Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-11-02 / 44. szám

végezések ellenkezését és ez utóbbinak határo­zatlanságát mutogatta: kiterjeszkedett az evange­liomi szabadságot ostromló és alattvalóikat e' mi­att üldöző hatalmak ellen, megemlékezett a1 ma­gyarokról is, mondván: Ja, die Ungern rühmen sieh Gottes Beschirmer und singen in der Litania: ut nos defensores tuos exaudire digneris: Hilf Gott! wie unsinnig ist die Welt! — Luther ezen munkájában túlságos volt, statuspolitikai tekin­tetből nem lehet azt helyeselni, azonban literatúrai szempontból Audin franczia catholikus iró azt mondja felöle: hogy szavai erősek és fényesek. — Ö menthető, mivel nem emberek de Isten Íté­letéről szokott beszélni, és a' legitimitásnak világi dolgokban túlzó barátja is volt — Ellenei hasz­nálták mennydörgő szavait A' német püspökök és bajor herczegek a' pápai követ sürgetésére Ferdinánd föherczeg el­nöklete alatt Regensburgba vonultak, elkülönöz­ték magokat és, mint mondák, a' római catholika egyház védelmére szövetkeztek. A' pápai követ 38 reform czikkeket adott be, csak papi fegyelmet tárgyazókat, Ranke ítélete szerint a' későbbi ca­tholika reformatiónak is non plus ultráját, mellye­ket a'norimbergai rendek, csekélységek miatt, el­vetettek 's megmosolyogtak: most ezek itt elfo­gadtattak, — és országos határozat formában ki­bocsáttattak, megerősíttettek. — Tehát olly gyen­gült és bomlott volt már akkor a' németrendi al­kotmány, az országos tanácskozások szerkezete olly rendezetlen, hogy egy pápai követ ország­gyűlést tarthatott és határozhatott: igen! mert a' norimbergai végezések magyaráztattak, a' wor­mácziai rendelet végrehajtása határoztatott. — Ennek következésében az üldözések el is kezdőd­tek, a' szövetségesek birtokaik határain a' luthe­ranismus mint dögvész ellen katonai cordonok húzattak 's a' t. *) Riffel katholikus iró **) sem tagadja ezeket, söt históriai pontossággal irja le a' részletes ese­ményeket, de okául hozza fel, hogy azoknak a' catholicismus védelmére kellett történni, hogy azok, kik törvénytelenül elszakadtak, törvényes Dieses Biiodnisz, das nebst der Abwehr der lulherischen Neuerung die Einleitung einer gemaszigten Reform be­absichtigte, kam bald nachher den sehr bedrángten Bisthümern Salzburg und Eiehstádt sehr zu slatten; gab aber zugleich die Veranlassung zur Verschárfung der Nachspürung, und der Zwangsmaszregeln und blutigen Strafvorkehren von Seite der Staatsbehörden gegen alle, die in der Verdacht einer Anhánglichkeit an die Lehren der Neuerer kameil. Sie wurden streng, auch ohne Beachtung der oft milder gesinnten Bischöffe aus­gefQhrt. Wie in spáteren Zeiten gesen Seuchen nnd Waarenschmufirgeley wurden damahls förmliehe Schutze und Speerwachen an den Granzen wieder die Kelzerey aufgestellt. — Wessenberg d e gr Kirchencersam. t. 3. s. Í05. **) Crislliche Kirchengeschichie der neuesten Zeit. Maim. 1842. B. 2. S. 344-349. uton (?) visszatérhessenek. — Ranke pedig ezen törvénytelen fegyveres reactióban találja fel a' német szakadás csiráját, melly nélkül nincs liar­mincz éves háború, mire a' bajor Arelin *) sem tudott egyebet felelni azon gorombaságnál, hogy ha e pontban, úgymond, n' catholikus rendeknek igazat nem adnak, ugy a' tolvaj vétkét is a" ká­rosnak kell beszámítani, miért nem engedte oda vagyonát. —Igen ám! de Luther az usurpatiót a' szentírásból bizonyította, a' fegyverrel támogatott praescriptio pedig többet bizonyít a' pogány val­lás melleit a' keresztyénség felett. A' császár Toledóból 1525-ik év május 24-röl irott levelében a' spirai összejövetelt eltiltván, Ágoslába rendelte a' rendeket a' török elleni se­gítség és a' lutheri eretnekség kiirtása felett ta­nácskozás végett, ígéretet tevén a'felöl, hogy zsinatot fog tarlani: a'norimbergai végzést, melly a' Luther tudományát megvizsgáltatni rendelte, megsemmisítette, és a' régi állapotnak visszaállí­tását parancsolta. Vádolta ezen levelében az evangélikusokat a' pór zendületek okoztával is. — Az evangélikusok csak követeik állal jelenvén meg azon utasítással, hogy az összehívó levél súlyos tartalmából érzett sérelmeiket nyilvánítván mindenben a' norimbergai engedményes határo­zat további fentartása törvényességét jelentsék ki, egyszersmind a' pórzendület okozatát magoktól ünnepélyesen visszautasítván, a' wormácziai ren­delet végrehajtását tagadják meg; a' gyűlést pe­dig a' következő évre Spirába által tétessék. — Az evangelikus rendek törvényes ösvényen ál-Jotlak, mivel a' norimbergai határzalot egyolda­lúlag magyarázni sem a1 császárnak sem a' re­gensburgi szövetségnek nem állott hatalmokban. A' catholikus rendek, nagyobb részben püs­pökök, Dessauban, Lipcsében, Málában titkolóz­tak, a' Braunschweighi herczeget a' császárhoz küldötték, azzal mentegeivén magokat, hogy a' pórok zendülete miatt, meliyet az evangelicusok élesztenek "'*) a' wormácziai rendeletet végre nem hajthatják. — A' római és mohácsi veszedelmek már készülőben levén, okosság volt-e ezt tenni ? E'perczben örökké tiszta fényben marad az evan­gélikusok jelleme, kik ha most a' franczia király— lyal és a' hatalmas Solimánnal és ez által Zápo­lyával szövetkeznek, elleneik romjain gazdagab­bak és hatalmasabbak leendettek, 's az általok hirdetett és pártfogolt reformatiót universalizálták volna. — Ölt azonban csak önvédelmükre szö­vetkeztek Torgauban, és Magdeburgban. Hort­leder után Marheinecke ***) közli ezen szövetségi *) Geschichte des bayerischen Hevzogs Maximilian. Passau. 1842. **) Ezen értekezést a' pórzendütetet és török hadakat állí­tólag elősegített reformatio történeteit e' pontban vilá­gosító adatokkal fogom berekeszteni. ***) Geschichte der Deutschen Reformation. B. 2. S. 213. 214. 215.

Next

/
Thumbnails
Contents