Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-08-31 / 35. szám

ben, 's a' zárt ajtók megelt sokszor obscurantismus 's mysticismus szörnyei's a1

vas önkény, ádáz zsarnokság, veszélyes müveket kovácsollak.— Ezen szavaival maga megismeri, milly szörnyek kovácsollatlak a' zárt ajtókon belől, most kérdem: megnyílván a'zárt ajtók, megelégedhetni-e azoknak puszta látásával, elnézhetni-e, hogy ezután a1

világ szeme láttára kovácsolják a' szörnyeket? Nem, a' Jézus korbácscsal kergette ki a' jerusalemi templomból a1

pénzváltókat 's árulókat. — Azt mondja D.ur, jelenkorunkban a' nyilvánosság ezt tenni nem engedi. — Bár ne engedné, de mindenkor igaz marad: a' fa millyen állásba nö, nevekedik, abba erősödik meg; hogy hát a' melly rosz eddig titokba ment véghez, nyilván ne történhessék, csupán restauratió által lehet véghezvinni. Ugy de — mondja tovább D. ur — „idővel majd kiforrja magát 's lassankint a' visszaélések elenyésznek." — Az ürömgyökér mindig ürmöt fog teremni, szednek- e a' tövisről szölöt, a' bojtorjánról fügét? a' visszaéléseket eddig a'slabilismus teremvén, ezután se várhatunk töle egyebet, hijába minden nyesegetés, mig a', fejsze gyökerére nem vettetik, természetét megfogja tartani. 2) Hogy a' restauratiót nemcsak a' korszellem, de a'protestantismus értelmességének nagyobb része méltán kívánhatja: az bizonyos; a' millyen kívánatos és kedves volt a' Jézus által cszközlölt reform a' zsidó papi uralkodás alatt nyögött népnek; a' millyen óhajtva várták sok lelkek ezelőtt .három négy századdal a' reformatiól: csaknem olly közönséges kívánság ma viszont mind a' világi mind az egyházi reform. A' legtökéletesebb alkotmány csak egy század lefolyása alatt sem maradhat meg az emberi gyarlóság mialt eredeti mivoltában, mennyivel inkább több századok leltével, annyi visszaélések ragadnak rá, hogy az eredetire alig ösmerhelni; mint a' legtisztább forrás, több mértföldekre folyván, elveszti eredeti tisztaságát: ugy van minden embori alkotmányokkal a' dolog. Már pedig a' tiszta forrásvizet többen kívánják, mint a' zavarost; tehát a' reformot is az értelmességnek nagyobb része kívánhatja, mert zavarosban soknak halászni ugy se lehet. 3) A1

melly okok eszközlötlék 's eszközlik a' világi tisztségek időnkénti újítását, azok kívánják a' papi tisztviselőknek reslauralióját is. Nem czélom azon visszaéléseket elősorolni, mellyek az örökös tisztségek által csúsztak be, csak arra figyelmeztetem D. urat, ha széjjeltekint, alig talál várost honunkban, melly tisztviselői ellen ne panaszolkodnék, hol szinte olly szörnyek történnek a' zárt ajtók között, mint D. ur szerint nálunk. Ha ott a1

reslauratio állal lehet a' bajnak eleit venni, bizonyosan nálunk is, és hogy a1

víszszaélések meggátlására ez a1

legczélszerübb eszköz, eléggé megvitattalott a'jelen országgyűlésen. 4) A' holtig való tisztség, hogy leginkább magánok a' tisztviselőnek hasznos, az tagadhatatlan, mert ha hasznos nem volna, sokan annyira nem ragaszkodnának hozzá, sőt nehezen várják azt az időt, mellyben letehetnék, mint némellv falusi bírák; de épen ez kívántatja némellyekkel a1

tisztséget, hogy vagy rang-kóros természetüket kielégíthessék, vagy erszényöket tölthessék; a'társaság java s boldogsága előmozdítása csak mellesleges czél, a' mit sokan csak ugy "s akkor mozdítnak elö, a' mint és a1

mikor a' magok hasznával össze van kötve, különben azzal a' resignalióval, hogy a' maga hasznát 's dicsvágyát félretéve, egyedül a'társaságét fogja szeme elölt tartani, ezer közül egy alig vállal tiszlséget kényszerítés nélkül. 5) Különösen két rémképpel szokták ijesztgetni a' restauratió barátit annak ellenzői, az egyik a' corteskedés. Meg kell vallani, hogy ennél semmi jobban vissza nem ijeszthet a' tiszt— újítástól. De a' rémkép elenyészik, hajói vesszük fel a1

dolgot. Mindenek elölt keressük fel a' forrást az eredeti tisztaságába, ugy jöjjünk alább, majd megtaláljuk, honnan veszi eredetéi a' zavarosság — a1

corleskedés, ott vessünk eleibe gátol, tiszta lesz folyamunk, mentek leszünk a' corteskedéstöl. Nézzük meg, hogy származtak a1

tisztségek ? én ugy vélem, az emberek társaságba állván, miután magok közölt bizonyos törvényeket szabtak,. választottak magok közül egy vagy több egyént, a' mint kívántatott, kiknek kezökbe adták a' magokalkolla törvényeket, hogy azok szerint örködjenek, aVlársaság csc-ndességére 's boldogságára ügyeljenek. Az illyen választoltak jutalom nélkül folytatván a' rájok bizolt kötelességet, csak bizonyos ideig szolgállak, cz ellelvén, bízták azon kötelességek teljesítését másokra; ez az eredeti typusa a társaságoknak; feltalálhatni ezt a1

mai községeknél. Ezt lette alapjául a' Krisztus is a' társaságoknak, mind magáról ezt mondotta: Nem azért jöty az embernek fija, hogy szolgáljanak neki, ha^em, hogy ö szolgáljon másoknak ; mind az apostoloknak azt mondotta : a' ki ti köztelek első a(iar lenni, legyen ti szolgátok. Mat. XX: 26, 27„ 28. — Mi hát a' lisztség ? szolgaság, az is volt ez sok ideig, melly megtetszik onnan, hogy ezen terhes szolgai tisztséget régen nem akarván sokan felvállalni, büntetést kellelt határozni a' felvállalni nem akarókra, valamint ma is alsóbb néposzlálynál, hol máig is az eredetiség leginkább megmaradt, sokakat kényszeríteni kell a' tisztségviselésre. Ma már közönségessé lett azon balvélemény, hogy a'tisztviselőkért van a' társaság, nem pedig a1

tisztviselők a' társaságért, mivel lassanként erőhalalommal, csalással és álnoksággal a' tisztviselők oda vitték a dolgot, hogy minden szabadságokat és jogokat kezekbe kerítettek. Az értelem nem egyenlöleg terjedvén mindenkiben, sokan elmaradtak, de természeti