Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-09-02 / 35. szám

szegény póron zsarnoki hatalmát; másutt a' hitetlenség, frivolitás, világi szellem, minden ellen, a' mi szent, forgatja dúló 's pusztító fegyverét; miknek következményei aztán károsan kihatnak a' közéletre is, elünkbe tüntetvén a' durvaságnak, lelkismeretlenségnek, önzésnek , hamisságnak , ravaszságnak, hitetlenségnek, szeretetlenségnek, szomorú példáit. Az okozatnak szeretjük keresni okát, 's annak minőségéről következtetünk ennek minőségére is. Folyam' árja mellett juthatunk forráshoz. A'vallástalanság' számos okai közt, nem utolsó helyet foglal, a' vallásnak hiányos tanítása. A' jelenlegi iskolai vallástanítással meg nem elégszik az értelmes közönség;*) ohajthatónak látja tehát, „hogy az elemi iskolában előadatni szo kott vallást tanítsák a1

helybeli lelkészek" azért, hogy ezen tanítás által a vallásosság jobb lábra kapjon. Dicső 's magasztos a' czél!, mellyhezvaló közelítés, mint a' határzat mondja, helybeli lelkészeknek , hivatalos munkálódásuknál fogva leginkább szivükön fekszik." 'S valóban, ha valakinek, tehát nekünk lelkészeknek, érdekünkben, tisztünkben, kötelességünkben áll a'kitiizöttczélnak megközelítése. Annak okáért kötelességünk egyszersmind a' czélhoz vezető eszközöket, minden elfogultság, egyoldalúság 's önzés nélkül megvizsgálni, 's a' teendőket lelkismeretesen tenni. Tudjuk a' czélt: vizsgáljuk meg az ajánlás's igény szerint hozzá vezetendő eszközt. A' határzat mondja: „az elemi iskolákban előadatni szokott vallást, a' tehetségig tanítsák a' helybeli lelkészek.1

' Minden kegyelet mellett, mellyel felsőbb határozatok iránt viseltetem, kénytelenítetem mégis elmondani, hogy ez határzatlan határzat. Az elemi iskolákban előadatni szokott vallást, Luthei'Kis Kátéja szerint teszi: a' tiz parancsolat, keresztyén hit, urimádság, sz. keresztség's urvacsorának tanítása. 'S kérdem: nem tanítják-e mind ezt a'lelkészek is, szent beszédeikben, confirmatioi tanításaikban és cathechisátióikban ? De mi a' határozatban tán nem eléggé világos, felvilágosítja a' zai-ugróczi indítvány, mondván, miként a' lelkiektől váratik, Jiogy ők hivataluk' egyik legszentebb részének fogják tartani azt, hogy az iskolákra folytonos, és pedig nem felületes felügyelésen kivül, a hitvallásbani tanítást is naponként, bizonyos órákban rendesen magok adandják.i

(

De lehetséges-e az, mit az indítvány óhajt? Ne riadjanak Minden falusi isk- tanításunk ma is nem ejiyéb még, mint záporeső , melly elméről szivről lefut jótékony megáztatás nélkül, igy nyilatkozik Fáy András ur , Óramutatójának 86. lapján ; 's bármit mond, csak a' ref, falusi iskolákról mondhatta el: tagadhatlan mégis, hogy a' mi iskoláink' hiresebbjeiben is van e' tekintetben sok óhajtani valónk. K. fel hű pártolói a' szép indítványnak, ha kivihetőségéről 's foganatosításáról kétkedni bátorkodom, 's nem olly könnyűnek vallandom a' dicső igének megtestesítését. Nehéz az: 1) Mára' tanító papi személyzetrenézve. Szeretem hinni, hogy a' kérdésben forgó határzat ki akarja terjeszteni kötelező erejét átalánosan a' papságra minden kivétel nélkül. Am de vannak papok , kik felsőbb közhivatalnoki állásuknál fogva kénlelenitetnek gyakran hosszabb időre is cl* hagyni egyházaikat. IUyenek a' superintendens, esperesek, iskolai felügyelők vagy is dékánok. Illyen köz hivatalnok, csak a' 118 egyházból álló tiszai superintendentiában, Gregus Mihály' 1826 évben kiadott Schematismusa szerint körülbelül 32 vagyon. 'S e' szerint a' 118 egyház közt, 32 ne élvezze a' határzat'jótékony malasztát ? A' kiterjedtebb iskolai járásoknak felügyelői, téli vizsgálatoknál 4, nyári vizsgálatoknál szinte 4, és igy egy iskolai esztendőnek folyama alatt összesen 8 hetet is kénvtelenítetnek egyházaikon kivül tölteni. Ki tanítsa azalatt az iskolában a' vallást? Avvagy a' vallástanítás 8 hétig parlagon heverjen? Millyen helyzetben lesz itt aztán a' zai-ugróczi indítványnak „naponkint" ja? — hisz' ollyankor egyéb papi hivatalához szorosan tartozó kötelességeit is kénytelenítetik mulasztani az illető pap! — Igen viszonozom, de a' lelkismerelcs lelkipásztor, mielőtt szükség1

esetében, egyházától távoznék: jó eleve czélszerüleg gondoskodik arról, hogy gondoskodásai alá bízottjai, mulatásának ideje alatt a'lelkiekben ne szenved jenek hiányt; 's azért szokás szerint a' legközelebbi szomszéd tisztitársát helyettesének kéri meg, 's ügyeit úgy intézi el, hogy minden vasárnap egyházában megjelenhessen az isteni tiszteletnek véghez vitelére. Itt tehát nem olly könnyen származhalik hiány, mint az iskolai tanításnál, hol a'változatosságnak, darabosságnak káros következményei szoktak lenni. Sok bába közt elvész az ép gyermek is, mondja a' közszó, a' mit egy kéz épít, azt a' másik rontja, tanúsítja gyakran a' tapasztalás, és Jakab ap. 3, 1. nem ok nélkül mondja: „atyámfiai ne legyetek sokan mesterek, tudván azt, hogy súlyosabb ítéletünk lészenDe mind a' mellett azon lelkészek is, kik egyszerű hivataloskodásuknál fogva otthonosok lehetnek, képesek-e ,,naponkéntu és még ahoz „rendesenu

is tanítani az iskolában? Gondoljuk csak meg a' széles kiterjedésű lelkészi hivatal' tág körét; gondoljuk meg jelesül, hogy a' lelkész egyházának, nem csak tanítója, de lelki atyja, tanácsadója 's barátja is egyszersmind? Hát ha épen akkor, midőn szobaajtaját nyitni akarja az iskola tanításhoz, betoppan a' betegágyban halállal küzdőnek küldöttje, azon kéréssel: jönne a' beteghez minden halasztás nélkül? Azzal utasítandja-e el magától a' küldöttet, hogy küldője ne múljék ki addig a' világból, míg ő isk. tanítását elvégzi ? Hát a' szükségbeli keresztelés, és egyéb