Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1843-04-22 / 16. szám
méltó egyháznak sarkalatos tana az ostyának Krisztus' testévé változása — transsubstantiatio — mellynek ünnepe nálunk és másutt az űrnapja; és ime ezen ünnepet még utódja I. László sem igtatá be a' decretalis ünnepek közé, noha ezeket — I. Törvénykönyve 38. fejez — együl egyig előszámlálja. Nem is egy, hanem két szín alatt vevék első magyarjaink az urvarcsorát, mi megtetszik abból, hogy a' sacramentarium Gregorianumot tartva legalább azok, kik a' diák missionariusokra hallgattak, illyen fohászt tőnek ez alkalommal: ajánljuk Istennek az örök élet' szent kenyerét, és az örök üdvösségnek szent poharát 34). Továbbá I. Istvánunk nem hitte, hogy a'keresztyén párok között kötött házasság'kötele semmi esetben föloldható mm volna 35): nem hitte, hogy a' római egyház egyedül üdvezítö volna; mert zárdákat épittetetetí nem csak a' latin, hanem a' görög szertartású szerzeteseknek is: nohaő előtte 867-ben a1 keleti patriarchiát, Photiust és követőit, a' római pápa, I. Miklós, eretneknek és kiátkozottnak, amaz is ezt, 's követőit illyennek lenni nyilvánítá zsinatilag; és így a' nagy szakadás.még a' kilenczedik században, a" két első patriarcha' hibája miatt megtörtént, Végül", ha a' magyar ősegyház, egy és azon lett volna a' latin szertaitásuval: nem állana I. Lászlónk' első törvénykönyvében a' 31-dik fejezetben azon minden kétséget eloszlató czikk, melly alul idéztetik 36). Hogy eredeti ős egyházalkatunk görög nem volt — bár ettől is kölcsönözött némelly ,tanokat és szokásokat, — azt vitatni sem kell; mert a' különbözés feltűnőbb, semhogy kiemelni kellene. Mivel már történetbuvárnak nem jól esik az, hogy a' bizonytalanság' sürö homályja lebegjen íIly fontos tárgy felett, melly a' nemzeti becsületet is nem kissé érdekli, kísértsük meg ezen homályt eloszlatni: most midőn valóban nagy királyunk' becsületét akarjuk menteni, némelly kül és belföldi rágalmazók' vádjai alól, kik öt babonásnak, rajosnak, az álladalmi, nemzetségi javakat német 's olasz papokra fecsérlőnek, szóval a' nemzet' ősi szabadsága r 's jóléte' elnyomójának hiszik és állítják. Úgy van: ezen vádak terjengnek még ma is a' magyar papság' ellenségei és irigyei között , tartozzanak ezek ram catholicam fidem , extra quain t/emo salvus esse potest, profiteor, ct veraciter teneo 34) 1. Kocsi Sebestyén'István apologeticusát, kéziratban. 35) S. Steph. Decr. I. c. 28. 36) S. Ladisl. Decr. /. c . 32 hali ni. qui Ungarorum consveludini legitirne consentire noluerint, - -si se nostrae consveludini meliori non consentire dixerint, quocunque volunt, eo vadant; pecuniam verő, quam hic acquisiverint, hic relinquant, nisi forte resipuerint. akarmelly lelekezethez; melly tevedest illo jelen értekezés által eloszlatni és megsemmitni. Legelső kérdés itt, nézetünk szerint az, hogy ha ősegyházalkatunk sem tisztán latin, sem tisztán görög: honnan vette tehát I. István alapeszméit, és azon alakzatot, melly szerint rendezé el a' magyar egyházat, és a' mellyet mi feljebb igen jelesnek lenni mondottunk ? Osegyházunk' keletkezése, nyájas olvasók! ollyan korban esett, melly igen alkalmas volt arra, hogy ennek első alapítója meg nem kötött kézzel tegye e' nagy munkát, és olly egyházat alkosson, melly öszhangzásban legyen szabad polgári alkotmányunkkal és a' magyar névnek dicsőségére váljék Olly kor vala ez, mellyben a' római és bizánczi patriarchák' becsülete legmélyebbre sülyedt. Mert, elsőket illetőleg, 891-től fogva a' derék Gerbertig, vagy 2-ik Silvesterig, fölötte tökéletlen emberek ültek a' római székben, és olly tudatlan, 's feslett életű papok' főnökei voltak, kik a' hiszek-egyet nem tudák elmondani, 's olly nem nevezendő bűnökbe keveredtek , miket Rathbert, veronai püspök előszámlál ugyan 37): de mivel azok borzasztók, természetellenesek, alig értethetnek. A' görög egyház' főpapjai sem valának jobbak. Itt Photius hat nap alatt királyi testőrsereg' kapitányából patriarchaságra emeltetvén, elődjét , a' derék Ignáczot a" bolgárok' apostolát székiből letaszítja, — a' ki noha császárfi volt , 's mégis kiherélteték, és ezt olly verekedő 's lázongó gyűlésben tevé, melly zsivány-gyűlésnek ncvezteték. Illy körülmények közt keletkezék ,az aldunai völgyben, melly Cseh , Morva, és felső Magyarországokat, Erdélyt, Havasalföldet, Moldvát, Bolgárországot, Serviát, Bosznyákhont, és Carinthiát foglalá magában, környezve délről az Alpesek és Haemus, északról a' Kárpátoktól 3 a' 9-dik század' közepe , és igy a' csehek , morvák' és bolgárok' megtérése óta, miután innen a' pogányság, és az Ariusféle egyház kiirtatott, egy közép és önálló szláv egyház, a' derék testvérpár, Methodius' és Cyrillus munkája által; mellynek alája vetvék voltak a' nevezett aldunai völgyben megtelepedett keresztyének; ennek volt híve Adalbert, a' prágai püspök, első nagy királyunk' megkeresztelője és oktatója. Szükség tehát ezen közép egyház' eredetét és sajátságait elébb felderítni: mellyre hazánkfia Dobrowszky 38) nekünk szép előzményeket nyújta. H e t é n y i János. CVége következik J 37) Rat.herius de contemtu canonum- part. I- p. 352. és: ejusd- Itinerarium Romám euntis p. 381. 38) Cyrill, und Method, der Slaven Apo stel. Ein hist critischer Yersuch, von Jos. Dobrowszky. Prag, 1823.