Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-01-27 / 4. szám

EOYHÁK1 ÉS ISKOLAI LAP, ItarmadiU évi folyamat. Pesten, 1844. Január' 27kén. Non credo inimicitias aeternas. Tartalom. Vallási békülés' ügyében. T. — Nógrádi ev. egyházmegyei könyvtár és munkáló társulat. Székács. — Iskolaügy. Paedagogiai levelek: Az erdélyi is­kolák. S ü kö s d. - Iskolák Helvétiában. (Augsburg. hirlap.) — Vegyes közlemények. Vallást békiilés' ügyében. Az augsburgi Allgem. Zeitung 1844-ki első száma' mellék-lapjában, iliyen czim alatt közöltetett egy igen érdekes értekezés, mellyet minden com­mentár nélkül ohajtánk olvasóinknak átadni. Csak kettőt jegyzünk meg, azt, hogy a' czikk' irója r. katholikus, mit ama' lap szerkesztősége szüksé­gesnek tartott megjegyezni; és azt, hogy azon ba­rátunk , kit a' lefordításra megkértünk az erede­tit be nem küldvén, munkájában a' szokatlanabb kifejezéseket nem módosíthattuk, nem lehetvén szemeink előtt az eredeti typus, mellyhez simít­gatásunkat alkalmazhattuk volna. Most pedig kö­vetkeztetjük a' czikket magát: „Azon nagy érdek , melly a' vallási és egy­házi kérdemények' körében korunkat élénken moz­galja , a' reformatio óta kifejlődött egyházi ellen­téteknek történeties átszemléltére hí föl bennünket. Csak a' történet' életmüvies összefüggtében lesz az egyes kortünemény érthetővé. Ha beakarunk látni a' r. kath. egyháznak a protestantismushozi viszonyába; úgy emezt törté­netének különféle korszakaiban kell szemügyre ven­nünk. Mert a' most élő protestánsok' legtöbbjei­nek hite a1 1G- és 17-dik században uralgó pro­testáns hittől sok részben különbözik. A' protes­tantismus nem tekintendő pontnak, hanem vonalnak; nem valami forráskútnak, hanem egy ollyan fo­lyamnak, melly három század óta tetemesen vál­tozlatá futamát. A' 16-dik század' egyházszakadása leginkább a' papuralom' akkori állapotja elleni ellenzékből indult ki. A' pápák' ama' schismája , Avignon­bani székelésük, 's azon baseli és kostnitzi nagy zsinatok óta, mellyekben eme' kornak legkiválóbb íiai, például Gersoti, öszhangozón a' keresztyén népek 's névszerint a' német népek'átalános han­gulatával főben és tagokban gyökeres átalakítást követeltek és nem nyertenek, — érezhetően csök­kent a' pápák' hatalma. Jusson csak eszünkbe XXII és XXIII János' személyessége, kü­lönösen pedig VI Sándoré. A' reformátorok és követőik' részéről az egyház' akkori fejei ellen irányult kifakadások'gyakori mérséktelen és indu­latos volta magyarázhatóbbá váland, ha gondoló­ra vesszük , miszerint ama' férfiak' ifjúsága épen azon korszakba esett vala, midőn VI. Sándor üle a' pápai díszszéken, és a1 midőn Savonarola, ki­ben a' r. kath. világ' nagy része fölötte lelkesült férfiút, sőt látnokot (próphétát) és vértanút szem­lélt, máglya lüzén halt meg. Mint kelle e'tény­nek, és mind annak, mi akkoriban történt Rómában, hőn buzgó lelkes ifjak' szivére hatnia! Luther ugyanazon esztendőn leve magisterré Erfurtban, mellyen VI. Sándor meghalt £1503.) Későbbi Romában léte még inkább öregbité a' római ud­var iránti ellenszenvét. A' jelennek és aligmultnak visszaélési elfelejtetek , mit miveltenek vala előbbi pápák az egyház' üdvének, a' népek' miveltségé­nek szintúgy, mit szabadságának érdekében. Az ellentétek annyira feszülve, a' szenvedélyek annyira ingerülve valának, hogy a'melly után mindenek so­várogtanak, átalános átalakítás nem vala már elérhe­tő, hanem e' helyett egy eleinte épen nem szándékolt szakadás következék be. A'papuralom elleni ellenzék az egyházi szakadásnak eme' legelső és legfonto­sabb alapoka, a'már szétszakadozó egyházak közt is a' legnagyobb zárfalat (Schcidewand) képezé. Mig egyfelől ugy a' r. kath. mint protestáns ré­szen kitűnő hittanárok közt sokan voltak, kiknek véleménye szerint a' dogma fölötti egyetértés nem látszék lehetlennek; addig másfelől az egyház-igaz­gatás' iigyébeni összeférlelkezés sokkal nehezebb föladás. Mert a' protestáns részen ollyatén bizal­matlanság uralkodik a' papuralom' elveire nézve, miszerint ezek, a' szellem'vallási, tudományi és polgári fejlődésének szabadságával nem volnának össze férlelhetök. Azonban azelőtt a' protestánsoknak ellenzé­ke inkább csak átalán a'papuralom ellen irányult: most ellenben nem annyira a' papuralom eszméje, mint inkább csak annak fenálló intézetei ellen, mely-

Next

/
Thumbnails
Contents