Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-04-22 / 16. szám

ting 23); de olly súlytalan okokkal, hogy valóban méltó gyanút gerjeszt maga iránt a' bírálat történetírás' baráti előtt. Mi állítjuk , hog) Schivarz Golffried a' már idézett munkájában nem méltányos a' nyugoti egyház iránt, és pártheve sokra viszi: de itt mindenkinek a' magáétI Nagy nyereség vala az, hogy Gyula Hierotheustöl bevevé a' keresztyénséget 24), és Saroltáját ebben nevelteté, ki aztán férjét Geizát, ésfiátVaikot valóságos hitbajnokaivá tevé a' magyar anyaszentegyháznak. Ámde mit nem tesz itt is a' pártszellem és nemzeti hiúság! A' lengyelek nem akarva megtérni borostyán nélkül, a' térítési érdemversenyről, Saroltát a' dicsőt rútul gyalázzák, szilajnak, iszákosnak, vérengzőnek, uralkodni-vágyónak, sőt pogánynak festik 25): mi okon? azért, hogy a' lengyel Adelhaidra, Micislo lengyel király' nővérére, és Geiza' második nejére ruházzanak mindenérdemet; hirdetvén, hogy említett vezérünk' fia István, míg Gízelával nem párosult, pogány és keresztelkedetlen volt, és a'lengyel Adelheidé, 's Saroltaé volt azon áldólag ható befolyás, mellyet legközelebb érintettünk: és ezt még Dlugoss is állítja 26), ki ezen előadást illyenörömsohajjal kiséri: ,,a' mennyei fölség' csodálatos irgalma cselekvé tehát, hogy a' lengyeleknek ugyan a'cseh Dambrowka, a' hunusoknak pedig a' lengyel Adleida által jelent meg a' keresztyén igazság; és a'megszenteltetés hölgyek, nem csupán két dicső nemzetbeli férfiak által juta nekiek osztályrészül." * Hlyen szükséges , nyájas olvasók ! a' férfias critica, a' bírálati történetnyomozás' szövétneke, 23) Yita S. Stephani. p. 22—30. 243 Cedrenus in hist. Compendio. lom. II. p. 636. edit. Paris. „Turci — érti a' magyarokat — alias provincias romanas incursare soliti, ad tempus quieti fuerunt. Nam dux eorum Bologudes — ez Bulcsu — et partis cujusdam princeps Gylas — ez Gyula — imperatorem convenerunt, amboque sacrosancto regenerationis baptismo iaitiati, et arcanis nosírae religionis imbuti, ac patricia dignitate ornaíi, onustique pecuniis, in suas sedes redierunt; adducto pontifice, per quem multi ad Dei cognitionem pervenerunt. Altér, foedere, quod cum Deo iecerat rupto, arma romanis — graecis — intulit; idemque contra Francos — germanos — facere ag gressus, captus est, et in crueem actus." 25) Illyen méltatlanul szól Saroltáról a' Merseburgi Dithmúr is Chron. L. VIII. „Uxor Geizae Sarolta Beleghnegini, idest pulchra domina schlavonice dicta, supra modum bibebat, etiam equo, more militis iter ágens, quendam virum, iracundiae nimis fervore, occidit " 1 26) De gestis Adalberti in Hungaria, libro II. a' középkor' legendás, és homályos teremében! Hanem már most nekünk magyaroknak sem szabad pályaág nélkül megtérnünk e' versenyről; és fél úton megállanunk! mert, bár megtanultuk eddig, mit köszönhetünk nyers elődeinktől rettegő jó szomszédjaink' vallási buzgalmának, és térítési jó szándékának; de még hátra van a' pantheon, mellyben honi dicső hitbajnokaink' érdem szobrai állanak; ezt kell tehát a' bírálati történetírás' szővétnekével fölvilágítnunk. Ki merné csak gyanítani is? az ügyvédfőnök, Vérbő czi vállalkozik itt nekünk vezetőül 27). Nincs bizonyosb mint az, hogy egyházi pantheonunknak fődísze, hitünknek legméltóságosb bajnoka, és ugy szólván vezércsillaga nem más, mint első nagy királyunk István. Nem csak azért érdemli ő e' tisztességet, hogy maga is apostolilag hirdette az igét, mellynek értelmére a' szent írás' tanulmánya által eljutni törekedett 28), hogy keresztelt, és az általa épitett egyházakat minden évben háromszor meglátogatta, és királyilag megajándékozta 29), hogy a' keresztyénség' elleneit, Kupát és Gyulát legyőzte, és sok rabkeresztyént szabadságba helyezett 5 ezek mind szép , 's dicső dolgok, de már mindenek előtt tudvák : hanem azért nyújtjuk mi első Istvánnak a' pályaágat, mivel olly bölcs és önálló egyházalkatot szerkeztetett honunkban, melly dicsőségire válik nemzetünknek ós méltó arra, hogy itt általunk földerítessék, semmi egyéb irányból, mint az igazság' szeretetéből, mellyet keresni, és bátran felderíteni, éltünk' föladatának ismerjük. Előre bocsátjuk itt, melly nagy fontosságú valamelly nemzet' műveltségire , értelmi és erkölcsi kifejtőzésire annak szabad vagy szolgai, értelmes vagy észellenes, jó vagy rosz egyházalkota, már csak annál fogva is, mivel ez által ada-27) Tripartit. 1:11. Quia hungari non per praedicationem apostolicam, vei apostolorum, sed per institutiortemproprii regis eorum, sanctissimi videlicet Stephani regis conversi sunt ad catholicam fidem, qui primus omnium episcopatus, abbatias, et praeposituras hoc in regno fundavit, et harám omnium ecclesiarum praelaturas ac beneficia solus ipse - - contulit. Ecce aperte describitur, quod ipse et non altér quispiam ad regenda templa, per eum constructa , donisque ditata praelatos justos, et fidos posuit. 28) Ranzani epilome rerr* kuiigg. Aperuit — Stephanus rex — eis sensum divinarum scripturarum. 29) Bonfinn Decad. //.'Perpetuum divo Stephano institutum hoc fuisse ferunl, ter quot annis basilicas, et coenobia, quae fundarat, revisere solitum. Pari quoque/studio Gysla utebatur: cui nihil erat antiquius , quam sacras vestes, et ornamenta sacerdotum diligentissime recognoscere, ut absumta reficeret, aut lacera resarciret.