzödhetésökért nem szükség a1 fennálló tanítási rendszeren változtatni, sem a' tanárokra ismeret­len terhet róni. Igaz, hogy népiskolában más szempontból kell felvenni a' szőnyegen forgó tárgyakat, mint a1 minőből azok tanodában elő­adatnak ; de jól kezelt methodika utján könnyen helyrehozhatni a' bajt. Gyakorlat kedveért meg­nyilandóknak vélem tanodáink négy alsóbb osztá­lyait a'már cursust végzett ifjak előtt, hogy azok­hoz, mint hospitansok, naponta bejárhassanak, 's ha ugy fog tetszeni, ségédeskedjenek is. Feltéve, hogy az illy ifjak 16 éves korukban lépnek ki a' gymnasiumból, még legalább négy évek okve­tellen elméleti és gyakorlati képződésre szente­lendök; mert kis gyermekekkeli okos bánásra, a' tanítói képességen kivül, még némi megállapodott­ság, béketűrő kitartás kívántatik, miket 20 éves korunkig is ritkán tudunk sajátunkká tenni. Mi­ként rendeztessenek el pedig ezen négy évek teendői? függ a' helyi viszonyoktól. Másodrendű tényezői népiskoláink virágzásá­sának a1 jó kézikönyvnek. Ezekre nézve is nagy szükségben vagyunk. Edvi, Varga útmutatásaik már csak azért sem felelhetnek meg rendelteté­söknek, mert felelte drágák. Egy falusi közember kezébe ritkán gyül össze 5 vft ugy, hogy azt maga megszükítése nélkül könyvért fizethesse: ellenben két-három garast kevésbé veszen szám­ba, ha netalán azt mindenhéten ki kellene is ad­nia kézikönyvre. Mekkora különbség van Hem­pel hat garasos Népiskola-barát"-ja (Leipzig bei Frid. Chr. Dürr XIV. és 370 lap) és a' mi hason tartalmú "s czélzatu népiskolai könyveink magas ára közölt? Mennyivel üdvösebb lenne, nálunk is olly iskolai könyveket kiadó bizomány­ról gondoskodni, minő például a' Meursi, mellyből az egyes tanulmányok külön-külön jönek ki apró füzetecskékben, 's hallatlan olcsó áron. Erre nézve az erdélyi egyh. főtanács megtette az első lépést akkor, midőn az úgynevezett „Garasostárt" ala­pítá; de adós maradott az évenkint begyült pénz­nek czélszerü kezelésével, mi miatt már ma az egész intézet haldoklik. Fedezhetnék a' kézikönyvek hiányát ugy, ha a1 népiskolai tanulmányok rendre egyenkint és röviden legfeljebb 4—5 ívnyi darabokban dolog­hoz értő férfiak által kidolgoztatnának, 's min­denhol bevétetni parancsoltatnának. Tudva van ugyan is, hogy minél nagyobb valamelly munká­nak kelendősége, annál jutányosabban lehet gaz­dálkodni az árával Melly körülményből egy kis számítás után kiviláglik, mikép ha egy 5 ívből álló könyvecske bekötve ugyanannyi jó kraj­czáron osztogattatik szét, nemcsak a' reá tett költség fordul vissza, hanem még valami meg is marad. Hátha nagyobb birtokosaink, kik a' haza által kezökbe letett tömérdek javak ulán senkinek semmit sem fizetnek, minden jövedelmöket saját kényelmöknek, 's nem ritkán hiuságuknak ál­dozván fel, magukat egy kissé megerötetnék 's midőn talán e' szent czélra három—négy száz vftokat kamatozó tökét alapítani nem bírnának, legalább egyszer ezt a' csekélységet kitennék, 's igy a' népiskolai könyvek egyenkinti létre jöhe­tését megindítanák! ha sok olly földesurak len­nének mint b. Wesselényi, b. Kemény István, és sok ollyan papok, mint {.BányaiLászló Miriszlón, nem hangzanának el szavaim a' levegőben. Ez utolsó 50 pgö ft kölcsön kért tökével kevés évek alatt olly foganatosan buzgott gazdálkodni, hogy már huzamos idö óta nemcsak a' kölcsön vett alap van visszafizetve, hanem jelenleg fundus létezik, mellyből minden iskolás gyermek ingyen köny­veket kap, mindenikért tanítási dij fizettetik a' szülök legkisebb terheltetése nélkül, és pedig az idegen ajkúak's vallásúak után kettőztetve. Nemde lehetséges semmiből virágzó iskolát állítani? A' mondottakhoz járul népiskoláinknak czél­szerü belszerkezete. Jelenleg iskolamestereink azt és annyit tanítanak, a' mit és a' mennyit tetszik. Nincs meghatározott ideje az iskolák kez­dödésének, sem végződésének. Kinek kedve van, iskolába adja gyermekét, a'kinek nincs: elhagyja, szóval, minden rendetlen zavarban áll. Szüksé­gesnek látnám azért, hogy a) Minden falusi kö­zönség alkalmas iskolaház építésére szorítassék bizonyos eleibe szabandó terv szerint, b) Minden gyermekes atya 6 —12 éves fijait és leányait is­kolába adni kényszeritessék. c) Kidolgozott taní­tási terv adassék az iskolamesterek kezébe, kik annak pontos követésére utasítandók. Ez egy­szerű kivánatok közül jó akarat mellett mindenik könnyen kivihető. Ugyanis Az elsőre nézve nem lehet olly nyomorult közönséget képzelni, melly egy iskolaház felállí­tására tehetetlen volna. Ha szabad birtokosok lak­ják a' helységet — szegénységről szó sem lehet;

Next

/
Thumbnails
Contents