Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-09-09 / 36. szám

hoz mindenben hasonló lenne. — Második mód. Legyen a' superintendens, az elválasztás után is egyes ekklézsia' papja; de körülménye úgy in­téztessék, hogy kitűnjék, mikép ő, nemcsak N.N. papja, de egy egész kerület' superintendense, főpásztora, s mint illyen, meg tudjon állni a' nagy világ' piaczán; főleg figyelni arra , hogy magány ekklézsiája' érdeke, az egész kerület' ügye miatt fogyatkozást ne szenvedjen; mert ezt követelni az ekklézsiának joga van; — legyen hát neki saját ekklézsiájábóli jövedelmén kivül, az egyházkerülettői méltányos fizetése igy az emiitetteken kivül abban is módja, hogy ál­landóul két alkalmas segédet tarthasson maga mellett. E' két mód közül, én sok alapos oknál fogva, az elsőt választnám; de sürgetni, kivált avatot­tabbak' véleménye' kitudása előtt, nem merem, nehogy hierarchiát pártolni gyanúsítassam, mitől én, mig e' törvényünk áll: „Si quid ergo epi­scopus intolerabile ex insolentia, vei animi elalione patraverit, collegium seniorum habe­bit potestatem eum - - etiam deponendi1 ', nem rettegek. Azonban biztat a' remény, hogy e' ke­gyes óhajtás is testté leend, a' protestantismus' érettebb fejlődésével, "s akkor, ha superinten­denseink' állását publicistáink is figyelmökre mél­tatják.— Hátravan, nem a' választás, de elfogadásra a' 2-ikmód. Mint az elsőre, úgy erre nézve is az ismeretes három szükséges dolog kívántatik: pénz, másodszor is pénz, harmadszor is pénz. De ismét az akadályok' akadályánál vagyunk, honnét? A' nagy-károlyi ref. egyházvidék, mint t. Kocsis Fe­rencz' közleményéből olvashatni, az indítvány' szükségességét elismerve, az e'czélramegkíván­tató pénzöszveget, kegyes adományozás' utján véli öszveszerezhetőnek. A' napokban érkezett, sok érdemű esperesünk' n. t. Kis Bálint ur' hivatalos levele is; a' belső hivatalt viselőkön kivül, a' tehetősb lakosokat javalja fölszólítatni, 's igy önkéntes ajánlásokból létesítni az alaptőkét. Vé­leményem szerint, ha a'csömörig bele nem untak volna is hitsorsosink , az illvnemü áldozatok' tel­jesítésébe; ez úton olly pénzőszveg, melly a' superintendensek' fizetéséül illő díjt gyümölcsözne — mert 20 ezer p.ft. tőkének kamatja tán mégis kevés volna — ingyen sem reménylhető. Az egész felekezet' érdekében áll a' főpásztor' világilag kedvező helyzete; az egész testület' kor­mányzásával foglalkozik ő, mint superintendens : osztozni kell tehát az egésznek a* tereh-viselésben. Az agentiaiis pénztár, mondják, a; lehetőségig terhelve van, úgy, hogy ez nem több tereh-eme­lésre, de segéd-kéznyujtásra is elégtelen. Egy­házi, bármi czím alatti állandó új adó-kivetéstől, ha törvény nem tiltna is, méltán ovakodik min­denki ; mind e' mellett is, hogy teljes biztosítás, mi pedig mulhatlan szükséges, a'pontos fizetésre, ekkor sem lenne reménylhető; mert állítni merem, mikép szük évben, a' superintendenst fizető hi­vatal zavarba fogna jönni. Nézetem szerint az alap­tőke' kiállítására, legczélszerübb javallat az leend, melly hitfeleinket csak alig érezhetőleg terheli, 's e' mellett meglehetős pénzöszveget hoz elő, 's illyennek vélem a' következőt: történjék a' fizetés a' mondott elvből indulva ki, lelkek'száma sze­rint, egy főtől egy váltó garast számítva egy évre; de a' fizetés alól senkit föl nem mentve; ha ez a' fizetés 3 egymásutáni évben ismételtetik, kész a' superintendens' fizetéseül szolgáló alaptőke. Vagy ha a1 váltó garas' fizetése terhesnek látszik,történjék a'fizetés váltó xrjával évenkint, 's ez esetben 9 egymás utáni év múlva kerül ki az alaptőke. Ha például a' fizetés évenkint garasával történik, 's e' mi tiszántúli egyházkerületünkben, a' lelkek' számát, az 1837-ik évi névtár után, nem 71 l,499re teszem is, mellynél úgy hiszem jóval több, de kerek számmal 700,000-re: egy évben 35,000 váltó ft. fogna begyülni, melly , mint szinte a* másod évi lefizetés is, gyümölcsözés végett azon­nal kiadatván, három év múlva 100,000-ret haladó alaptőke kerülendne; melly öszvegbő! százezer vftnak hatos kamatja, a' superintendens' évi fize­téseül lenne fordítandó; a' százezeren felül levő mennyiség' kamatja részint pénztárnoki fizetésül, részint tőke-növesztésül használtatnék , mig olly alaptőke nem növekedend, hogy a' superinten­densnek 4000 pengő frt. évi jövedelmet biztosí­tson. A' mellett azonban, hogy a'váltó garast, vagy ha úgy tetszik, évenkint kit, mindenki fi­zetni köteleztetnék: nyitva az út, az önkéntes ada­kozásra, mint szinte arra is, hogy a' kik akarják, három évi tartozásaikat, egy 's az első évben fi­zessék le. Én ugy vélem, hogy vallásunk' méltó­sága , 's egyházunk' czélszerűbb kormányzása' te­kintetéből törvénysértés nélkül tehetünk illy aján­latot. Hisz'ez nem leend állandó adó, csak ideig­lenes vállalat, egyeseket nyomasztólag nem ter­helő. Keveset képzelek olly szegényt 's hideget, ki miután a' vallási czélt megértette 's felfogta; miután látja, hogy papja 's földes ura, szinte fi­zet; a'4, 5, 6 garast, t. i. a' hány egyénből családja áll, egy év alatt le ne fizesse; a' hiá­nyozható néhány garasokat, bizton hiszem, jóval felülhaladja, minden ekklézsiában a' vallás iránt buzgó tehetősbek' nemes önkéntes ajánlata. En e'javallatot czélhoz vezetőnek hiszem, azonban a' czélirányosbat örömest elfogadom. Ha talál- . kőznék egyházunkban olly nemes szivű 's vallá­sos 'hitrokonunk, kivált egyenes utód nélküli, ki a' czél' jótékony voltát átlátva, végrendeletében a' nevezett czélra kegyesen rendelkeznék: az e­gésztől kevesebb áldozat kívántatnék. De ez, a' kegyes ohajtások' egyike. Kérósem hitfeleimhez ez: néma hallgatással, he tanúsítsuk azindítvány­tóli idegenkedésünket ; születési pillanatában íré Öljük meg könnyelműségből, az életre érdemés indítványt; sőt inkább a' tárgy' komoly megvita-

Next

/
Thumbnails
Contents