Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-10-07 / 40. szám

szóltunk, de a' mit S. urnák tetszék elferdítni Adal­bert' kedviért, kit, hogy a' Iatinismus' hive volt, soha sem tagadtunk, — nemcsak külön nyelvű, de azért romai liturgiát használtak, — mint ez állítatik a' 438-dik lapon, — hanem egészen új, és a' nyugoti egyház' tanaitól lényegesen eltérő tanokat is hirdettek, megtetszik a' „História Con­versionis Carentanorum'' czimö munkából, melly­nek sorait, engedelemmel, itt latinul kell adnom: „Richpaldus, archipresbyter Mosburgensis — (ez Szálavár; mert a' szláv egyház elterjedt, mint mondók, az I. István' emlékében, az egész aldunai völgyben) — inultum tempus ibi demo­ratus est, exercens suum potestative officium, sicut üli iniunxit archiepiscopus suus — Salis­burgensis — usque dum quidam graecus, Me­thodius nomine, noviter inventis sclavinis literis, lingvam latinam, DOCTRINAMque romanam, at­que litteras auctorabiles latinas philosophice su-perinducens — megmásítván, meghamisítván; Tertullianusnál gyakran előfordul, ezzel együtt superindnctitius, az az, ál és hamis — vile­scere fecit cuncta populo, ex parte Missas, et evangelia ecclesiasticumque officium illorum, qui hoc latiné celebrarunt. Quod ille ferre non valens, sedem repetivit Juvaviensem." És másutt: „Tempore ergo, quo dato et praecepto Caroli im­peratoris, orientális Pannoniae populus Juvaven­sibus coepit regi praesulibus; — usque dum nova orta est DOCTRINA Methodii philosophr" De, ha Methodius csak a'romai misét ének­lette volna szláv nyelven : miért irá neki VIII. János pápa, következő levelét:? „Audivimus, quod non ea, quae sancta romana ecclesia ab ipso Apostolorum principe didicit, et quotidie prae­dicat, in DOCENDO DOCEAS; et ipsum popu­lum in errorem mittas . . . Audivimus etiam, quod Missam cantes in barbara, hoc est in Sqtja­vonica Iingva, unde iam litteris nostris per Vau­lum, episcopum Anconitanum, tibi directis pro­hibuimus ; ne in ea lingva sacra Missarum sole­mnia celebres, sed vei in latina vei in graeca lingva etc." Végül, igazán Ízetlen és talán kellemetlen újságnak találandja S. ur, ezen, fájdalom! még­is igaz, és bírálati história' kedvelői előtt, érde­kes igazságot, h<?gy: a'Romától független, nem­zeti cseh-egyház, hallatlan üldözéseket állva ki — miket Comenius , említett munkájában előad, és a' melly magyarra fordítva is meg van kézirat­ban , — kétségtelen históriai adatok után fenál­lott egész a' XVII-ik század' közepéig; és egy­kor, papokból kifogyván, ezeket olly püspökök által ordináltatta, kik az egész Európában elter­jedt , és igen számos Valdensesek' püspökeiktől felszentelt főpapok voltak **} pedig olly nagy szám-*} G. Fejér Cod. Dipl. Tom- I. pag. 212. **) Eohemis maxima aliquando fűit anxietudo de ani­marum pastoribus, unde hos essent habituri, post-mal, hogy patriarchájuk volt, mint Antipápa, és ennek helyettese, Bertalan nevű, egy időben Frankhonban lakott. *) Erősíti még , a' cseh önálló egyház' léte­zését, Methodius, ennek első püspöke és apos­tola óta, utolsó püspökéig Comenius Amosig, szakadatlan fenállását, és Romától függetlensé­gét olly férliu is, ki a' romai catholicusok 's pro­testánsok' tiszteletét egyiránt, méltán birja, a' derék Herder: a' ki az emberiség' gyarapítá­sára irányzott szép leveleiben — Briefe zu Be­förderung der Humanitat — a' harmadik kötetben, a' bécsi kiadás' 61, 62. lapjain igy ir erről: „ Tudja ön , hogy Comenius utolsó püspöke volt a' cseh egyháznak. A' harmincz éves háború7 utolsó idejében élt ő, azon szomorú korban, midőn véle együtt olly sok család legkegyetlenebb módon el­üzeték: mióta aztán annak virágzó egyes egyhá­zai soha régi fényökre nem léphettek. Akarja ön, hogy kebele gyöngéden és mégis iszonyúan ér­dekeltessék ? ugy olvassa meg ezen egyházak' állapotja'történeteit, keletkezésüktől fogva, szo­morú elüzetésökig. Nem ismerek egyetlen egy há­zát is Némethonnak, melly olly tiszta buzgalom­mal szorgoskodott volna nyelvéről, fegyelméről, a' szertartásokban sőt a' házi életben megtartandó rendről, sőt a1 szükségesekben 's hasznosokbani köz érlelmességről, mint ez. Belőle pattant ki mind az a' szikra, melly a' legsötétebb korban, a' legkeményebb papzsarnokság alatt, Olasz, Frank, Angol, Némethont és Németalföldet át­járta , és a1 sokféle nevet viselt Albigenseseket, Valdusiakaí, Lollárdokat 'stb. lelkesítette. Ezen ősegyházban vettetett meg Huss, és társai által az egyházújítás alapja: mi, nyelvet és földet illetőleg is olly nemzeti átalakulást idézhetett quam quos haberent, decessuri essent. Miserunt igitur tres de ministris suis, Mulhiam Knnwal­dium Thomam Praezlatium et Elium Krzenovium ad Valdemes, qui tum essent in confiniis Mora­viae et Austriae, ut eos episcopos ordinarent- In­venerunt illi episcopum eorum, Step/iamm; qui accito episcopo altero, et aliquot ministris, tri— bus illis ministros creandipotestate illata manuum impositione eos episcopos creavit ; et ad suos remisit... Vuldenses hi ejriscMpi, originem suam usque a Conslantiui temporibus, doctrinae item suae articulos, et quid hacterms horrendi per ítaliam, et Galliam passi essent, explicant." HuL pers. ecch bohetnicac, cap. XX. pag 68—71. *) Spondanns, ad ami. MCCXIII. /mm VII. ,,Quod Albigenses specíal, quum circa haec tempóra in Galliis illi et Hispaniis.. nimium quamexagitati, pars in fmes Bulgarorum, Croatiae etDalmatiae, iuxta Hungáriám abscedentes. nonnullis episco­pis , et quam plurimis aliis in suas partes alla­íis, etiam Atttipapam oonstituissent, ad quem un­dique eonsultationes suas deferrent; isquo vices suas, in Galliis Barllolomaeo cuidam , Carcas­sone oriundo, episcopo a secreato, delegasset: qui .. • episcopos suae sectae creandi, atque ecclesias ordinandi auctoritatem sibi arrogabat, etc.a H.

Next

/
Thumbnails
Contents