Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-01-06 / 1. szám

mét és eredeti czélját megtagadni, és hierarchiát alkotni tűzzel vassal törekednek, — mert ezen igyekezetben nem mást, mint a' jesuitismus' mun­kásságát látják. Mennyiben lehetnek ezek igazak? Tisztelen­dő barátom a' középponton és annyi combinatiók között biztosabban Ítélhet! Én hajlandó vagyok hinni: peccatur intra et extra. Azonban a' prot. lapok érdekesebbekké téte­lére csakugyan elkerülhetetlennek tartom, ha bár ez év' elején és ennek végezetein is, a' köz­lendő tárgyak' kiszemelése- , időközben ön ren­dezési dolgainkról is olvashatnánk, de többet kel­lene tudományos és külföldi tudósításokat , egy­házi történeti és egyházi jogi tanokat, értekezé­seket, habár fordításban is. Most dolgozó társaink keveset vévén ki, leginkább személyes replicák­kal foglakoznak. Előttem cath. papok mondották, hogy ha jó's kedves darabok jövendenek ki, in­kább fogják hordatni a' protest. lapot mint a' Re­ligiót, mellynek türelmetlen szellemével ők sem barátkoznak. Az igaz, hogy a' mult év' első fe­lében igen sok cath. papok olvasták lapunkat: de mint sokan mondják, a1 sok izetlenkedés egymás­sal és igazságtalan lamentatiók őket nem érde­kelvén, felhagytak vele. —- Én azt hiszem, hogy az önjavulás' első stádiumán már túlvagyunk , a' ki eddig fel nem ébredett, ezután sem fog. Azonban épen nincs is olly nagy bajunk a' kor­mányzatban, mint gondoltuk, és meggondoljuk , hogy az öregek elhalván, az ifjak majd jobban látnak a' dologhoz — ez okból hát csak ollykor olvasnánk megrovatásokat! A' prot. egyházkor­mányzatról is , miként azt némelly urak felfogták: például káplánok' successiója, stolák 'stb. eleget olvastunk; jobb lesz már az egyházi jog' maga­sabb regióiba járni, miből tanulnánk többet mint az iskolákban. — Egyházi történetek, nevelési tárgyak nem elméleti, de gyakorlati előadásokban — inkább olvastatják magokat. Óhajtanok a' kül­földi tudósításokat is: mert meg kell vallanunk, itt faluhelyeken nagy idióták vagyunk! — Ollyan emberek is vágynák, kik azt sem tudták eddig, hogy Luther némethonban élt, és többet is mon­dott és telt a' spirituális praesentiánál, — és ez az idiotaság az uniót is hatalmasan akadályozza. Teljesek vagyunk Kálvinussal, Szikszaival, Ory Filep Gáborral; csak azóta eszmélünk, mióta Fáy megmutatta, hány óra? de biz úgy volna jó, ha már most a' tisztelt iró a' külföldi órát is megis­mertetné, és a'prot. lap hatalmasan segítené elő a' számolási tudományt. — Ez okból én inkább né­hány kiválogatott dolgozó társakat kívánnék, mint minden embernek megnyitni a' lapot , hogy azt triviális személyeskedése' szabad mezejévé vá­lassza. A' mi pedig e' lapok' előmozdítását illeti: elkerülhetetlennek hiszem a' világi gondnokok , fok1 és segédek' minél előbbi különös levelek általi megkeresését, mivel, mint haliám, az nekik nem jól esik, hogy eddig elmellőztettek, és csupán az esperesek bízattak meg, kik pedig talán nemany­nyira buzgók. En teljes bizodalommal vagyok , hogy ha világi tekintélyesebb féríiaink, kik közé számítom az országgyűlési protestáns követeket, különösen pedig a' vármegyéken levő prot. alispáno­kat, a' tiszt, szerkesztőség által meg fognak kerestet­ni: a' közlendő lapokban érdekes olvasmány nyújta­tik , nem öttel, hattal, de tracíusonként 25-el is szaporodni fog száma az előfizetőknek; és én úgy ismerem világi féríiaink1 vallásos pietismusát, hogy azt csak felhívni, vezetni kell, és valamint pol­gári ügyekben nagyobb lelkesedéssel buzognak a' prot. egyház'érdekei melleit, mint több papjaink, úgy fognak buzogni a' literatura' pártfogásában is. Ezen ne tessék kételkedni. Jó lenne talán fő t. superintendenseinket, doctorainkat, professorainkat, és a' tudományos téren ismeretes tudós világi féríiainkat is, hacsak ollykor is beküldendő dolgozatokra — ön aláírá­suk alatt közlendőkre — felkérni, ez is felette nevelné becsét ezen lapoknak és keletét. Én ezen orgánum'megszüntet, a' protestan­tizmus' nagy veszélyének tartanám; azért méltóz­tassék megbocsátani, hogy alkalmatlanul tolako­dom együgyű tanácsommal, mellyel ha nem használ­hatnék, méltóztassék értesíteni , akkoron - - -javalatot fogok tenni, talán czélszerübbet. Többire teljes tisztelettel U. I. A' túlsó lapon irolt urak becsület-szavukat adák, hogy a'prot. egyházi lapokra 1 S44-ik év' első felére előfizetéseiket az illető postán felkül­dendik, méltóztassék a' tisztelt szerkesztőség fi­gyelemmel tartani, és a' túlsó Iapi jegyzek szerint az illető példányokat minden esetre a' kijelelt he­lyekre annak idejében megküldeni, és ha valaki megfeledkezett volna a' díjfelküldésről , engemet majdan tudósítani, ki a1 kiadóit példányok' árá­ért minden esetre jót állok. «. w. IIjévi rábreeeittck, az az, hatályos or­vosi rendeletek, hogyan lehessen rontani és hát­rahaladni egyházilag. 1) Czélszerüetlen törvény eltet alkotni. Végy 12 ülnököt, felét téjszakállos ifjakból, felét 70 éves aggastyánokból; az elsőkhöz adj G lat vakmerészséget, 32 lat szószaporítást; az utób­biakhoz 16 lat hallgatást és 3 lat fejbiczentést; siettesd a' dolgot, és elkészülnek a' rosz törvények. 2) A'hozott törvényeket meghiúsítani. írd be azokat tisztán a'jegyzőkönyvbe; köröltesd az egyházakban, és irasd be a' prolocollumba; végre­hajtásukat bízd olly esperesre, kinek érdemei: hogy 50 év óta pap, ki 30 év óta esperes, és 80 évek óta eszik sót kenyeret az egyházban. H) Lelkésznek elpóriasulni. A' tudomány­ellentcsséget és az olvasás-iszonyt vidd be veled új tárádba. Most végy jószágos nőt, de nevelet­lent; ne barátkozzál senkivel, kivált nálad külön-

Next

/
Thumbnails
Contents