Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-10-26 / 43. szám

gróf és iró nemcsak hittársainak tön kedves szolgálatot, hanem a' magyar protestantismus érteimesbjeinek is, úgymint a' kiknek épen nem kerül nemébe az önmegeröltetésnek velők szemközt álló katholikus álláspontot is méltánylani, söt az ezen állásponton Írottakat, a' mennyiben a' történettan világos tényeivel 's a1

józan ész törvényivel összhangzanak, használni és megbecsülni. Azért legyen a' nemes gróf részünkről is íidvezelve e' téren, és higyje el, nem épen olly roszul illik ám kezébe a' magyar toll, mint némellyik jó szomszéd el akarná talán vele hitetni Különösen pedig ezen egyháztörténeti adatokkal minden vallású müveltebbjeink kivánatinak felel csak meg. A' mi a' szerzőnek egészben és nagyban sikerült történetírói részrehajlatlan voltát és munkájának tervezetét illeti, legjobb talán a' nemes grófnak saját élőszavából idéznünk az idevágó részt: „Én tisztán adatokat, mennyire lehetett, nyilvános irományokat közlök, és igy részrehajlásról, reménylem, vádoltatni nem fogok. — A' munka elrendezésében kötelességemnek tartám a" legrégibb időktől kezdeni, és azon irományokat közölni, mellyekben mindkét fél panaszai, czáfolatai legvilágosban feltalálhatók." A' szerző, mint látjuk, részrehajlatlan kívánt lenni, 's ez által minden esetre el is ért annyit, hogy könyve nem csupán azoktól olvasható, kik a' pap-uralom ószerü utján ballagnak. Azonban van még egy magasabb neme is a1 pártatlanságnak annál, meliyet szerző által követve látunk. Es ez abban áll, hogy történetíró, kibontakozva holmi elmenyügözö elövéleményekböl, emelkedjék fel a' korfejleményeket mozgató princípiumoknak zavaratlan felfogásához és rokonszenvü vallásához és követéséhez. A' valódi igazság iránt egyedül részrehajló lenni, ez a' valódi részrehajlatlansag, semmi más. Mihez a' történeti adatok ismeretén kivül megkívántatik az is, hogy a' történetíró szabad és elfogulatlan világnézetű bölcsészet szövétnekénél bonyolintsa le előttünk a'századok szellem- matollájáról a' kortünemények gombolyagát, 's ne legyen elméje a' közéletben egymással tusakvó mindennapias érdekeknek éspártszerü elövéleményeknek gúzsaiba kuszálódva. Ha a' nemes grólFal e' történeti müvében az imént érintett bölcsészi szabadság és elfogultlanság álláspontján volt volna szerencsénk találkozni: ugy, reményünk és gyözödésünk szerint, . nem tulajdonítandá a' vallásujítási mozgalmak elnyomhatatlanságát csupán a' fejedelem erőtlenségének, sem a' papuralom és az ország mostoha helyzetének; hanem elismerendé, miszerint a' protestantizmusnak fellépte és kiterjeszkedése a* tovább fejleni törekvő világ- és népszellemnek legbensőbb, legmélyebb, legolthatatlanabb szükségeiből származtatandó. A' szellemnek illy szükségei, ha már bizonyos mértéket felütnek, természetes, hogy elpaltantják az önkénynek és stabilismusnak bármilly erös bilincseit is, és, mint a* folytában erőszakosan gátolt viz, végtére rést törvén, eleinte kártékony áradást is okoznak, a' természet elleni önkénynyel és erőszakkal gátolni akaróknak köszönendöt. Egyébiránt, mi Majláth János grófnak sok becses adatokból összefűzött munkáját, melly még folytattatni is fog, bátran ajánlhatjuk ugy, mint maga nemében sikerültet, egyetlent és legjobbat. ' T-y I. Predigten auf alle Sonn- und Festtage de$ Jahres für hausliche Erbauung undzum Vor lesen in Landkirchen, von C. A. F. Mohr, Pfarrer in Reimersdorf. Leipzig, 1840. IV. és 476. 1, 8-r. Tartalmuknál fogva a' beszédek azok közé tartoznak, mellyeket gyakorlatiaknak szokunk ne vezni; mert mindenből világosan kitetsző czéljok: az erkölcsi életet előmozdítani, az ellenkező bűnök, jelesül erkölcstelenség, fajtalanság, mérfékletlenség 's t. ellen víni. Ez okból a' nyilvánítóit gondolatokat bizonyosan mindenki, kinek van még érzése ker. erkölcs iránt, helyeseknek elismerendi *s habár — mit másként nem is várhatni — nem épen ujat foglalnak magokban, mégis a' komoly szellem, melly bennök mindenhol nyilvánul, jótékonyan hat ránk 's valóban meglepő, néha mi mélyen fogja fel sz. amaz általános, már sokszor előhozott erkölcstani gondolatok- 's követeléseket! Egyszersmind pontos ismeretet mutat az emberi szív- és életről, valamint nagy hajlamot, mindenütt a' legspecialisabbat kiemelni, mit egyes események, évszakok 's munkák, idöjárat 's t. nyújtanak *s igy a' sz. sokat individualizál. 'S mivel illyen tehetsége nagy mértékben van, feltehetjük, hogy ollyat választott ki, mi egyházát legközelebbről illeté 's igy ismét feltehetni, hogy beszédei hatoltak 's e" szerint valóban gyakorlatiak voltak. Vannak azonkül helyek, mellyek arra számítvák, hogy azérzeményt, vagy sz. szerint, a' szivet megrázkódtassák. Ezek azonban nem nyegle játékok, mellyeknek más czéljok nincs, mint csattanó hatást eszközölni, hanem erkölcsi komolyság világlik ki belölök 's arra kell szolgálniok, hogy a' meglágyított vagy megrázkódtatott embert annálinkább fogékonynyá tegyék a' ker. életre serkentő intések iránt. Illynemü helyek természetrajzokat foglalnak magokban, melylyekben a' sz. nagy különféleséget mutat, rajzokat a' bünnvomorról, a' jámborok sokféle alakú szerencséjéről, az isten nagyságáról, kivált pedig arról, mit a' halál- 's halhatatlanságról mondani lehet. 'S mivel a' szerzőben kétségtelenül költészi kedély van, sok rajzát sükerüllnek mondhatni 's mit a' szívhez mond, az bizonyosan viszhangra talált. 'S ámbár e' beszédek felolvasásra falusi egyházakban vannak kiadva, midőn a'pap meg van gátolva beszélni híveihez, 's igy tulajdonkén