Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-08-31 / 35. szám

kik megérték a' kor parancsát, és önszorgalmuk által nem megvetendő tanítókká képezék magokat; — és ha az illyek — szorgalmukat legkisebbé sem méltányolva — a' hanyagok- 's tudatlanok­nak tapasztaltakkal együtt, minden évben censura adásra — mialól kiképzettség soha, csak sír sza­badítand fel minden egyént a1 határzat szerint — összeparancsoltatnak: — ezen örökös lealacso­nyíts által, a' n. t. egyh. megye az illyek előtt a' valódi erényhez vezető utat meggátolja,az ér­demnek keserű jellemet ád, vagy azt önző gonddá fordítja magányérdek iránt, 's a' kitűzőit czél ál­tala megközelítve soha sem leend. Tudhatja ugyanis a' tanító az általa tanítandó tanokat, 's a' korbeli táblabírák előtt ki is állhatja a' vizsgát; — de ha a' kedv, mi nélkül a' tanítás hatástalan, — az ösztön, mit érez keblében hiva­talára , az örökös tudatlanságrai kárhoztatás le­verő érzete által elkomorul 's megsemmisül, — vájjon a' tanok könyvnélküli tudása — mi igaz lelkismeretes 's korszerű tanítónál nélkülözhetlen — kedv 's ösztön nélkül áraszt-e üdvöt, hasz­not a' most is csak — legalább nálunk — pangó falusi oskolákra? — véleményem szerint nem! — söt azok is, kik belsőleg hivatást érezve, sükerrel munkálkodhatnának ez a hon lényeges jóllétét feltételező pályán, még a' távolból sejdítvén a' hü tanítók hütlenekkeli egyenlőn méretésöket visz­szarettennek, és olly pályát választanak, mellyen a' szorgalom méltánylatra, az erény jutalomra legalább számíthat. Czélszerübb volna hát ezen határzatot ismét nyugalomra méltatni, általa a'mindkét rendűt, bírákat az alkalmatlanságtól megkímélni, a' sze­gény — különben is e' földön létező, minden kény­től nyomatolt — isk. tanítókat az örökös meg­gyaláztatás állapotjából kiemelni, hőbb pártolásra 's méltánylatra érdemesíteni, — mi, hiszem, sokkal több alkalmas isk tanítókat jövedelmezne az egyh. megyének, mint az örökös censuráztafás — és a' korszellemével öszhangzó, nemesebb 's szívderítő pályán képezni ki őket a' tanításra. És hogy ezen pártfogás alá holmi kóborlók, érdemellenek ne tódulnának, minden tanítóságra magát elszánt egyén, hivatalába léptekor szigo­rúan leendne megvizsgálandó, jó erkölcsöt 's ille­delmes magaviseletet hiteles bizonyítvány által tanúsítandó. — A' kiképzésre pedig e1 lap hasáb­jain már több ízben ajánlva volt a' tanítók egy érlekezö és olvasó körbei állásuk világi és papi elnöklet alalt, hol is összesített erővel, Edvi, Varga, 's több más jelesek nevelés körére tartozó munkáikat megszerezhetvén, ezeknek segítségök által hivalalkodási pályájokon a1 haza kivánatának megfelelőleg munkálkodhatnának, mire már pest­gömöri 's több vidékbeli isk. tanítók dicső 's kö­vetendő példát mulalának fel a' t. olvasó közön­ség előtt. — De hála az égnek! egyh. megyénkben is van­nak már nem épen méltatlan isk. tanítók a' ke­serű megvetletés melleit is, kik előtt a' körükbe vágó korszerű javaslatok nem enyésznek el nyom­talanul; söt megértvén a' haza szent szavát, a' haladási vágy keblökben honosulni kezd, mit ta­núsít e1 lapok ez évi 25-ik sz.-ban Sz. D. tanító ur által, a1 tanítói képzésről tárgykimerítöleg elő­adott értekezése nyomán készült indítványuk is, melly nem az egész egyh. megyebelieket, hanem csak két korbeli 20 egyént hív fel bizodalmasan egy tanítói egylet létesítésére, — hogy ezen in­dítvány a1 felhívott isk. tanítók által mi részvéttel, a' n.t. egyh. megye által, mi pártolással fogadta­tik, még a' jövendő leplezi, róla idejében a' t. ol­vasó közönséget tudósítani kötelességemül ösme­rendem. — Adjon isten munkálatuknak üdvös sikert, nékiek általa boldogabb jövendőt, k. n. — fii ü i r o i <i. Északi fény. Pétervárból irják, hogy az Oroszországban levő protestáns egyház éven­kint zsinatok által igazgatja magát öt helyeken, úgymint: Rigában, Mitauban, Révaiban, Moszkvá­ban és Péterváron: ez utóbbi helyen tartatott zsinaton elhatároztatott, hogy az összes papság számára egy nagy könyvtár állítassék, mellybe a' protestáns literaturát tárgyazó minden külföldi, különösen német munkák, folyóiratok, újságok meghozattassanak és a' papságnál köröztessenek, melly czélból olvasó egyletek állítassanak fel. D A. Z.Nro 70. 1844. Oktatói élierség. Montalembert gróf­nak a' franczia pairkamarában a' Jesuiták mellett tartolt hosszas beszéde , meliyet a' középkor obscurans szellemétől vezéreltetett — a1 türelem és felvilágosodás satyrájának mondhatni — fel— riasztá a' franczia egyetemek oktatóit, különösen pedig Micheletet és Quinetet, legközelébb pedig a' híres Lacretellet — ki az első revolutio alalt az egyházért fogságot is szenvedett, most pedig erőteljesen kikelt a' Jesuiták ellen, nem engedi, hogy ezek az ifjúságot neveljék, panaszt emel a' püspökök ellen, kik nemcsak a' Jesuita-rendet, de azoknak veszélyteljes elveiket is magokévá teszik , pártolják, felszólítja őket, ne tegyék gyűlöletesekké magokat a' szabad szellemű nem­zet előtt, hogy ha pedig a'chatresi és chalonsi püspöki anathemáktól meg nem szűnnek, meg fogja előttök nyitni a' történetek könyvét. D. Ali. Z 1844. Franczia protcst. papok száma. 1815-ben a' császárság végével a* prot. papok száma volt 464, 1830-ban a' restauratió végé­vel 527. — 1843-ig nevekedetl 667-re, je­lenleg 700. A' papokkal az egyházak száma is hasonlóan nevekedett, ámbár jelenleg is még száz­egy gyülekezetek vannak pap és templom nélkül. A' prot. Budgct a1 császárság alatt, 306,000 fr.

Next

/
Thumbnails
Contents