Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-11-18 / 46. szám

553 Nro 2. Nagytiszteletű tudós esperes úr! — Értesítetvén october' 21-kén hozzám intézett becses levele által nagytiszt, uraságodnak, hogy tekint. Artner János táblabíró úr, a' vas vármegyei felsö-vidéki megye eddigi érdemteljes felügyelője, ebbeli hivataláról egész­ségének hanyatlása miatt leköszönt légyen. — tiszti helyének betöltése végett — főfelügyelői hivatalomnál fogva örömest engedek — az értésemre adott közbi­zodalomnak, és ennek következtében a' mondott es­perességi felügyelő hivatalra, a' következő érdemes urakat kijelelvén választás alá bocsátom Úgymint: tek. Hmbovszky Sámuel urat, a' t. dunántuli ker. tör­vényes itélő táblának — és superintendentiális főjegy­zőjét, tek. Mécsért/ Dániel, tek. llrabovszky János és tek. Torkos Ferencz táblabíró urakat, melly kijelö­lést méltóztassék n.tiszt, uraságod az esperessége­megyebeli gyülekezetekben közhírré tenni, — és az erre következő választó szavazatokat az egyházmegyei gyűlésben kinyilvánítván — a' szavazat - többséget nyerendő érdemes férfiúnak a' felügyelői hivatalra lett emeltetését köztudománynyá tenni — elvárván mind­ezeknek eredményéről becses hivatalos tudósítását, egész tisztelettel maradok nagytiszteletü uraságodnak, Pesten, dec. 2ld. 1842. hivatalos kész szolgája Mat­kovich István m. k. főinspector. Nro 3. Nagytiszteletü Senior úr! Bár mi , a' gyüleke­zeteket választási szabadságuktól megfosztani töre­kedő , törvénytelen eljárásnak ünnepélyesen ellent mondánk: még is látjuk, hogy néhány önkényesen Összehívott tiszteletes úrra történt hivatkozással, kik a' gyülekezeteket illető jogkérdésekben birák nem le­hetnek, nagytiszt, úr elkezdett ösvényjén tovább ha­lad 's a' mint Szigethen nyilvánosan fenyegetődzött, csakugyan „nyakát akarja törni az itteni gyülekezet­nek." Sajnáljuk: de már egyszer valahára el kell dön­teni a' gyülekezetek' szabad választásáról szóló kér­dést! Minthogy tehát a' helybeli convent határozottan eltökélette magát, a' gyülekezetek' szabad választási jogát meg nem szeplősíteni: ennélfogva nem is te­szünk semmit, mi által az evang. gyülekezetek' ezen legdrágább szabadságát, magunk segi'tnők megsem­misítni. Minthogy tehát mi, teljes tisztelettel, melly a' hivatalt és személyt illeti, határozottan, 's visszavon­hallanul nyilvánítjuk, hogy mi senki' fijának kije­löltetését soha el nem ösmerjük: ennélfogva a' hoz­zánk érkezett candidatiót is a' gondnoki hivatalra, mint nem a' gyülekezetek' ajánló szavazataiból ere­dőt, el nem fogadhatjuk, tovább nem mozdíthatjuk, hanem mellékletben azon módon visszaküldjük. Ugyan ezt tettük a' legközelebbi prédikátor vá­lasztásra tett candidatiójával a' superintendens úrnak, és ugyan azt tevők leszünk minden ez úton hoz­zánk érkezendő candidatióval. Mi senkinek candi­dáló jogát el nem ösmerjük. Nagytiszteletü úr! Az evang. gyülekezetek lelké­szeket hívnak a' végre, hogy a' gyülekezet előtt jár­janak mint vezetők, tanácsadók és hirdetői a' Jézus' szelíd tudományának, véneket rendelnek felügyelésre és közbejárásra, nem pedig azért, hogy nyakat görbít­senek Önkényük' járma a la. A' prédikátor-választásnál, hol szinte botrányos összeütközésekig vitetett a' dolog, épen illyen köve­telésekkel keverték a' gyülekezetet egy 3000 forintra rúgó perbe: de a' gyülekezet erősen állott joga mel­lett, mig nem a' királyiszék előtt kimondatott: hogy az evang. gyülekezetek szabad választással birnak. Isten' segedelmével ezt is