Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-01-07 / 1. szám

megszégyenülve háttérbe vonulunk, és szívesen türendjük, hogy meg lön czáfolva ez állításában Strenaosztó. turatia, és oratorium. A' napokbanlevaldi íiesch Atajos urnák az ágost. dunántúli eonsistonumához intézett: „Generális Schematismus virorum, penes evangclicos augustanae confessionis iu í. Regno Hungáriáé rem Sacrani aeq. ac litterariain administrantiuin, az evangélikusok öszve írását kimutató nyomtatott tabellát véve; annak különösen két párvonalában (rubrica), ollyan feliratokra bukkantam, mik nem csak sérelmileg, de honi törvényinkkel öszveütközőleg tűntek fel előttem. Az ekklézsiát jellemző rubricában ez áll: Vnratia a' templomot jellemzőben ez: oratórium. Megvallom e' nevezet, első tekintetre, azért-c mivela" holt latin nyelvet kevésbbé értem , — mint honom nyelvét, vagy tán azért, mivel ezen, gyülekezeteinket jellemző szó olly igen ismeretlen — nem értettem, 's nem tudtam mit értsek tulajdonkép alatta, egyenesen és csupán csak a' paplakot-e vagy inkább az ekklézsiát (gyülekezet)? Utóbb mégis mivel gyülekezeteink gondnokokat cnra/o/^-eknek nevezik : a' gyülekezetet kellett a' curatia név alatt értenem; noha a' protestantismus' keletkeztével e' nevezet szint olly ismeretlen volt ez egyházban, mint minő törvénytelen jelenleg. A' keresztyén anyaszentegyház, már az apostolok' idejében gyülekezeteket (ccclesia) 's nem curatiákat alapított. — 'S ha pedig azt curátiának mondhatni , legy a' keresztyén ekklézsia ezen nevezetet leginkább Constantinus Magnus és Teodoisus' idejéből nyerhette , mert a' keresztyénségnek alig voltak valaha hatalmasabb gondnoki (curatores) mint ők. — Már pedig tudjuk, hogy ők azon nevet és tiszteletet, koránsem igényelték pártfogult gyülekezeteiket, cnratiáknak nevezni vagy neveztetni. — Róma némüleg ct/rin-nak szereti magát nevezni, de azon vallás' hívei, mellyeknek feje ő, az apostolkori nevezetet (ecclesia) mégis, mind ekkorig. megtartották — a' reformatio a' középkor1

sötétségén keresztül törve sok, — nem csak fegyver, de nyelv, átok, rágalom' élével kellett harczolnia , még az eretnehi nevezet is, előhaladási czéljának akadályul használtatott, de curátiáknak a'protestáns legelső gyülekezetek sem neveztettek. Az ágostai és helv. vallástételkövetöknek sem symbolikus könyveik, sem gyakorlat, sem pedig hazai törvényink szerint, curátiáik 's oratoriumok nem levén , gyülekezeteik ekk/é-s/ákmk, szentegyházaik templomoknak , és pedig nem türelmileg, hanem törvényesen ismertettek el. — Előfordul hazánk' törvényeiben, nevezetesen 1790 Art. 26. § 2. az oratórium — szó ; és épen ez mutatja ki az ekklézsia , és annak kiegészítő része (filia) az anyagyülekezeti templom, és a' a' íilialis imádságház közli különbséget, mellyben az anyaegyházi Istenházat templomnak , a' íilialis imádságházat oratóriumnak jellemzi. Igaz, könnyű azt kimutatni, hogy a' protestáns ekklézsiák , parochiák , templomok , minden korban mint ollyanok törvényesen léteztek ; fölösleg is tán a" t. cz. közönséget az 1790. 26 art. 1. 2. 6. 12. pontjaira figyelmeztetni; — hol a' protestáns ekklézsiák , templomok és parochiák , mint ollyanok, és nem mint curátiák ismertetnek el, és pedig minden előforduló esetnél: de tekintsünk a' történelek' azon szakába , hol nem annyira a' béke' és engesztelés' angyala, mint inkább a' történeti sors irt a' népeknek törvényeket, mikor a' gyűlölség" tüze tán csak azért takartalolt be láng parázsal, hogy végkép ki ne alugyék; még itt semtalálunk a históriai iratokban olly rovatokat, mellyekben a' protestáns ekklézsiák curátiáknak 's templomaik oratorium-oknak neveztetnének Az 1647. Art 6. ezt olvassuk: „optime recordantur status et ordines regni, quantae hactenus fueiint inter regnicolas ratione occupationis templomin dissensionis" 'stb. ugyan ott: „ut evangelicis ex templis in gravaminibus anni 1638 exhibitis, ac post etiam subsecutis specificatis, haec nonaginta templa reslituanlur"; a' lelki pásztorok lakhelyük is nyilván és egyenesen paródiának mondatik ki, a' többek közül nevezetesen ugyanazon 6-dik Art. 1647 in Nitriensi Komiathi unum templum extra oppidum adjacens etsancli Petii nuncupalum pro evangelicis et loca idonca ac suflitientia , pro structura parochialis domus et scholae in oppido assignentur, in Galgótz templum hospitaleuna cum scholaet domo parochiali. Ezeket csak azért idéztem elő, hogy hasonlókat „az 1647 art. 7. art. 8. art. 9. art. 12. ajt. 13. art. 14. valamint az 1681 art. 26.1687 Art. 21." Százat is mutathatnék elo, annak bebizonyítására, hogy édes magyar honunkban a' protestánsok egyes egyházaik soha curaliáknak nem mondattak és törvényesen nem is mondathatnak; vallási szabadságát becsülő protestánsoknak kötelessége szent és az evangelium' tiszta világánál haladó vallását minden még legkisebb visszaélések 's törvénytelenségek ellen , históriai és tényi igazságokkal támogatva védni, mellyek, ha ugy látszanék is, hogy tanjai szivébe nem ragadtak be . külsőleg még is türelem és nem jogegyenlőség'billegével jellemeztetnék. — Oroszlányban, Szl o bod a Pál, ev. lelkész. Lapunk, melly a' múlt évben csütörtökön szokott megjelenni, a' szerkesztőség 's nyomtató intézetre nézve kedvezőbb tekintetből. lSA3-ban *zomf»atoii fo^ adatni. Szerk-Szerkesztő-kiadók: Székács József, Török Pál és Taubner Károly. Nyomtatja Trattner Károlyi.