Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-07-29 / 30. szám

A' protestáns egyházi kormányzásban, nincs helye a' despotismusnak, melly a' jókat is rosz­szakká teszi; nincs helye az álnok mesterségü politikának, mellyet Napoleon így adott elő: „az Istent úgy szolgálni, hogy az ördög meg ne ha­ragudjék!" Mások pedig igy: „ars homines fal­lendi." — Az egyházi kormány' politikája, annak kitanulása, miként lehet az ekklézsiákat igaz úton módon úgy intézni el, és úgy igazgatni, hogy azok a' lehető tökéletességhez legközelebb mehes­senek. A' kormányzói bölcsesség ilt ebben áll: ,rendet tarts! vidd végbe jó lélekkel, a' mi rád vanbizva! és magadat mérsékeld/ Itten a'kor­mányzó, okok által igyekszik az alatta levőket rendelései iránt való engedelmességre indítani, mint atya fiait, és nem parancsolás által, bünte­téssel való fenyegetéssel, mint szolgáit;-nem tit­kolódzó; — rendeléseit mesterségesen összefont, 's többfelé magyarázható szókba nem burkolja, hanem beszédében , Írásában az egyszerű vilá­gosságot, cselekedetiben a' nyilvánosságot szereti. Nem tiszteletért, nem a' másokon uralkodásra vá­gyásért, nem a' haszonért vállal ö itten hivatalt, hanem azért, hogy módja legyen előmozdítani az Isten' dicsőségét, felebarátjainak a' tudományok­ban és jó erkölcsökben való előmenetelöket, és világi jólétöket is; felemelkedik a' protestáns egy­házi kormányzónak lelke, az emberi nemzet' meg­váltója' példájának követésére, ki igy szóllott: „Nem jöttem, hogy szolgáljanak nékem az em­berek f hanem hogy én szolgáljak másoknak!, és adjam éltemet váltságul sokakért." Felemelkedik o a' teremtőhöz, 's a' mennyire lehet, azon van, hogy tökéletes legyen, minta' mennyei atya. Va­lamint a' vallás szenteli meg a' társaságot, úgy igyekezik ő például szolgálni, minden más társa­ságok' kormányzóinak, és illyen a' köztiszteletet, szeretetet és bizodalmat érdemlő protestáns egy­házi kormányzó. Ezek szerint, mint a' pyramis szélesen ki­terjedő alapján nyugszik és emelkedik fel: igy áll, igy emelkedik fel a' protestáns egyház-kor­mány , az ekklézsia' minden tagjain. Itten a' nép maga választ, maga közül, minden ekklézsiában képviselőket, presbytereket, kiket jobbaknak és okosabbaknak ismer, és a'kikben leginkább meg­nyugszik; ezekre bizza az egész ekklézsia' javáról, békességéről, feltartásáróli gondoskodást. A' pres­byterek , vagy az ekklézsia' minden tagjainak kép­viselői választanak aztán minden felsőbb kor­mányzókat, u. in. espereseket, tractualis curato­rokat, kik a' püspöki consistorium' rendes tagjai; ezek választanak tractualis assessorokat, a' papok és világiak közül egyenlő számmal; ezek választ­ják a' püspököt, főcuratort. Csak a' superinten­dentiákon kinevezett assessorok' választása esik az ekklézsiák' képviselőinek vagy presbyteriumai­nak tudta és megegyezése nélkül, a' melly már a' nép' jusainak sértése, a' határ' általhágása. A' tanácskozások nyilvánosok; szabad mindennek ott megjelenni, szólhat is a' felvett tárgyhoz minden, csak eldöntő szavazata nincsen. De a' superin­tendentialis gyűléseken kinevezett assessoroknak is van voksuk; e' sem helyes, a' nép' jussait sértő. Mind a' presbyteriale, mind a' tractuale, mind a' superintendentiale consistoriumoknak ha­tósága, cánonok és közmegegyezéssel készült statutumok által meg van határozva. Ha a' presby­terium ollyat végez, mellyben meg nem nyugosz­nak vagy az ekklézsiában szolgáló belső személyek, vagy az ekklézsia' tagjai, szabadosan vihetik ügyö­ket a' tract. consistorium' eleibe; ha ebben sem nyugosznak meg, a' superintendentiale consisto­riumhoz, melly a' fő appellatorium fórum. Az esperes és curator elleni panaszokat, nem consistoriuma, hanem a' superintendentia itéli el: valamint a' püspököt és fő curatorokat is, a'mikor ők a' consistoriumban jelen nem lehetnek. Az egész vallásra, minden ekklézsiákra tar­tozó dolgoknak elintézése ; cánonok' készítése; az isteni tiszteletnek, a' vallásbeli szertartásoknak elhatározása; az iskolák' elrendezése, a' synodus' dolga, melly áll a' püspökökből, főcuratorokbóí, a' tractusok1 papi és világi követeikből; minden tractus gondoskodván követeinek uti költségeiről és diurnumairól. A' tárgyak előre közöltetnek a' tractusokkal, a' tractusok ezeket megvizsgálják, és mit szóljanak hozzá követeik, azt nekik instru­ctióban kiadják. Ezek a' követek időről időre tu­dósítják a' synoduson történtekről a' tractusokat, a' tractusok a' presbyteriumokat. A' cánonok, mi előtt megerősíttetnének, közöltetnek a' tractusok­kal; ezek a' mit benne elfogadhatónak nem tar­tanak, okaikkal együtt a' synodus eleibe terjesztik; ez azt újonnan vizsgálat alá veszi, a' miben több tractusok megegyeznek, ezt ismét köztudomássá teszi, és a' miben aztán mind a' tractusok' nagy része, mind a' synoduson levő követeik megegyez­tek, azok mennek be a1 cánonokba, és azoknak megerősítetésöket kérik a' királyi felségtől, mint a' protestáns egyház' főpártfogójától, az egész haza' atyjától, lelki testi békességének, előme­netelének legfőbb elősegélőjétől. Hogyha pedig időközben ollyan dolgok ke­rülnek elő, mellyek minden superintendentiát il­letnek, és azokat levelezés által elintézni bajos, és hosszas volna: akkor az idősebb püspök, vagy főcurator, bizonyos időre és helyre összehí min­den superintendenseket, főcuratorokat; ezen kivül minden superintendentiából egy papi és világi megbízottat, és ezek együtt értekeznek a' kitűzött tárgynak elintézéséről, és a' miben megegyeznek, azt a1 superintendentiákkal közlik, és mikor abban azok is megegyeznek, azt végrehajtják. — De ez sem nem törvényt vagy statutumot hozó, sem nem ítélő, sem nem appellatorium vagy reviso­rium, sem nem a' supenntendentiák felett levő 's azoknak megegyezésök nélkül is intézkedő fórum,

Next

/
Thumbnails
Contents