kivivandjuk, és papi, ta­nítói, seniori, inspectori, vagy bármi hivatalra, soha, de soha! kijelölést el nem fogadunk, Ön, nagytiszteletü úr! tagadja, hogy cselekedete veszedelmes újítás volna!? — Mi nem akarjuk ezúttal nyomozni, mint lett ön nag y tiszteletű úr! senior rá; de azt csakugyan nem tagadhatja, hogy gondnok t« Artner úr, a' gyülekezetek által, minden kijelölés nélkül választatott. Vagy nem úgy van? — A' mos­tani főgondnok úr kijelölő és választó szavazatokkal választatott Ugy van-e? — Vagy annyira gyámság alatti-e esperességünk, hogy még azt sem tudja ki­jelenteni : kihez van bizodalommal ? Mi szükség a' ki­jelölteket kijelölni? Nem nagyobb becsületökre van-e a' közbizodalom ? És vájjon e' fontos tárgy miért nem jött szóba a' közelebbi senioralis convent' alkalmával? De van még egy kis kérdésünk: Majd ha viszont su­perintendens, gondnok, főgondnok kell: hát majd ott ki candidál? Itt csakugyan kijelölő szavazatokhoz ki 11 folyamodni ; miért épen jelen esetben nem? És engedjen meg, nagytiszteletü úr! nem rég, a' kőszegi gyülekezetben, hol gondnokot, és papot választottak, ki candidált? És igy, egy városi gyü­lekezetnek van annyi esze, hogy magának candidál­hat; de egy egész esperesség annyira elbocsátva nincs! ? — Lássa, nagytiszteletü úr ! hova jutunk , az efféle rendetlenkedéssel. 300 év óta állott az evang. egyház evangeliomi intézvényei mellett, és most egyszerre elromlottak e' régi, drága véren vett jogok és intéz­vények. Elveszik választójogunkat, és helyébe can­didatióval ámítnak! Elveszik nyilvános convent.jeinket, 's helyettük consistoriumokat tolnak nyakunkra! Há­romszáz évig megérték a' bibliával; most vastag ,,Rendszereketl i hordrtak elő, 's a' pörök' kigyóútát kezdik egyengetni. Elfelejtik-e , mit tett Luther Wit­temberg' kapuja előtt a' vastag egvházitörvénykönyv­vel?! — Már most- édes Senior úr! mi ugyan régi vá­lasztó jogunktól, régi conventjeinktől, régi bibliánk­tól egy nyommá sem távozunk, és egyenesen kimond­juk , hogy mi velők igen jól kijövünk. Mindent ujjá tenni akarni csak rendetlenséget szül: mi pedig meg­maradunk az evangéliom és azon rend mellett, mely­lyet háromszáz egész esztendő helyeselt. Nekünk a' candidált urak ellen semmi kifogásunk, és gyüleke­zetünk szabadon sem tenne másképen: de már mi csak magunktól szeretjük megmutatni irántuki bizodal­munkat! Már mi csak szabadon akarunk választani! Ez, nagytiszteletü úr! a' mi egyszerű vélemé­nyünk. mellyet mi a' magunk módja szerint, a' mint egyszerű falusi emberek képesek, előadtunk. Mi mint keresztyén evangelikus atyafiak, békességben, szép egyetértésben kívánunk élni egymás között: de bi­zony, ha csak katonákat nem masiroztat ellenünk, nyaklörésböl mostanában mi sem lesz. Lássa, nagy­tiszteletü Senior úr! a' bizony nem volt jól mondva-Krisztus urunk azt mondja Mát. 23 — ez az igazi rendszer! aztán Mát. 20: 20 -28. Luk. 22: 25. min­denütt , hol a' nagyravágyásról feleseltek, ezt monda az Úr: ,,A* pogányokon uralkodnak az ö királyaik, és kiknek azokon birodalmok vagyon, jo'l/évöknek hivat­tatnak: J)e ti nem ngy.lt — Végre 1. Pét- 5, 2 — 5: „Legeltessétek az Istennek seregét, melly a' ti gond­viseléslek alatt vagyon , gondot viselvén arról nem kényszerítésből, hanem örömest, nem kívánván ékte­lenül a' nyereséget, hanem kész indulattal, sem pe­dig ugy, mint uralkodván az úrnak örökségén , ha­nem ugy* mint kik az Isten' seregének tüköréi legye­tek, és mikoron megjelenendik a' pásztoroknak ama'

Next

/
Thumbnails
Contents