Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1843-04-15 / 15. szám
jelenre vonatkozólag — e' hü vázolat által terjesztethetik elő. — A' múlt század' utóján, és a' folyó' elején, a' magyarhon' minden tájékáról, protestáns mesteremberek, napszámosok, földmüvelük , szőllökapások 'stb. vándorollak N. Becskerekre, sőt megyei tisztviselők, és ügyészek is telepedtekmeg. Tót- német- és magyar-ajku ágostai vallásúak kezdettől fogva nagyobb számmal voltak, 's a' ,lót-aradáczi' anyaegyházhoz tartoztak. A' gyér számú — de mind magyar — reformátusok , négy mérföldnyire fekvő Magyar-lttebéhez lettek volna ugyan társítva; a' távolság miatt mindazáltal ők, inkább az evangélikusok'— néha néha magyar nyelven tartott istentiszteletein szoktak volt megjelenni. Unióról még akkor egyik felekezet sem gondolkodott; minek elég bizonysága az, hogy az evangélikusok magok vásároltak egy házat, 's annak terén iskola- és ima-házat építettek; 1820-ik esztendőben pedig Tót-Aradácztól megválva anyaegyházzá alakultak. Ez idő óta, az egyesült nevezet divatba jött, úgy, hogy az 1820-ki egyházi jegyzőkönyvben már ezek ol— | vashatók : „Ab ultimainspectionehujus Ecclesiae , tum filialis, per Reverendissimum Su~ perintendentem Dnum Adamum Lovich canonice facta — (1819) — praesertim memorabile accidit: quod Evangelici Aug. Conf. hujales, Reformatis fratribus arctius jungi coeperint, etsi politice magis, causa uniendarum virium muterialium, quam dogmatice És ezen materialis unió' időszakában — 1837-ben — új egyház is épitetett; de az itt lakó reformátusok, az unió' lényegébe mélyebben behatni, 's az egyház' benső állapotja iránt befolyást gyakorlani még mindig elmulasztották. Ezen apothiát egy ember-baráti vállalat, úgymint ,egyesült protestáns nemzeti iskola' közös erőveli felállítása, 1839-ik esztendőben fölizgatá. Az iskolai tervezetben t. i. elhatároztatott, hogy egyik oktató helv. hitvallású, 's fölavatott lelkész legyen, ki hitsorsosinak, magyarnyelven, isteni tiszteletet is tartson. A' tiszántúli főtiszt. egyházkerület 1839-ik évi augustus' 9-kén tartott közgyűlésén vétetett föl a' n. becskereki iskolai előjáróság' azon folyamodása, mellyben, érintett sajátságokkal fölruházott oktató' kinevezését szorgalmazta; és a' kérelem teljesíttetvén ,,egyszersmind a' békésbánáti egyházvidék felszólítalni rendeltetett, hogy n. becskereki egyesült ekklézsia' állapotjár ól körülményes tudósítást adjon. E' tárgyban az illető esperesi levél, 1840-ki febr. 17-kén költ. martius' 25-kén érkezett N. Becskerekre, és az itteni evangélikusok'részéről április'26-kán különösen tartott egyházi gyűléséből, a' reformátusokkal a' végre közöltetett: „hogy május' 3-ik napjára határozott és közösen tartandott gyűlés' alkalmával, óhajtott egyesülési tervüket írásban, terjedelmesen, nyíltan, és világosan terjesszék elő." Hogy ezen feladatnak annál czélszerűbben eleget tehessenek, és az esperesi föl— szólítás' pontjaira annál szilárdabb igazsággal válaszolhassanak a' reformátusok: az unió' mibenléte iránt körülményesen kezdtek vizsgálódni. 'S midőn arról győződtek meg: hogy az egyesült nevezet, folyamodásokban, kérelmekben, és hivatalosan használtatik, — 's a'reformátusok, számuk és tehetségükhöz képest, az egyház' terheit évenkint hordozzák, templom-építéshez pénzzel, munkával 's némellyek nevezetesb alapítmánynyal járultak ugyan; eddig mindazáltal, sem a' keresztelési, sem az esketési, sem a' temetkezési anyakönyvekben a' reformátusok' részére különös rovatalok nem vitettek, úgy hogy a' sem dogmatice sem politice nem egyesült egyházi község közvetlenül ágostai hitvallású maradt, annak egyházi elöljáróságát ismerte, és szertartásait követte, 's a' reformátusok csak türelmi szerepet viseltek'stb. véleményüket, mint az óhajtolt egyesülés' föltételeit irásba foglalták, jelesen ezen pontokban adták elő : 1) „Elismerve azt, hogy paplak, iskola, templom, az evangélikusok'tulajdoni: ezek igénybe sem hozatnak; a' mennyiben mégis a' reformátusok közül néhányan, a' templom'építése' alkalmával , az evangélikusok által segedelmezésre föl— szólítatván, az ekklézsiát mind pénzzel, mind az építés körül tett szolgálattal segítették: ezekért nekik a' templombani járáshoz, 's gyermekeiknek az iskola' látogatásához, a' szabályozott fizetés' és teher' viselése mellett, egyenlő jog engedtessék, idegenek 's türelmezettek gyanánt ne tekintessenek; idővel, a' templom' szük volta, vagy más ok miatt az egyház' használatából ki ne zárathassanak ; 's e' végből, és az egyesülés' biztosítására, Írásban határoztassék meg: hogy, ha az evangélikusok a' reformátusokat a' templomból kirekeszteni , 's magokat elkülönözni kívánnák, ezen esetben, a' templom-építéskor tett, vagy ezután teendő nagyobb mennyiségű pénzbeli adományaik a' reformátusoknak visszatérhessék; ellenben ha a' reformátusok önként válnának el, bármiilyen visszakövetelésre semmi joguk se legyen." 2) ,,Minden harmadik vasárnapon, a' három nagy ünnep' második napjain, nagy-pénteken 's áldozó csütörtökön , isteni tisztelet nemzeti nyelven, a' reformátusok' szertartásaival, és énekes-könyvük' behozatala és használása mellett tartassák." 3) ,,Az úrvacsora' kiszolgáltatása, az ünnepek' másod napján 'stb. külön, 's úgy történjék, hogy abban előbb az evangélikusok, aztán a' reformátusok részesüljenek." 4) „A'temetések, a' reformátusokat illetőleg, ezek' szertartásai szerint vitessenek végbe, t.i. kereszt, gyertya 'stb. nélkül." *) 5) A' n. becskereki evang egyház' előbbi két papjai, betegeiket oltári felruhában (G>f)orí)emb) látogatták , 's a' szószéken és temetkezéseknél is illyen öltönyben jelentek meg; mi azonban már most