Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1843-01-28 / 4. szám
letre, millyent ismerni nincsen ekkorig szerencsém, nem taníttatom; mert azt ez alkalommal is bátorkodom kijelenteni, mikép, ha valahol, protestáns egyházaink' valamellyik magyar zugában, e' tekintetben „jogellenes gyakorlat" divatoznék is: azt, mint illyet, nem tartom egyébnek eltörlésre 's megszűntetésre méltó „jogbitorlásnál." Dunántúli L. Vegyes közlemények. Halálozás. Horváth József, véssei ev. lelkész, 35 éves korában, jan. 2-án gyomorrákkór által kimúlt. Az ifjúban sokat igérő erők szép müvekben nyilatkoztak; de a' sors' csapásai és az enyészet gátolák a' férfiút, az ifjú erők' Ígéreteit, úgy mint mi óhajtók 's ő maga kívánta volna, teljesíteni. Szép tehetségek, baráti meleg keblüség, kendőzetlen nyíltság 's gyermekded becsületesség szálltak a' sírba vele. Iielkészválasztás, beiktatási ünnepély Keeskeméteu. Tiszt. Torkos Karoly ur, kecskeméti legközelebb választott ev. lelkész mult évi november' 20-ikán tartá beköszöntő beszédét számos hallgatóság előtt, kik' koszorújában szerencsénk vala tiszteletteljes férfiakat, lelkes hölgyeket tisztelni a' helyben keblezett más hitsorsú terjedelmes anyaszentegyházak' tagjai közül is. A1 lelkész'beszéde tetszett, mint próbapredikáczióján mult évi octob. 17-én 's mint azóta mindenkori felléptével; jelesül a' szivhúrjait futá művészileg keresztül 's komoly érzelmekre hangolá kebleinket *, könyek, a1 tiszta érzelem' szülöttjei, hempelygének arczainkon , 's nem volt ember, ki nem óhajtá, hogy a' hitszónokot, ki szivérzeményeit, lelke' vágyát a' gyülekezet előtt ekkép szinletlenül feltárá, bárha örökre miénknek mondhatnók; ki testvéri szeretetünket, szelid, nyájas, leereszkedő magaviselete által, máris olly mértékben bírja, hogy felette lehetőség alig képzelhető. A' beköszönő1 lelkes beszédét egy hétre, azaznov. 27-én beigtatási ünnepély követé, mellyen korszerű beigtató beszédet tiszt. Spannaqel, vadkerti lelkész úr tarta, miután főesperesünk, nagytiszt. Válka János ur, ifjulelkészünket ünnepélyesen szent hivatalába igtatá, ismét számosan megjelent más felekezetű polgártársaink előtt. Mindezen ünnepélyeket pedig megelőzé Selmeczbányán szokott szertartással tiszt. Torkos Károly ur' felszentelési ünnepélye. Jelen valék 's nem lehete nem örvendeni lelkemben, midőn lelkészünk a' selmeczi templomban magyar nyelven tartá szónoklatát. Főtiszt. Szeberinyi János superintendens urunk tettel bizonyítá meg, miszerint a' panslavismusi vitolódások közben, — elég méltatlanul, bárha őtet se kerülék ki a' mérgezett szónyilak, — korunk 's élőtörvényeink' kívánaténak mindenkor hodolva , a' magyarosodást józan korlátok közt, méltóképen helyeslé 's maiglan helyesli, a' midőn több rendbeli tudományokból magyar nyelven is ajánlá kikérdezni megválasztott lelkészünket az e' végre jelen volt professor urak által. De ha végig pillantok lefolyt életpályámon, többet is felhozhatnék, jelesül, ottan iskolázásom' alkalmával, mint magyar fiú, első évi rhetor koromban, ugyancsak főtiszt, superintendens — még akkor generális főjegyző — ur adott órái alatt, több kortársaimmal egyszerre, magyar nyelven tanulámur szent vacsorájához készültömben a' megkívántató tudományokat, 's a'kikérdezés'alkalmával templomban is magyarnyelven feleltem, holott akkor még a' tót nyelvet is jól beszéltem. Ennyit kiemelnem a' méltányosság hozá magával. Cuique suum ! — Az igtatási ünnepélyt ekklézsiánk által adott fényes lakoma követé, mellyen nevezetes számmal szab. városunk' előjárósága közül hivatalosak levén, becses személyeikkel szerencsésítének bennünket. 'S itt a' helye, hogy feltárjam a' kebel' lágy érzelmeit, 's szóljak kedves hangzatú dolgokról, mellyek keresztyéni elvekkel szoros viszonyokban állanak. Szabados Kecskemét városa' minden rendű 's vallású lakosai fölött a' béke angyala' őrködik. Nem boldogító öntudat-e az , midőn valláskülönbség 's abból mindenkor eredő szeretetlenség, csak igen ritkán, mondhatnám — soha szőnyegre nem kerülnek e' roppant város' lakosai között? Egyek vagyunk mi; vallásgyűlölet, felekezetesség 's ebből gyakran eredő ember-nembecsülés, idegen lények még a1 pór tömeg között is. Ama' beigtatási fényes lakoma is a' szeretet' és bizalom' hangulatját viselé; szók váltattak az egység' és szeretet' szinletlen nyelvén; poharak' kocczanásait jeles férfiak1 egészségiért, élénk éljen harsogások követék. Fölkele többek közt Pörtelen-dy ügyvéd is és szót emelvén, törekedék gróf 7jay Karoly generális főfelügyelő' magas érdemeit kitüntetni, mikép bányai superintendens Dr. Szeberi/tyi János ur' lelki nagyságáról is kedves kötelességének tartá megemlékezni 's harsány megéljenezést eszközle. A' díszes vendégkoszorú csak estvefelé oszla szét ekklésiai házunktól, örvendve lélekben az emlékezetes nap' eseményein. — Hála városunk' érdemteljes tanácsa' lelkes tagjainak, kiket ekkorig a' részrehajlás' és szeretetlenség' vádja csak távolról sem érinthete; kik ezelőtt két évvel a' Kecskeméten egyházlátogatásban fáradozó főt. Sizeberinyi János superint. urat a' tanács teremben tek. Ladányi Sándor tbiró's akkori főbíró ur'elnöklete alatt olly szívesen megvendégelék; 's kiknek bölcs kormánya alatt az ágostai evangélikusok' kisded gyülekezete is élvezi gyarapodását 's igy szellemi és anyagi jólétét, 's bizton elmondhatja: „Jó nékünk itt lenni, itt hajlékot építendünk magunknak!" Áldás és béke uralkodjék nemes keblű tanácsosink fölött!.. Kecskeméten, jan. 2. 1843. Gömöry Fridrik, ügyész.