Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-03-15 / 12. szám

\ vényén, és orgánumaiban felette érezhetően károsan vonul keresztül a1

tárgyismeretlenség'sárga fonala, mint látjuk: tisztelet a' derék Hetényinek, Dobosnak és Hajnalnak! a' Baksay-féle antiküriárchiai lamentatiók, szegénységi Jeremiádok, a' mysta ecclesiae feletti philologiák, és viszketeg iskolai polémiák , hát még a"1

szép irás' gyakorlatlansága , egyházunk' dicsőségét fel nem virágoztatják, a' protestáns híres tudományosság iránt sympathiát nem ébresztenek, az önismeret és azon szép tér' becsülésére nem vezetnek , mellyet halhatatlan emlékű első reformátoraink megnyitottak. — Esmérem én ez üdvözlőit lapok' szerkesztése' minden nehézségeit; Isten óvjon hogy e'tövises pályán olly lelkesen munkás férfiakat vádoljak ; de azt hiszem , hogy azok politikailag nem olly legyözhetlenek volnának, ha egyetlen Hetényink', Dobosunk' és Hajnalunk' példáját, szellemét követve, a' szerkesztőség többszöri felhívásaikat figyelemre véve, több protestáns tudós férfiaink segédkezeket nyújtanának, és a' közleményekért járandó csekély posta-béren nem aggódnának, (pr. egyin 1. jan. 14)—a' protestáns orbis pictus és autorizált biográfiák hiú 's haszontalan eszméjét háttérbe szorítanák. —- Nem igy hitsorsosim! értsük meg a' dolgot és az időt és annak jelességeit, különben a' czéltalan particularismusnak jövendője nincs: — ne bántsátok Fáyt, se mást; de ha hibáztak, vagy hibáznak, ti nagyobb tárgyismerettel javítsatok, minden esetre pedig magasabb szellemben munkálódjatok , mint azt a' nádudvari, szesztai és több szerencsésb körülmények között levő derék papoktól méltán várhatjuk is! E' tárgyról kimerítőbben van szándékom szólani, de még egy kis időt várok ; mert reményem van, hogy e' lapok' becse, hatása, czéljai' felfogása, és a'tárgyismeret nevekedni fog. — Most ez előzményekből áttérek e' lapok' februárius 18-ki számában az abaúji egyházmegyei gyűlésről a' múlt év' 30 és 31—ki számaiban irott tudósítást felvilágosító közleményre, mellynek azon részleteit: Radvány falu-e vagy falucska? óhitűek lakják-e vagy csak egy protestáns család ? nagy lelküleg fogadta-e ez a' gyűlést, bőkezű volt-e vagy nem ? az emiitett auctorizálandó biographia' nagy eszméjét meg értették-e vagy nem? minta' protestáns egyház' felvirágoztatására épen semmit sem tevő elmondákat, elhallgatom; de nem hallgathatok el két felette nagy félreértést, és a' tudós közlő férfiútól, ki a*protestáns litteratura'és közjogi tudomány' széles ismereteivel diszeskedik, épen nem várt tárgyismeretlenséget. Azt mondja ő , hogy a' gyűlés' egy helyen tartása iránti terv azért nem fogadtatott el, mivel abban öt városok lévén kijelelve az öszpontosítás' elve benne nem foglaltatott, és olly nagy feneke volt, hogy szemeiket a' hallgatók lesütötték, mivel a' fizetés' kötelessége és az öt városi egyházak' mentessége terveztetett. Ámde az egész tervel sem olvastatott, és eredelt a' félreértetés; holott a' fenekéből már kivilágosodott volna , hogy a' tervezőnek gondolatában sem volt a' cenfralisalio, az egy helyen gyülésezés, hanem a' protestáns értelmiség központosítása ,§a' gyűlések' állandósítása, és e' kettő felette különböző dolog. Tagadni nem lehet azt, hogy a' protestantismus' belső és külső kifejlődését leginkább akadályozza a" szétoszlott értelmiség' közre munkátlansága, és koránsem az igazgatási centralisatio' hiánya; mert a' német protestáns hon'consistorialis kormányrendszere sem képes azon egyházi életet,azon köz szellemet kipótolni, melly sokaknak az összes értelmiségnek közremunkásságából eredhet; nincs élet, elevenség, buzgó részvét, mint magok a' lelkes németek méltán panaszolkodnak. A' centralisatio' káros eredményeiről a' politikában tárgyismerettel értekezett a'derék Pulszky; alkalmazható az a' protestantismus' kifejlődésére is: méltóztassék a' tudós közlő ur megolvasni a' pesti Hírlap' vezér czikkeit, e' tárgyra vonatkozólag; én csak egy körünkben látható példával világosítom fel, és kérdem : miért idegenkedünk annyira a' miskolczi superintendent. gyűlésektől ? nemde azért, mert a' nagy város' suprematiajától rettegünk; mert a' vidék' despotismusától tartunk? miért emclkcdnek szavak a' pesti conventeknek Dcbreczenbe és másutt tartása iránt? miért viseltetünk olly szeretettel polgári alkotmányunk' megye-hatósági rendszeréhez ? nemde azért, hogy az elszórt értelmiségnek alkalma, mezeje legyen közrehatóságát gyakorolhatni ? — Az ambulatorium' elve magában nem rosz; nem ez az, mi ellen én felszólamlék: de az alkalmazás' helytelensége, azon visszataszító czéltalan gyakorlat, melly mindenütt és mindenhol alkalmaztatik. — Es e' gyakorlat' fonákságát meri tagadni a' tudós közlő ? és ez élethű képnek rajzolatában botránkozott meg az abaúji egyházi gyűlés? oh a' históriát tagadni nem szabad, nem illik: ha ön magunkat mystificálni nem akarjuk , és történt valósággal akkor, mikor az említett és gyanúsított terv olvastatott, hogy a' szomszéd szobában lakó béres szolga' gyermekei a' nyitott ajtó előtt űzték gyermeki lármás játékaikat, a' szelíd házi tyúk besétált az elnökig a' tanácsszobába, — a' szíves házi gazda nem érte czélját, hogy fiacskája' nevelője káplánná avattassák, hogy a' gyűlésen csak azok jelentek meg, kiknek tiszti kötelességök volt, és kiket a' barátságos házi urnák meghívni tetszett, de sokan , igen sokan elmaradtak — szerénység — és a' gyülés-tartás' fonák gyakorlata miatt. -Az egyházi társaság' kormányzati és fentartási költségeinek aránylagos viselése' kötelességéről több tárgyismerettel szólott a' lelkes Fáy Óramutatójában ; én egyetértek vele, és ha a' tudós közlő ur a' subsidium caritativumoktól, liberum oblatumoktól többet vár, jó szerencsét hozzá! de ne panaszolkodjék se ő , se Baksay ur a' protestáns pap' szegénységéről; ne várjon többet az