Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-07-15 / 28. szám

délyek, a' pápai egyháznak az átalános közkívánatra hajlani nem akarása miatt szinte feszültségig felhúzódtak: n. t. főgondnok úr, mély tapintató elemezése által, a' szélekig feszített figyel békés kifejlés felé vezérlé. Kimutatá jelesül , hogy a' békés elkülönítés' útjába föakadályként az áll, hogy a' pápai egyház 1797-ten innen is magának követeli azon alapítványokat, mellyek az oklevelek' szövegében a' pápai iskolának vágynák hagyományozva; holott a' nevezett évben az addigi pápai iskola, kerületi főiskolává emeltetvén, a' mint azt, törvény' értelmében is, bármellyik egyes egyház sajátjának többé nem mondhatá, — úgy az arra tett alapítványokhoz is jogát nem tarthatja: következőleg egészen valószínű, hogy azokat a' követelő egyháztól bármellyik világi biróság is elitélendi; melly esetben a' pápai egyház nemcsak a' követelt ezerektöl esik el, hanem reá kiszámíthatlan következésü erkölcsi veszteség is hárul, azon terhes vád alá esendvén, hogy a' ker. főiskola' sajátját eltulajdonítani akará. — Illy értelmű szavai után n. t. gondnok úr, egy szándéklolt, hihetően elhamarkodandó nyilatkozat előtt úlat zárva, és hideg fontolásnak engedve időt, az ülést esti fél tizkor rögtön feloldá. És a' bölcs elemezés megtevé hatását, mert következett ülésben a'pápai egyház' gondnoka, saját szavai szerint, nem t/uid juris hanem quid consilnA követve, nemcsak a' kérdéses rovat alatti alapítványokat, hanem könyv's természettani műszertárt is egyháza' nevében a' főiskola' sajátjaul kibocsátá; melly nyilatkozás által az elkülönítési ügy békés úton befejezhetőnek tekinthető — Miután pedig e' tárgyba illy körülményesen ereszkedém, úgy vélem, tartozom azzal, hogy i.Sárközy József s. gondnok 's alispán, és t. Morocza Dániel tbiró urakat, az elkülönítési ügy* lelkes bajnokait, hálás szívvel megnevezzem: másfelől azt sem hagyhatván cmlítlenül, hogy t. őri Szabó Gábor pápai gondnok úr, a' mint egy részben gondnoki tisztét szélső vonaláig betölté, úgy egyformán hű kedélyű férfiasságával a' f. t. kerület' méltánylását is kivívta. 8) Az elkülönözési főkérdés'békés megoldása Uíán, a' foiskola' helye iránti szavazás került tárgyalás alá. A'szavazás, miután már elébb a'szinte pályázhatásért folyamodott, de inkábbára csak buzgalmat mint realitásokat mutató veszprémi egyház kizáraték: a' fent nevezett három egyházra, jelesül sz. fejérvárira nézve , némi indiscret nyilatkozatok ellenére , elvben elfogadtatott ugyan ; de mivel az elkülönítés' tárgyában némelly részletességek csak Pápán, a' hely' szinén lesznek elintézhetők, — következőleg a' tisztán főiskolai javak' öszvege a' jelen gyűlés elolt tudva még nem lehetett: a' szavazás majdan, a' n. t. főgondnok! ur'elnöklete alatt, a'főiskolai kő/vizsgálatuk köz— | ben vagy ulán munkálkodandó választmány' eljárását kövelő kerületi gyűlésbőlíccndmegrendelve; midőn a' szavazásra felhívó körlevelekben a' pályázó egyházak' ajánlatai mellé, a' főiskola' tisztába hozott javainak öszvege is, mint a' szavazást egyik leginkább motiváló, be fog vitethetni. — Építés a' versenyző egyházak' mindegyikében mellőzhetetlen levén, az ahoz szükséges idő-nyerés' tekintetéből, jövő évi nagy gyűlés' határnapjaul — a'szokottnál jóval előbb — tavaszutó' hétfőjét megelőző hétfő, helyéül Tata városa tüzetett ki. A' gyűlés' harmadik napja' deléig, néhány k, intézvéuyeken kivül, az elésorolt tárgyak foglalák el a' naponta kétszer tartott huzamos üléseket. A' gyűlést ekkor elhagyván, ha vájjon a' hátravolt sok, és nagy részben fontos tárgyak bevégeztethctlek-e ? nem tudhatom, valamint azt sem, hogy t. Komárom megye által ezen gyűlésre utasított és már e' lapokból ismeretes ezüstfizetés'ügye felvétetett-e? 's ha igen, mi véget ért? E' kényes ügy, úgy hiszem, egyházi férfiak' nyilatkozatát igényli; mint illyennek, legyen tehát szabadnom, irántai véleményemet— melly az ügynek ha nem használna is, talán nem ártand — e' közlés' utórészéül ide igtatni. Részemről az ezüst-fizetésnek barátja nem vagyok, azért: mert anyagi körülményeink átalános orvoslást kívánnak; azon kegyes intézvény pedig, mellyen a' végrehajtás alapulhat, csak feltételes — következőleg annak sikere is csak részletes leend. És hogy e' részletes, csak a' lehetősb 's igy jelenben is tűrhetőbb jövedelemmel ellátott egyházaknál reménylhető siker; a'mennyiben minden e. megyei küldöttségek által leend ez ügy iránt megkísértve; a' barátságos út' nemsikerülésa' esetében pedig, az egyházak' belügyeibe avatkozás a' küldöttségek állal bármilly lélekismeretes eljárás mellett is alig lesz kikerülhető; — mondom, e' részletes siker is ekképen milly drága áron leend megvásárolva, úgy vélem, eléggé kimulatám. De nem volnék barátja ez ügynek még akkor sem, ha a' kegyes intézvény föltétlen végrehajtást rendelne ; és pedig nem, a' többek között azért, mert szerencsétlen kísérletek' koczkáztatása által az ezüst-fizetés' már magában is kényes ügye annyira compromiltálva van, hogy azt a' nép már magával a' papsággal ugyanazonosílotta: következőleg annak erőszakolt végrehajtása, hivataloskodásunk' bájvirágát— szellemi hatásunkat •— felelte meghervaszlaná, mondhatnám megbénnítná. - - Sub rosa mondva, nem pártolom az erőszakolt végrehajtást azért is, mert: az egy felől annyi ártatlan áldozatokat vetne föl magának; más felől annyi és olly zavaroknak lenne forrásává / hogy sem amazoknak méltányos kivédése, sem emezeknek egy házias úton leendő elintézése iránt,e' hatóságaink' cselekvőségi körében teljes biztosságu kezességet nem látok. De volnék bár eleve bizonyos arról, hogy az ezüst-fizetés minden utó bajok 's fájdalmak' kísérete nélkül szerencsésen sikeiülrnd: nem pártolhatnám azt még akkor sem, legkivált azért, 56