Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-08-10 / 32. szám

Beliczay János Yanyolai lelkész által. A' szó­nok széken Szedenics György a' veszprémi egyház megye lelkes esperese szónokolt; remek beszédének varázs erejével a' sziklakebelt is meglágyítván, magasztos lelkesedéssel szivet 's lelket ragadólag festegeté ezen vezérigék: Sá­muel 1 könyve XII. rész. 2 16 vers nyomán: Mi teszi a' félszázados ünnepel igazán örömün­neppé ? t. i. annak meggondolása. Mikép a' fél­százados ünnep 1) Emlékünnepe az Isten sege­delme 's áldása tapasztalásának. 2) Diadalün­nepe a1 sok fáradalom kitartásának. 3) Bizony­ságünnepe az érdem méltánylatának. 4) Ösztön a'nemes öntudat ébresztésének. 5) Végül, elö­iinnepe a' mennyei jutalom közeledésének. — E1 jeles szónoklatot méltó volna sajtó utján a1 nagyobb közönség elé is juttatni. — Végül Sza­konyi Mátyás B. Tamási lelkész az oltár előtt nyomós beszédet tartván, az oltár zsámolyára térdelt öszpárt újra megáldá. — Mindegyik szó­nokot felváltó harmóniás ének dicsőn emelé az ünnepély méltóságát. — Az erre következő la­koma alatt Szakonyi Lajos föbiró 's a' pápai gyülekezet felügyelője érzékeny szavakkal az aggastyán tanítónak ezüst billikomot nyújtott át e' körirattal: „Takács János urnák Sanítói hiva­tala 's házassága félszázados ünnepére emlékül a1 pápai ev. gyül. jul. 14. 1844. Takács Pál malomsoki iskola-tanitó. tlomeii^ly és szerkesztői kín. F. é.jul. 3kán Malty helységben Baranyában szép ünnepély volt. Lippe herczegek t. i. mint a1 dárdai urodalom uj birtokosai, megtekintvén jószágaikat Maltyra ebédet rendeltek, hol a' helybeli lelkész Szakács József ur állal, többen csatlakozván hozzája, ün­nepélyes beszéddel fogadlattak. A' herczegek ugyanis protestáns hitvallásnak Az üdvözlő be­széd után szívesek voltak a' herczegek megte­kinteni a templomot és a' paplakot is. Ezután ebéd volt, mellyhez a1 liszt, urak is meghivattak. A' leereszkedés, nyájasság és részvét, mellyet a1 herczegek mindenki, de kivált az egyház személyei iránt tanúsítottak, kitűnő volt, — Eny­nyiböl állott az ünnepély, 's még legfölebb azt említhetjük meg, bogya' koszorút nyújtó lányká­kat is megajándékozák. Mi szívesen üdvözöljük hazánkban a' herczegeket "'s szent reménynyel tekintünk feléjök, mint egyházunk jövendő gyá­molitói felé, 's hajlandók vagyunk hinni, hogy reményünkben nem csalatkozandunk! —A'szer­kesztői baj itten az, hogy az ünnepről szóló tu­dósítás után ezen sorok küldettek hozzánk : „Melly közleménynek igéről igére közzétételéért alázattal esedezem 'sat Szakács József." A' szerkesztő pedig nem teljesítheti ezen kérelmet igen nyomós okoknál fogva, hanem arra kéri Sz. J. urat, méltóztassék vagy az itt közlött ki­vonattal megelégedni, vagy pedig megengedni,, hogy költségén mellékletképen csatoltassuk tu­dósítását teljes terjedelmében lapunkhoz. Székács. Dregály Dániel n.győri ev. lelkész tiszte­lettel értesíti a' t. cz. olvasó közönséget, hogy általa e' lapokban már kihirdetett illy czimü mun­ka. A' dunántúli evang. superintendentia egy­ház állománya'4 1844-ben , készen van, és meg­szerezhető Pesten, Székács Józsefnél, Győrött pedig Haubner Máté és Dregály Dániel kiadóknál, 24 ezüst fcrajezáron.1 -F. Biorsftdhaii „tanítói egylet" tervezte­tik, 's igen nagy lelkesedés mutatkozik mellette. Ha a' terv életbe Iépend, mit remélünk is, óhajtunk is, nem mulasztjuk el tudósítani a' közönséget felöle. Adakozások a' Börzsönyiek szá­mára. Névtelen a' gyülekezetre 1 ft. Szome­réröl a' gyülekezetre 1 ft. 30 kr. a' lelkész urnák ugyanonnan 1 ft. 30 kr. ezüst. Felvilágosítás. A' nógrádi, folyó év jun. 20-ki, ágostai evangelica esperességi gyű­lésről szóló, 's ezen lap számában foglalt tudó­sításban azt olvastuk, hogy a' jegyzők hivatala­ikban „meghagyattak." A' mennyiben ezen ki­fejezés két értelmű is lehetne; kényteleníletem, fontos okaimnál fogva, oda nyilatkozni, miszerint a' mint átaljában mind a1 három jegyző hivatalá­ról lemondott, s aztán csak ismételt felszólítá­sunknak engedett, úgy nevezetesen a' sok évtől remektollával szolgáló első főjegyző, tiszt. Bisz­kup Náthán ur, csak az egész gyűlés többszöri egyhangú kívánsága 's óhajtása által volt rábír­ható e' tisztjének további folytatására. Osztrolutzky Mihály nógrádi ev. föesperes. Pályadíj nevelése. A' Prot. Lap f. évi 17ik számában, a' legalkalmasb egyházi al­kotmány és kormány rendszerről írandó érte­kezés pályadíját, Könyves Tóth Mihály deb­reczeni lelkész ur szíveskedett 2 aranynyal sza­porítani. levelezés. A' m. szigeti ünnepjárás ügye 36 számunkbnn eléggé ki levén merítve, hogy róla a' közönség Ítéletet hozhasson; minden további replicá­zást — ha csak az ügy uj fordulatot nem vesz, mel­lőzni kénytelenek vagyunk. — Ollyan czáfolatokat, mellyeknek szülő okai egyéb világi lapokban jelentek meg, fel nem vehetünk. Ama lapok szerkesztői eléggé méltányosak lesznek, ott engedni meg a' védelmet is, hol a' megtámadás történt. — Székács. Szerkesztő-kiadók: Székács József, Török Pál. — Nyomt. Landerer és Heckenast.

Next

/
Thumbnails
Contents