Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-10-12 / 41. szám

nagyszámmal lesznek lelkészeink közölt, kik a' kiviteli nehézségektől, harcztól *s az ezzel elválhatatlanul velejáró méltatlanságoklói megrettenve, 's gyámot magok körül sehol sem látva, vagy maradnak a' régi mellett, mostani csendes nyugalmokba, vagy ha kezdenek is, a1

küzdés elején mindjárt nyakokra tóduló erős ellenállások miatt, — a' szerencsés eredmény reményét teljesen elvesztve, — visszadugják békés hüvejébe a1

szent ügyért vívó fegyvereiket. — Saját magam tapasztalásából okulva szólok: még 183S-dik év elején magamat e' szent ügy kivitelére rá határozván, egy I. Galata 6, 5. verséből tartott templomi tanítás után mintegy 120 emberből álló gyűlés előtt, akkori iskolarector, most aradi lelkész, t Bitó Sándor urat magam mellé véve, — 's még egynéhány értelmesebb férfiakat mellettem szólásra megkérve, — elmondtunk a' birtokaránylagi fizetés mellett minden okokat, megmutattuk a' most fennálló fizetési rendszernek, égrekiáltó igaztalanságát, valamint a' fizetés nélküli iskoláztatásnak már mostani, de a' későbbi nemzedékre 's közönségre még mindig üdvösebb hatását, véltünk még saját egyházunkban fennálló visszaélésekből is okokat, a' millyen a' többek közt ez: ha a' tanítók a' közpénztárból fizettetnek. nem lesz szükség a* rectorok változása alkalmával, birói hatalommal szedetni be a' gyermekbért, mint az most minden 2 dik vagy 3-dik évben történik. Ezek előadása után, — a* közremunkálásra előre megkért néhány értelmes férfiakkal együtt felszólítottuk a' jelenvollakat, az előre szépen kidolgozott *s most elmondott fizetési 's iskoláztatási uj rendszer elfogadására, 's bezzeg volt mit hallanunk! a' mit egyesekbe (mert létez-e 6000 lélekből álló gyülekezet, mellynek kebelébe illyek ne találtatnának) az értetlenség, a' fösvénység, a' közjó és a' szegényebb lakosok iránti részvétlenség, a' pöffeszkedő lenézés sőt sokakba a'vallás, egyház iránti tiszteletlenség kitalálhattak; mind azt nekünk hallani, nyelni kellett; végre miután még segítségre megkért társaink is részünkről elállottak; 's miután a1 külső elöljáróság is kinyilatkoztatta, hogy ha az uj fizetés elfogadódna is, — most vitetvén ezüstre a' porczió, az üst- és füstpénz is — ők az egyházi fizetések behajtására magokat nem kötelezhetik: mi is tervünk elfogadása további sürgetésével felhagytunk, 's én magam, az ügy vesztésin igazi belső fájdalommal, csak akaratom szentségének édes érzésével, 's ebbeli némi vigasztalódással tértem haza. Ki merné előre állítani, hogy ha csupán saját erőnkkel kezdünk; a' legjobb akarat, a' legerősebb 's kitüröbb lélek mellett is, nem fognak-e sok illy példák előtűnni? — Tisztelettel megkérjük tehát fötiszteletü egyházkerületünk tisztelt főnökeit 's ülnökeit, hogy sajátjokká tevén az aránylagos fizetés, szabad iskoláztatás elvét; körlevél által, nem csupán ajánló 's tanácsié, hanem mint hatáskörökbe esőt, ahhoz szépen illőt; parancsoló hangon minden egyházak külső 's belső elöljáróinak e' szükséges változtatást tegyék kötelességekké, hogy igy egyrészről, az illyenkor keletkezni szokott méltatlanságok ne szálljanak magoknak a' lelkészeknek, mint indítóknak fejökre, más részről ők is, nagyobb tekintélyhez 's egyházkerületi rendelethez támaszkodva, a' szent ügy kivitele körül szabadabban s bátrabban működhessenek, magokra bizván azonban a' fötiszteletü egyházkerület minden egyházi elöljárókra a' magok egyházi körökhez 's helyzetűkhez képest az uj fizetési rendszernek a' felállított elvszerinli kivetését 's kidolgozását. Veress Ferencz, sarkadi lelkész. I r o «l a I o ni. D. Michaelis Permanederi, Jur ecclesiast., históriáé sacrae nec non p. t. patrologiae Professoris in Lyceo regio Frisingensi, Bibliotheca patristica. Tomus I. Patrologia generális S. Encyclopedia patristica in usum praeleetionum accommodata. Landishuli, 1811. 8. r. 1. szöveg, 61 1. ajánl. Patristicának neveztetik rendesen mind az, mi az egyházatyák ismeretére, élettörténeteikre, munkáik- és tanaikra vonatkozik, 's hogy illynemü munkákban, mellyek részint általán, részint egyes egyházatyákkal foglalkodnak, korunk igen gazdag, tudja mindaz, ki az istenészeli irodalom mezején csak némileg körültekintett. De fontosabb a' patrologia, vagy bevezetés a' palristica tanulmányába, minek érdekében még kevés történt. Sz. r.kath. oktató Freysingenben, illyen patristicai encyclopaedíát vagy patrologiát, academiai felolvasások végeit, adott ki jelen munkájában. A' tudomány e' részében nem hijányzanak ugyan munkák, ugy a1

r.kalh. mint a' prot. egyházban 's Németországban az ujabb r.kath. istenészek közt: Lumper, Goldwitzer, Möhler; prot. közt: Danz, Engelhardt 's m. patrologiákat irtak: protestánsok közt mégis a' patrologiai, daczára a' patristicai törekvéseknek, meglehetősen feledve van. Sz., ki mint tagja azon egyháznak, melly a' patristica tanulmányában nagy becset helyez, illy munkába fogott, önhitvallásu tanulók számára valóban nagy meggondolással 's dús tartalmassággal, ámbár r.katholicismus szellemében irt 's munkája protestánsokra nézve is nem csekély, nem haszontalan. Ö a' patrologiát generálisra, melly az egyházatyák munkái teljességére, valódiságára 's kiadásaikra terjeszkedik ki, és speciálisra osztá, melly az egyes munkákról különösen szól, 's óhajtást költe! bennünk, hogy a' munka folytatását szívesen várjuk.