Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-04-15 / 15. szám

Győnki és lörinczi iskolák' egyesí­tése' ügyében. A' Prot, Egyh. Lap' 10-ik számában azon, mégcsak kegyes óhajtást olvasván: „bár a' csak egy hosszú hegy által elválasztott gyönki és 10-rinczi iskolák egyesítetnének": addig is, mig a' gyönki iskola' keletkezése, gyarapodása, alapítvá­nyi 's tanítási rendszeréről kimerítő 's azt a' kö­zönség' figyelmébe méltán ajánló tudósításokkal szolgálhatnék : sietek közölni az érintett 2 isko­lának munkába vett egyesítetését tanúsító levelemet, mellyet a' gyönki gymnasium'iskolai széke meg­bízása 's helybenhagyása után még 1842-ik cvi aug. hó' elején irék 's a' lőrinczi iskola' dolgában munkálódó választmány-, mint szinte az illető tol­na-somogyi ágostai esperességhez — hol az kitö­rő öröm- s rokon érzettel fogadtatott — már rég megküldék. Levelemben tollam szivemnek legrégibb óhajtását, 's már az uniónak e'hazábanimegpen­dítése előtti kedves eszmémet magyarázta: remény­lem nem sok idő múlva a' két említett iskola'meg­történt egyesülése felőli legörvendetesebb tudósí­tással lephetem meg a' közönséget. „Nagytiszt, 's tek. Esperesség ! Mióta a' lé­lekölő előítéletek- 's elfogultságokon magukat fe­lül küzdött lelkek , a' két evang. hitfelekezetek közti egyesülés' korszerű szózatját megpendítetni hallak : több egyházi társaságok , 's lelkes férfiak fő feladásuknak tartották kitalálni az egyesüíhetés' (ha ez egyszerre nem lehetne) a' kölcsönös köze­ledés5 módját, 's eszközeit; 's mégis úgy látszik —- de csak úgy látszik — egy év' elforgása alatt e' közkivánatú tárgyban semmi, vagy igen kevés eredmény mutatkozhatott. De ha, ntiszt. Esperesség! a'kérdéses nagyfon­tosságú ügyben zajos tapsot előidéző haladások nem történtek is*, annál biztosabb czélra vezető elő­készítményeken munkálódott azóta, az e' végre megbízott választmányi testület!!! — A' tenger' tűkre sima sokszor, és csendesnek látszik, mikor már medre'mélyében erős mozgások — majd a' fel­szint is végre megrázandók — keletkeznek !! Míg azonban az óriási munka tudós számí­tásokra alapítva elkészülne; míg a' nagy egész az üdvös előkészületeken elakadva (mert nagy rög­tön nem is létesülhet) , elakadva sokáig fügne : a' részekben vajmi sok és szép, a nagy egész' mun­kálódását könnyítő haladások létesülhetnek !!! íme Nagytisztelendőségtek! Kegyetek! a' legközelebb mult esperességi gyülésükben (lerontva azon közfalat, mellyet a' két evang. hitfelekezetnek so­ha eléggé megnem siratható kárára, a' fanatismus, hitvértanűk' csontjaiból rakott) egyházi férfiaink közül többet —• mint már hivatalosan is értesítve vagyunk — tanácsosi koszorújokba fűzni kegyes­kedtek. Mi ezen bennünket meglepő örömre gyújtó kitüntetést egész érdemében méltányolván, arra csak úgy tarthatjuk érdemeseknek magunkat, ha mi is tettel mutatjuk meg, mi rokon húrokat érin­tettek Nagytisztelendőségtek, mikor minket ma­gukkal közelebbi kapcsolat- és viszonyokba hozni szíveskedtek ? ? E' szempontból indulva ki — hason érzel­meink 's a' szent czéltólí ihlettetésünknek nyilvá­nos bizonyságát adandók — közelebb, egy magok* köréből választandó ollyan küldöttségnek a majd közhírré teendő egyházi gyülésünköni megjelené­seért esedezünk, melly a' lőrinczi és gyönki is­koláknak , az Unió nagy eszméjéből mentett egye­sítheléséről tanácskozhatnék 's ha a' mi lelkünk buzgó óhajtása teljesülne , végezhetne is !!.. Nagytiszteletű Esperesség! az a' dicsvágy, melly hiúságokon alapul, kárhozatos: nemes el­lenben az erkölcsi világ' tökéletesítésében dicsős­ségre vágyó lelkek' törekvése!! Nekünk jutott ntiszt. Eperesség! az a' dicsősség, illy egyesü­lést létrehozó nagy munkát az országban legelő­ször bevégezhetni !! mind a' két iskola ugyanis ollyan állású, mellynek jövedelme, nem a' még e' részben hiányos nevelésű köznép' adakozásától föltétezhető ; mindkettőnek azonban kormánya előítéleteken föliilemelkedeít, 's az egyesülés' kiszámíthatlanüdves következéseiről meggyőződött egyházi és világi férfiak' kezeiben levén : nem le­het előre nem a' legiidvesebb eredménynek örömkö­nyes szemekkel ellenébe nézni!! ! 'S igy mi fog­juk n. t. Esperesség! e' szép hazában mindenek­nél előbb azon magasztos örömöt élvezhetni, hogy gyermekeink "s tanulóink, a' két evang. anya­szentegyházat , három századon fölül (csak né­melly túlbuzgó atyák' szeszélye 's véleményi konoksága miatt) külön választó felekezeti iromá­nyokat 's könyveket kezeikből letevén, egy iskolában, a' szelid Jézus'azon vallás-könyvét együtt tanulandják, mellynek alap igéje ez: „ebből ismerik meg , hogy az én tanítványim vagytok, ha egymást szeretitek." Ján. XIII: 35. Addig is tehát, míg a' fölebb érintett 's majd körözendő tanácskozási napra a' megválasz­tandó küldöttséget — az unió' lelkétől áthatottat — gyűlésünk' helyére egyházi felsőbbségem' meg­bízásából , meghívhatni szerencsés lehetnék 's ezen legédesebb kötelességemet teljesíthetném, minden tisztelettel vagyok Nagy-Székelyben, aug. 1-sőnapján 1842. 'stb...alázatosszolgája K e c k Dániel, német nagy-székelyi ref. pap 's alesperes, Vegyes közlemények* DttitánlúU ügyek' dióliajban. A' Szer­kesztőségnek Dunántúllal igen meggyültek bajai. Egy idő óta t. i. annyi vád, panasz és viszont annyi mentség érkezik hozzánk, vegyítve igaz­sággal, ráfogással, minden esetre pedig ellen­mondásokkal, hogy ha közölni akarnók az illyes czikkeket, azon fölül hogy lapjaink'nagy részét el­foglalnák, a' vitának és recriminatioknak elláthatlan térmezőt nyitnának. Nem tehetünk tehát egyebet,

Next

/
Thumbnails
Contents