Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-04-15 / 15. szám

jelenre vonatkozólag — e' hü vázolat által ter­jesztethetik elő. — A' múlt század' utóján, és a' folyó' elején, a' magyarhon' minden tájékáról, protestáns mesteremberek, napszámosok, földmü­velük , szőllökapások 'stb. vándorollak N. Becs­kerekre, sőt megyei tisztviselők, és ügyészek is telepedtekmeg. Tót- német- és magyar-ajku ágostai vallásúak kezdettől fogva nagyobb számmal voltak, 's a' ,lót-aradáczi' anyaegyházhoz tartoztak. A' gyér számú — de mind magyar — reformá­tusok , négy mérföldnyire fekvő Magyar-lttebéhez lettek volna ugyan társítva; a' távolság miatt mindazáltal ők, inkább az evangélikusok'— né­ha néha magyar nyelven tartott istentiszteletein szoktak volt megjelenni. Unióról még akkor egyik felekezet sem gondolkodott; minek elég bizony­sága az, hogy az evangélikusok magok vásároltak egy házat, 's annak terén iskola- és ima-házat építettek; 1820-ik esztendőben pedig Tót-Ara­dácztól megválva anyaegyházzá alakultak. Ez idő óta, az egyesült nevezet divatba jött, úgy, hogy az 1820-ki egyházi jegyzőkönyvben már ezek ol— | vashatók : „Ab ultimainspectionehujus Eccle­siae , tum filialis, per Reverendissimum Su~ perintendentem Dnum Adamum Lovich cano­nice facta — (1819) — praesertim memo­rabile accidit: quod Evangelici Aug. Conf. hujales, Reformatis fratribus arctius jungi coeperint, etsi politice magis, causa unien­darum virium muterialium, quam dogmatice És ezen materialis unió' időszakában — 1837-ben — új egyház is épitetett; de az itt lakó refor­mátusok, az unió' lényegébe mélyebben behatni, 's az egyház' benső állapotja iránt befolyást gya­korlani még mindig elmulasztották. Ezen apothiát egy ember-baráti vállalat, úgymint ,egyesült pro­testáns nemzeti iskola' közös erőveli felállítása, 1839-ik esztendőben fölizgatá. Az iskolai terve­zetben t. i. elhatároztatott, hogy egyik oktató helv. hitvallású, 's fölavatott lelkész legyen, ki hitsorsosinak, magyarnyelven, isteni tiszteletet is tartson. A' tiszántúli főtiszt. egyházkerület 1839-ik évi augustus' 9-kén tartott közgyűlésén vétetett föl a' n. becskereki iskolai előjáróság' azon folyamodása, mellyben, érintett sajátságokkal föl­ruházott oktató' kinevezését szorgalmazta; és a' kérelem teljesíttetvén ,,egyszersmind a' békés­bánáti egyházvidék felszólítalni rendeltetett, hogy n. becskereki egyesült ekklézsia' álla­potjár ól körülményes tudósítást adjon. E' tárgy­ban az illető esperesi levél, 1840-ki febr. 17-kén költ. martius' 25-kén érkezett N. Becskerekre, és az itteni evangélikusok'részéről április'26-kán különösen tartott egyházi gyűléséből, a' reformá­tusokkal a' végre közöltetett: „hogy május' 3-ik napjára határozott és közösen tartandott gyűlés' alkalmával, óhajtott egyesülési tervüket írásban, terjedelmesen, nyíltan, és világosan terjesszék elő." Hogy ezen feladatnak annál czél­szerűbben eleget tehessenek, és az esperesi föl— szólítás' pontjaira annál szilárdabb igazsággal vá­laszolhassanak a' reformátusok: az unió' miben­léte iránt körülményesen kezdtek vizsgálódni. 'S midőn arról győződtek meg: hogy az egyesült nevezet, folyamodásokban, kérelmekben, és hi­vatalosan használtatik, — 's a'reformátusok, szá­muk és tehetségükhöz képest, az egyház' terheit évenkint hordozzák, templom-építéshez pénzzel, munkával 's némellyek nevezetesb alapítmánynyal járultak ugyan; eddig mindazáltal, sem a' keresz­telési, sem az esketési, sem a' temetkezési anya­könyvekben a' reformátusok' részére különös ro­vatalok nem vitettek, úgy hogy a' sem dogma­tice sem politice nem egyesült egyházi község köz­vetlenül ágostai hitvallású maradt, annak egyházi elöljáróságát ismerte, és szertartásait követte, 's a' reformátusok csak türelmi szerepet viseltek'stb. véleményüket, mint az óhajtolt egyesülés' föltéte­leit irásba foglalták, jelesen ezen pontokban ad­ták elő : 1) „Elismerve azt, hogy paplak, iskola, templom, az evangélikusok'tulajdoni: ezek igénybe sem hozatnak; a' mennyiben mégis a' reformátu­sok közül néhányan, a' templom'építése' alkalmá­val , az evangélikusok által segedelmezésre föl— szólítatván, az ekklézsiát mind pénzzel, mind az építés körül tett szolgálattal segítették: ezekért nekik a' templombani járáshoz, 's gyermekeiknek az iskola' látogatásához, a' szabályozott fizetés' és teher' viselése mellett, egyenlő jog engedtessék, idegenek 's türelmezettek gyanánt ne tekintesse­nek; idővel, a' templom' szük volta, vagy más ok miatt az egyház' használatából ki ne zárathas­sanak ; 's e' végből, és az egyesülés' biztosítására, Írásban határoztassék meg: hogy, ha az evangéli­kusok a' reformátusokat a' templomból kirekesz­teni , 's magokat elkülönözni kívánnák, ezen eset­ben, a' templom-építéskor tett, vagy ezután teendő nagyobb mennyiségű pénzbeli adományaik a' re­formátusoknak visszatérhessék; ellenben ha a' re­formátusok önként válnának el, bármiilyen vissza­követelésre semmi joguk se legyen." 2) ,,Minden harmadik vasárnapon, a' három nagy ünnep' má­sodik napjain, nagy-pénteken 's áldozó csütörtö­kön , isteni tisztelet nemzeti nyelven, a' reformá­tusok' szertartásaival, és énekes-könyvük' beho­zatala és használása mellett tartassák." 3) ,,Az úrvacsora' kiszolgáltatása, az ünnepek' másod nap­ján 'stb. külön, 's úgy történjék, hogy abban előbb az evangélikusok, aztán a' reformátusok részesüljenek." 4) „A'temetések, a' reformátuso­kat illetőleg, ezek' szertartásai szerint vitessenek végbe, t.i. kereszt, gyertya 'stb. nélkül." *) 5) A' n. becskereki evang egyház' előbbi két papjai, betegeiket oltári felruhában (G>f)orí)emb) látogat­ták , 's a' szószéken és temetkezéseknél is illyen öltönyben jelentek meg; mi azonban már most

Next

/
Thumbnails
Contents