Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-05-20 / 20. szám

komjáthi egyházba kelle vonulnia (ismét mondom, liem újomból szopom ez adatokat). De üldöző sorsa ide is utána hajítá villámait; itt is az anyakönyvi hanyagság' vádja terhelé, 's jut eszembe, indítványoztatok, hogy minden papnál, de leginkább ő nála, az anyakönyvet bárki, időközben is, mint barátságos látogató, kandiságból is forgassa, kutassa, 's a' legkisebb vonás' kimaradásáért föladja! Ösztönzések, reábeszélések, kedvetlenségek oda kényszeríték őt, hogy először ugyan, (most éve csak) egy évi békés meghagyatásáért könyörgött; annak múltával önkint lemondani ígérvén. E' szerint most szaván fogák szegényt 's ő a* 60 éven fölül lévő férjfiú nejével 's kis neveletlen leányával (mert többi 6 gyermeke szárnyára kele) lakhelyéről 's papi hivatalától végkép' elhajtatott a' nagy világba, hol nincs számára hely, hol nincs fejét hova hajtania, a' gyermekei' tisztességes nevelésére 's tanítatására, mindenét, mi a' tűztől megmaradt, elköltött, 's legközelébb csekély jövedelmű egyházban nyomorgó papnak, ki ezután egyik gyermekétől, hol tovább mulatni tiltandja öt a' megunás félelme, vagy ha ez nem, a'szerénység, mint második Aeneas, egyik kezén neveletlen gyermekét, másikon nejét vezetve leend kénytelen a' másikhoz gyalog vándorlani, 's nekünk kik ezt látándjuk, ha kivált lágyságunkkal — még több ha reábeszélésünkkel, — esetének okaivalánk, az öntudat' égető lángja nem perzselendi-e keblünket? Azonban, helyette (mig fölötte itt a' koczka elvettetett betegen feküdvén az őt már csak néhány napig befogadó paplakon) az őmeg egyezésével benyujtatván siralmas esedezése az egyesült megye' gyűlésére (az esedező' nevét is bár a' tisztelt férjfiúhoz tartozó, elhallgatom, nehogy ö is üldözés' tárgya legyen) miben általánosan lemondó szavát visszahúzza 's magát a' 74-dik budai canon' értelme szerint jogszerűleg őt illető jövedelmet követelve, melly cánont legközelébb az egyházkerületi végzés is nyomosabbítá, az egyházmegye' atyai gondoskodására bízza. — Ez esedezést az illető bíró megütközve hallgatja, 's hiában kelt föl közlő annak ügye' pártolására ; hiában sorolá elő, hogy az anyakönyv' hanyag vezetése, ámbár semmi esetre el nem nézhető, de nem erkölcsi bűn, és segédadás által e' hiba helyrehozható; hiában erősíté, hogy itt az esedező tulajdonképen nem esedező, hanem követelő; hogy őt nem könyörület, hanem jog illeti; hiában hozá föl, hogy minden pap, bár le mond is, tacite azon föltéttel mond le, hogy megvárja az egyház-megye'igazságától mi őUörvényesen illeti ; hiában monda, hogy a' második gondolat elronthatja az elsőt; hiában, hogy az egyház-megye' kötelessége megvizsgálni: van-e joga a' papnak lemondani hivataláról, vagy nem? ha van, mert erőtlen: neki segédet kell adni^ fele-fizetéssel; ha nincs, mert még erőteljes: tekintéllyel kell kötelezni hivatala' folytatására, mert fölszentelésekor arra esküdött; hiában hozá föl, hogy az egyesült egyházmegye ezelőtt néhány évvel egy lemondó paptársunknak épen így rendelt fele-fizetést és segédet. — Erre felelet lőn,hogy az, mintközkedvességű (???) férjfiú mondott le: a' komjáthi pap pedig mint megunt 's bűnös. Hiában vitatá végre közlő, hogy ő ismervén e' kis egyházjövedelmét, mint ki oda szinte hivattatott egykor, bizonyosan tudja, hogy ha feleztetik is, több lesz a' barkai papságnál , 's reá segédet bizonyosan kaphatni. *) Valamint hiában vitatá egy igen lelkes egyházi ülnökünk n. tiszt. Csider Antal úr, hogy a5

tisztelt paptárs' sorsát elhatározni joga sem volt magának a' tornai egyh. megyének, hanem a' két egyesültnek; mert különben minek az egyesület? Csak annak, hogy évenkint egyszer megmutassuk egymásnak magunkat, hogy még élünk, 's együtt barátságosan ebédelhessünk? Erre feleletül adatott, hogy a1

gömöri magányos gyűlés is be nem várva a' tornait, így itélt el egy hajborzasztó, enormis merényekkel vádlott iskolatanítót. E' sem renden volt! Denique a' pálcza tört, mert egy valaki így akará; ki megvetve nézett le Csíder Antalra 's a' közlőre, mint meg annyi parittyás Dávidkákra, kik ö. reá csak a' seregek' Urának Istenének, csak a' jogszerűség' 's igazság' Istenének nevében mentek. Hát ha még azt kimondanám: ki az, kinek kedvéért e' tisztes férjfiú kimozdíttatott? de elhallgatom, mert tiszti társamat, miután azzá lett, tisztelni ;

s kímélni köteles vagyok, — 's ha ez utódja a' még most is talán halálos betegségben lévő öregen nem könyörül 's gyógyultát vagy megoszlattatását be nem várja, e' hideg időben talán akként fog kihurczoltatni lakából, mint ama' beteg, kiről Luk.5: 18.19. van emlékezet. 9) Hubón 'sBeretkén az időtöltő papok ren~ des papokúi meghagyattak. — Iskolatanítók, ha nem csalódom, heten változtak. Itt meg nem állhatom, hogy némelly tanítói szorgalmukról, ügyességükről 's példás jó maguk' viseletéről kitűntetve ismert iskolatanítókat meg ne említsek. — Elhiszem, hogy többen is találtatnak az egész megyében ; sajnálom is, hogy mindnyájokat nem neezhetem : de hiában! azt mondják után, hivatalos méltánylat nélkül, engedjenek meg a' meg nem említendő iskola-tanító urak! nem tehetem; mihelyt azonban az illető iskola-látogatók' törvényes bizonyítása szerint jelességíikről meggyőződöm : kedves kötelességemnek tartandom őket is kihirdetni. Jelenleg e' három az, kiről részint önlelkiisméretes és hivatalos megyőződésem, ré*) Görgőn épen illy eset van, 's mint mondják, ott is elégedetlen az egyház, a' már szolgálatra elégtelen papja' családjával, még is oda segéd rendeltetett fele fizetéssel. K.