Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-02-18 / 7. szám

Majd egy pár évvel utóbb, férje is, késmárki Tökölt/ Imre, bánat- 's keserveit valahára bevégezendő, 1705-ben öröklétre szenderült, 's pormaradványi, hónába küldetést tiltó császári parancs' következésében, Nicomediában az örményektől megvett helyen, egy hives forrás mellé, titoknoka Komáromy által takarítattak el. — lm Komáromy' diáriuma- 's experentiája' vázlata! töredékeiben tüntetve fel, azok kedvökért, kiknek a' drágacska ár miatt, azt olvashatni szerencséjük nincs. Ifj. Vári-Szabó. A' keresztyén vallástan' vezérfonala , protestáns nevendékeh' szántára, az uniónak útát egyengetve. Posony. Wígand H. F. nyomtatványa és tulajdona. 1§43. 8r. 1311. Ezen könyvnek czélját czime, mellyet homlokán visel, nyíltan kimondja, t. i. szándéka : az uniónak útát egyengetni; melly okból a' protestáns egyház' két első rangú csillagának, nagymélt.. Széki gróf Teleki Józsefnek és mélt. Csömöri gróf Zay Károlynak, ajánlja szerzője. Igaza van pedig, hogy mind addig, mig a'két felekezetű protestánsok tökéletesen meg nem győződnek arról, hogy vallásuk közt semmi lényeges különbség nem létezik, egybe nem olvadhatnak. De nem elég, hogy ezen meggyőződés csak a' mivelt osztályoknak, kivált az iskola- és lelki-tanítóknak sajátja legyen, hanem a' köznépben is mozdíthatlanúl megalapítassék. Ez pedig legkönnyebben sikerülend az előítéletekkel még elnemfogult ifjúságnál, melly a'józan hit'csemetéjét utóbbi életének kertébe átülteti, gazdagon gyümölcsözendőt; úgy hogy a* kívánatos unió — idővel minden erőtetés nélkül bekövetkezik. Mi a'könyvnek tartalmát illeti, első részében a' hittan, a' másodikban pedig az erkölcstan foglaltatik ; amabban a' szerző az apostoli symbolum' rendét követte, ebben pedig tartozásainknak közönséges, de czélirányos felosztását használta, u. m. 1) Isten, 2) önmagunk, 3) embertársaink , 4) az oktalan teremtmények iránti kötelességekről értekezik. Ezen utolsó tárgynak felvételét annál inkább helyeseljük, minél többen találtatnak, kiknek fogalmuk sincs az illyen tartozásaikról. Valamint abban is jó tapintatot mutat a' szerző , hogy a' morálban a' tiz parancsolat' után nem járt; mert más fontos okokat elhallgatván a felekezetességi — bár parányi — különbséget el nem kerülhette volna. Hogy a" halhatatlan reformátoroknak rövid életrajzát is könyvébe iktatta, azt okvetetlen szükségesnek találjuk; sőt ohajtnók, hogy a' második kiadásban a'magyarországi protestánsok' egyházi történeteit is röviden hozzá függesztené. Melly osztály' számára legyen ezen „vezérfonal" szánva, nincs kitéve: véleményünk szerint az elemi iskolák' ifjúságának fogalmát felülhaladja; ellenben a' városi tanodákban és a' gymnasiumok' nyelvészeti osztályában igen használhatónak ítéljük, nem különben a' magános oktatásra is. Szelleme igen dicséretes; részint mivel a' sz. irás örök igazságait a'józan ész' világosságábanadja elő, a' mi korunkban, mellyben a' mysticismus nagy szerepet kezd játszani, felette szükséges; részint, mivel sok helyt olly jegyzések fordulnak elő, mellyek a' mivelt olvasóval is, a' ki vallásának szabályait már ismeri, e' könyvet megkedveltetik. Valóban nem csekély feladat, a' megmerevedett orthodoxia' és a' mindenről kétkedő rationalismus' szirtéit kikerülni tudni Ugyanazon dicséretet érdemli a' könyv, nyelvészeti tekintetben is, minthogy a' haladó Kornak tökéletesen megfelel, a' nélkül, hogy az értelemre homályt vetne. Azért mellékes czélra is használható: honi nyelvünknek a' szláv és német ifjúság közti mivelésére 's gyarapítására. Mindezen dicséretes tulajdonai mellett, némelly észrevételeinket őszintén kinyilatkoztatjuk. A' 8 és 9 §-ban a' hit és vallás közt illyen különbség tétetik : hogy amaz az Istenrőli ismeretséget, ez pedig az Isten' akaratjának teljesítését jelenti; holott a'közéletben és a' népszerű oktatásban a' hit (fides) és vallás (religio) hasún értelmű kifejezések A' dogmatikában pedig a' hit alatt, részint azon bizalom, hogy Krisztus' érdemeiért bűneinknek bocsánatját nyerendjük; részint Krisztus' tanításának helybenhagyása és elfogadása értetik (lásd : Wegscheideri Inst. Thelog. Ed. 5. 484 lapon.) A' vallás pedig nemcsak az Isten iránti igaz szeretetet, avagy Isten'akaratának teljesítését, hanem annak ismeretét is, mint az erényes élet' alapját magába foglalja , amaz ismeretes definitio szerint: „Religio est modus certus numen cognoscendi atque colendi." Az 51 §-ban előhozott hasonlatosságát: „Ha valamelly ruhából a' bele ejtett foltok még olly tisztán kimosatnak is , a'ruha ollvan, mint elmocskoltatása előtt volt, soha többé nem Iesz'c nem találjuk czélirányosnak, minthogy köztudomásra a' tapasztalással ellenkezik. A' mi az 56 §-ban a' test' feltámadásáról mondatik, könnyen nyújthat alkalmat a' félreértésre: azért Pál apostolnak szavait határozottan kellett volna kimondani, mellyekben lelki testről vagy olly finom életműről (orgánum) szól, melly által lelkünk ama'tökéletesebb életben munkálkodni fog; mellynek következtében a' vakoknak, siketeknek, sántáknak, testök' feltámadásától épen nem szükség irtózniok-Nem tudjuk mi okból tétetett a' sakramentomokróli tanítás a' hittannak végére? holott annak illő helye lett volna az anyaszentegyházróli czikkelyben ; mert a' keresztség által vétetünk abba fel , és az ur' vacsorája által valljuk magunkat annak tagjainak. A' könyv' külseje igen csinos és Wigand' nyomtató intézetének diszére válik. Mind ezeknél fogva nem óhajtunk egyebet, hanem hogy számos iskolákban kézikönyvül hasz-14