Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-04-29 / 17. szám

sifa repkények és más fattyú növények az édes gyümölcsöt termő élőfát. Nincs tehát abban mi következetlenség is, hogy mi, szoros határvonalt húzva a' szent vallás és egyház" tanai között, elsőket ugyan a' r. katholika és protestáns egyházakban egyaránt épségben levőknek, és áldólag gyümölcsözőknek lenni nyilvánítottuk : és mégis az egész egyházújitás' múlhatatlan szükségéről, reformátoraink halhatlan érdemeiről szóltunk, 'sphilosopháltunk; mert Iám ezen rövid Históriai értekezés is eléggé tanúsítja, milly igen elváltozhatik, csak egy nemzeti egyházban is, nem a' hit és erkölcs, hanem az egyház-alkatot, fenyítéket, szóval a' disciplinarékat érdeklő tanrendszer. Mellyek közé becsúszott hibákat, hogy az áldott emlékezetű, 's tőlem is méltán becsülendő reformátor atyák eltörleni, és megorvoslani segélletlék : ezt mindig hálás érzettel fogadtam, s méltányoltam, jól ismerve a' keresztyénség' évkönyveiből a' reformatio előtti egyház'benső romlottságait; hanem, — és itt figyelmet kérek, — ezen méltánylásom, engem mint szabad keresztyént, arra épen nem kötelez, hogy a' reformátorok' olly hibáiknak is, miket szent hévtőr elragadtatva, mint hibázható emberek tettek, vakon hódoljak; Ha nemzeti magyar egyházunk csak olly önállásban, tisztaságban, és nemzeti méltósághoz illő helyzetben, 's egyházalkatban maradhatott volna is, minőben ezt első nagy királyunk' korában, és igy ennek keletkezésében szemléljük igénytelen előadásom után: úgy, véleményem szerint, nem vala szükség, a' XVI-dik századbeli reformatiora; mert ennek állandó szépségét biztosító zsinatalkata megmenté ezt olly tetemes elváltozástól, minőt jelen értekezésben könnyű tollal kiemeltem. Ámde valamint ezelőtt három századdal a' szabad egyház szabadtalan helyzetben nem maradhata, és VII. Gergely 's III. Incze'már igazán r. cath. egyháza emancipatiora várakozék: úgy most az ész' és emberiség' ezen századában nem maradhat ezen nemzeti magyar egyház olly ellenséges és meghasonlott állásban , minőben jelenleg fájdalommal szemléljük Illyenben tartja pedig őtet egy háromfejű szörny , melly, hogy ki valljuk, az egyház iránti közöny, tudatlanság , és vastag önzés. És ime ennek legyőzésére nyujta nekem, ariadnei hűségű bájhölgyem Clio egy szép vezérfonalat: melly nem más, mint ezen históriai igazság, miként : első királyunk' ős egyházalkata olly szép, 's olly derék, hogy ez megfelel mind a' tiszta keresztyénség", mind a' tiszta catholicismus, mind a' tiszta evangelismus' eszméjének: ezen erős oknál fogva, mivel ezek elveikben egyek, 's azonok, bár ezt tagadja a' szük keblű felekezetiség: és valóban ős magyar egyházunk' igaz catholicismusa nyájas kezet nyújt igaz ős evangelismusunknak; kivált ha amarról a' homályos század' egy két foltjait, és czirmait letörüljük, 's lemossuk: és igen alkalmasnak mutatkozik arra, hogy bennünket elszakadozott magyarokat keblében újra egyesítsen; és ezt főleg azért is, mert tagadni nem lehet, mikép, bár a' vallás' tanaiban semmi lényeges különbség köztünk nincs , de az egyház' tanaiban még most borzasztólag különbözünk egymástól: mellyek, valljuk, papságot 's kormányt illetőleg, élet-kérdések lenni ugyan meg nem szűnnek ; de ezen válaszfalak Iedönthetők, 's említett ellenkezetek egy lelkes nemzetnek olly nemű zsinatja által, minők tartattak I. István, és I. László alatt, könnyen kiegyenlíthetők, — ezen üdvös vállalatban említett nagy királyok'egyháztanai vezérelvekül szolgálván. Most még csekélységemről is néhány szót. Haki.gondolná, hogy tollamat akár azáltalam mindig i tisztelt catholica anyaszentegyház ellen irányzott hévbuzgalom, akár a saját felekezetem mellett vakon buzgó párthév vezeti: az engem bizonynyal félreismerne. — Tiszteleni én, mint már sokszor mondám , minden egyházalakban a' dicső keresztyénséget, míg ez a' királyi sarktant, a' triadologiát híven őrzi: de kénytelen vagyok nyilvánítani azt is, hogy én nem egy felekezetet, hanem az egész magyar anyaszentegyházat hordozom keblemben: ugyanazért — tetszik, nem tetszik — kivétel nélkül, de szeretettel megrovom a' hibát minden felekezeti egyházakban; támaszkodva az igazság' és honom' oltáraihoz, mellyek előtt szívemben örök hűséget esküdtem Ugyanazért vittem az egyház'philosophiáját a' poros és kisszerűen szőrszálhasogató iskolaiság' tömkelegéből , a' történetirás' nyilt mezejére: a'hol vezet engem Clióm' hófejér karja. Ugyanazért históriai szilárd adatokra , nem légből kapott ábrándokra , és régen elcséplett iskolaiságra építendem , hajó istenem'segedelme velem leend, rendszerem' épületét; melly mivel egyhamar meg nem eshetik, tisztelettel kérem honi hittudósainkat, hogy ezek közt azok, kik nézeteimben gáncsolni-valókat találnak, várják be, mig eszméimet illőleg kifejthetem; ne szóljanak közbe mig szónoklatomnak teljesen vége nem lesz: különben maguknak tulajdonítsák , ha közbeszólásukat figyelmemre nem méltathatom. A' kik pedig elveimet jóknak lenni elismerik, nézeteimet's tiszta jó szándékomat helyeslik: bölcs belátásukkal, 's főleg náluk rejlő adatokkal, vállalatomat elősegélni szíveskedjenek. H e té n y i János. Ssltolaiagy, Mö^léscSi és olaaj másolt a' s. pataki íeiskoláról. A' protestáns egyh. 's isk, lapban nyilvánítatván azon kívánság, hogy „minden iskolai közvizsgálatok' ideje közöltetnék az Ujságlapok által:'' e' felszólításnak eleget teendő, használom azt egyszersmind alkalmúl — némelly tapasztalatimat és jámbor óhajtásaimat közölnöm a' s. pataki főiskoláról.