Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-06-01 / 22. szám

A' kérdéses munka négy részből áll 1.) Egyes egyházakat érdeklő törvények. 2.) Iskolákot, és tudományosságot *) érdeklő törvények. 3.) Ün­nepeket. 4.) Papokat érdeklő törvények. Ez utolsó részben érdekelve vannak a' papi hivatal gyakor­lati részére tartozó törvények, a' mennyiben nálunk e' gyakorlatot világi törvény rendezgeti. A' munka czimjének megfelel, és a' meny­nyire csak lehet, kimerített, nem annyiban, mintha benne minden protestáns egyházunk' ügyében kelt világi törvények, és felsőbb helyről jött intézvé­nyek megvolnának; hanem annyiban, a'mennyi ben megvan benne mind az, a' mihez a' gyakor­lat mezején, egy protestáns magyar papnak ma­gát tartania kell. A' munka rendezése világos , és könnyen útba igazító; rövid kivonatos természete mellett nem homályos. Kár, hogy sz. a'reformált egyházra nézve az 1836 és 1842 évi egyházi al­manachon kivül egyebet nemhasznált. Klein' diák Tentamen-je már csak azért sem állhatja ki vele a' versenyt, mert ez nem annyira a' magyar egyház', mint magyarul nem tudó kül­föld' számára van nagy diákosan kidolgozva. Blásy elmondja a' törvényeket röviden, és az eljárások­ban értelmesen utasít: az egész munka practicus becsű; Klein Ungból Beregből compilalt minden­féle szinü és szagú törvényeire egy rendszertépit fel, melly szép ugyan, de ugy a' mint ő azt fel­rakta nincs átalánosan életbe léptetve. — Ismer­tető tiszta meggyőződésből mondhatja : hogy Blásy ur munkáját, egy magyar protestáns pap sem nél­külözheti jó szerivel. Dobos. Míilfühli kÖKleinények. Szerzetes-viszály. Már 1840-ben villon­gás keletkezett a' bosznyák ferencziek : s Barisie ottanipüspök közt, emeza' provinciálist bevádolván a' római propagandánál, melly azt más kettővel együtt igazolásul idézé, minek következtében maga a' püspök is Rómába hivaték's ott perételveszté Ekkor a' principális Boszniában letartoztaték. Ké­relmére más püspök, nikápolyiMoíajoni, külde­tett Boszniába, a' viszály-kérdést hely'szinén meg­vizsgálandó. Ez Barisie püspököt vétkesnek találja 's a' romai propagandához új kijelölést küld, mellybe harmadik helyre vicariusát az oláh-moldvai állo­máson, bizonyos Poolent, kölni szármozatú né­metet , iktatja. A' ferencziek nyomban tiltakoztak e' jelölt ellen, állítván, hogy nyelvökbe és nem­zeti szokásaikba be nem avatott ember püspökjökül ki nem neveztethetik. Ez elkeserité Pootent, ki eltökélé magában megtorolni elleneit; Ieírá tehát a' ferenczieket, mint elleneit az egyháztörvények­nek 's hatot neveze közülök, mint okozóit e' vil­longásnak, hozzá téve : hogy Boszniában nem lesz addig béke, míg ezek onnan el nem távolítatnak. Védője, a1 propagandia' főnöke, helybehagyá min­den léptét 's a' hat Romába idézteték. Ennek híre Boszniában nagy zajt okozott , melly végtére a' vezirnek is füleibe jöve. Ez nem késedelmezve az említett Pootent 's a' hat közül kettőt magához hivata. Kérdésére: kicsoda ő 's mit akar Boszniá­ban? Pooten azt feleié, hogy őt a' pápa küldéa' bosznyák egyházügyek' rendbeszedése végett; de midőn Pooten felhatalmazást a' pápától nem, csu­pán a' propaganda' főnökétől mutathata, 's egy­szersmind kisüle, hogy a' vezirhez irt egy levelet Pooten elfogott, amaz mondá: ,Lám... most törvény szerint kellene rád Ítéletet mondanom 's kezedet elvágatnom; de nem, azt nem teszem, hanem azonnal hord el magad', a' honnan jövél; ti pedig (a' ferencziekhez) gyűljetek össze 's vá­lasszatok magatoknak igazgatót.' Összegyűlvén az­után 106-nál több fercnczi, provinciálist 's többi egyházi főnököt választának; Pooten pedig kény­telen volt legott Kostainicánál átmenni a' határon 's ausztriai horvát földre ment, ott várva az ítéletet Konstantinápolyból, hová panaszszal folyamodott. A' szerzetesek ellenben kérelmökre engedelmet kaptak a' vezirtöl Fotnizzában saját conventet épít­hetni, hol most Pooten pápai követ 's hívei ellen prédikálnak. (B.A.K.Z.) Puseyismus' hanyatlása. A' puseyismus, mióta Pusey úrvacsora fölötti predikáliójáért meg­büntettetett, e' csapásból nemcsak fel nem üdül­hetett, hanem ügyét átalán megbukottnak tekint­hetni. Itt ott mutatkozik ugyan még, hanem mind­azt sokkal túlhaladja az ellene támadott vissza­hatás. Mindenek előtt az oxfordi egyetem folyvást kárhoztatja a' tractariusok^puseyiták1 ) tanait. Hogy a' királynő a' mult évben meglátogatta a' cambrid­gei egyetemet, ezt átalán többrebecsülésnek te­kintik a' puseyita Oxford fölött. Körleveleikben a' püspökök egyhangúlag puseyismus ellen nyilat­koztak, ha nem is mindnyájan egyenlő erővel. Az alpapok's világiak társulatokba szövetkeznek a'pu­seyismus1 terjedése ellen munkálandók. Részint e' társulatok , részint egyesek felírást és kérelmet in­téznek a'püspökök-, oxfordi egyetem-, kormány­hoz 'stb., a' puseyita nézetek ellen határozottan nyilatkozva. Végre magok a' puseyiták közt is sza­kadás történt, mi sokat teend, sőt már tön is e' párt' gyöngitése- 's feloszlatására. Pusey' egy­kori barátai 's hivei közül Palmery kinek puseyita hitvallását e lapok' idei 40 és 41 szel. olvasható, Hook tr. iltanning föesperes és mások nyilváno­san kijelenték elválásukat a' ,British Critic' (pu­seyita folyóirat') dolgozó társaitól. Palmer külön röpiratban is nyilatkozott és sajnáljuk, hogy be­lőle némieket nem közölhetünk. A' puseyiták' ed­digi folyóirata ,the british critic' megszűnt 's helyette ,The Christian Remembrancer* lépett föl; de an­tipuseyita folyóirat is , The Christians Monhly Magaziné'czim alatt keletkezett. (B. A. Ií. Z.) Renegátok. Jelenleg Konstantinápolyban több, ker. vallásra visszatért renegát áll vizsgálat

Next

/
Thumbnails
Contents