Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-09-14 / 37. szám

vatalok tisztújítás tárgyai ne legyenek — elvben elfogadtatottI Kis János, sz.-antalfai ev. lelkész. Vegyesek. Csodhirdetés. A' temesvári egyesült ev. egyház kebelében egy magyar reál iskolának létesítését 's ehhezképest egy oktatónak meghívását egyház ülésileg elhatározván, ezen — esztendei 300 ezüst forint fizetéssel és egy szobából álló szabad lakással járó, 's mások közt különleg építészet-, művészet-, mértan és magyar nyelvbeni jártasságot igénylő — oktatói helyre nézve csődöt hirdet azzal, hogy ezen helyre ajánlkozó vagy ágost. vagy helv. vallású egyed magát folyó 1844. évi october 6-káig bérmentes levéllel ez egyház elöjáróságánál jelentse, egyszersmind pedig arra készen tartsa, hogy miután az iskola még octoberben megnyittatni fog, megválasztása és meghivatása után vagy 10 nap múlva Temesvárt lehessen. Csodálatos ujság. Erdélyben, nemes háromszék körösközepén virágzik egy város, uradalmi kastéllyal, korcsmával, keddenkinti vásárral: de templom, pap, mester és iskolaház nélkül, — becsületes neve Várhegy. Midőn lakói a' kézdiegyházkerület elöjárósága által felszólítattak, hogy vagy anyaecclesiát alakítsanak, vagy filialkép valamellyik szomszéd megyéhez csatlakozzanak: „maradunk a' mint vagyunk" lett a' válasz, és vágynák is mind e1

mai napig a' mint voltak. Vájjon miféle missio téríthetné meg ezeket a' keresztény pogányokat? I.eveie^és. A' szerkesztőség, a' mennyire csak tőle kitelhetett, lapjaiból száműzött minden nyelvmozgalmat, melly keserűséget sokai, üdvei igen keveset árasztott. A' szerkesztőség igen örvend, hogy ezen terméketlen nyelvcsaták a' pyol. egyház körében megszűntek, 's olly kérdések megvitatásának engedlek helyet, mellyek egyházunk javára nézve sokkal nyomosabbak. Hisszük, hogy e' részben kezet fog velünk minden , kinek a' prot. egyház boldogsága szivén fekszik De épen ez okból fájdalommal fog kiki eltelni, hogy az eperjesi collegium igazgatója hivatalos pecsét alatt ismét olly dolgokat mozgat, melylyek különféle kellemetlen commentárra adhatnak 's már adtak is okot. Ha jól vagyunk értesítve, — 's e' felöl nem kételkedünk, miután annyi oklevél által ostromoltatunk — a' dolog veleje ez: M. A. L. — eperjesi igazgató űr a' „szlávoknak alázatos szolgája" 1844-dik jul. l-jén Eperjesen e' szlávokhoz egy felszólítást intéz, mellyben miután a' „nagylelkű szlávoknak" előterjeszti, mintbirtaz eperjesi ev. collegium mindig hö keblű pártolókkal, ennek kivált a' szlávoktóli további pártoltatását következő okoknál fogva igényli: 1.) Mivel a' szlávok az eperjesi iskolát minden időben magokénak is tekintenék, — mit a Rózsembergi 1707-ben lartott gyűlésben is bizonyítottak,— hol kölelességöknek tartották, mindennemű segítséget nyújtani az eperjesi collegium szükségeinek. 2.) Mivel a' szlávok minden jó nagy és hasznos müvet előmozdítani szoktak. Hogy pedig az eperjesi iskola jó és hasznos, annak bizonyságául egy legio név idéztetik,— kik tanítványai voltak, milylyenek Ambrózy, Fiser, Ruffinyi, Nicolai, Szontagh, Szeberényi; Kmety, Hodzsa, Plecha, Mateják, Halbschuch, Brozik 'sa't. 'sa't. 3 ) Mivel a' szlávok olly szerencsések voltak, — hogy az eperjesi iskolából 300 év óta legnagyobb jótéteményekben részesültek. Mert 1) Az eperjesi iskola a' tót, — nagyobb részint szegény, elhagyott és árva tanulókat mindig anyai szeretettel ölelte, segítette, őrizte és gyakoroltatta. A' táplányban (alumneumban) minden időben legtöbb szlovan , és pedig közönségesen díj nélkül táplál tatolt. 2) Ez látott el számtalan szlávot, nemcsak mig az iskolát látogatták, — de az iskolai pálya bevégezte után is jó paedagogiákkal. — és őket a' német academiák látogatásában gyámolította. 3) Ez a' segéd-díj (stipendium) kiosztásánál mindig a' szlávokra fötekintettel volt. 4) Kiilönféleképen érdemesítette magát a' szláv nyelv müvelése által. Mert a' népoktatási (homiiiticai) társulatnak, melly Eperjesen legrégibb idők óta virágzott, nemcsak jó szónokokat, de jó szlávokat is képezni volt czélja és tárgya. Ehhez járult 7 év óta a* szláv nyelv és irodalom „tettleges" intézete, mellynek javára Jungman szótára nyilvános iskolai költségen 100 forinton vétetett meg. 5) Midőn professorokra volt szüksége, illyeneket többnyire szlávok közül választott, miről Scultety, Bocacius, Rohács, Ledvepp, Szeredy, Jakobey, Rezik, Matheides Samu, Lendvay, Ihnaly , Szartorius, Lonyai, Fábri, Chrastina, Kuzmányi, Szemian, Carlovszky, Kralovanszky, Mayer , Liptay, Benka , Morvay 'sa't. nevek elegendő tanúbizonyságot tesznek. 6) Ez valódi papnövelő intézetnek tekinthető, mellyben számtalan árvái, liptói, turóczi 'sa't. szláv növeltetett. Itt ismét egy sereg ide tartozó név hozatik fel bizonyságul. Ezekulán következik még az adakozásrai felszólítás 's befejezés. Mi mindezekhez semmi commentárt nem ragasztunk, söt a' hozzánk érkezetteket is ki nem adjuk. A' gyanúsításokat, az alapos és alaptalan magyarázatokat részint megvetjük, részint hallgatással mellőzzük. Annyit azonban legyen szabad őszintén megvallanunk, hogy mi, ha azon ülésben részt vehetünk vala, mellyben az igazgatóság ezen oklevél kibocsátásával az igazgató urat megbizta, az ellenkezőt javallók sorában állottunk volna. Az általunk különben igen tisztelt igazgató úrnak ezen tettét mi nem foghatjuk meg. — — V. M. iskoíatanilók jövendője felöli ábrándja kedvezőbb időkre halasztatik. — H. S. népiskolai oktató úr czikke, mivel, a' midőn minden gyülekezetben iskolai felügyelő választmányt, egyházi megyénként pedig decanusokat javasol, olylyasmit tesz, mi minden ev. esperességben már megvan 's e' lapok utján többször említtetett, fel nem vetetik. — A' csúzai gyűlésről már eleget hallottunk 's igy * * * czikkét nem közölhetjük. A' tárgynak különben is elő kell még fordulni valami gyűlésen, tessék akkor megírni. — Ha roszúl szóltam 's a' t. hihetőleg használtatni fog. Székács.