Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-03-18 / 11. szám

hypotheca) különösen lekötendő, 's betáblázás' alapjául szolgáló fekvő vagyont, — mennyiben szükségesnek találandaná, — a' már előleg megtörténni kellett becsű' tekintetében szemre-vegye és megvizsgálja , 's úgy a' folyamodónak Írásbeli kérelmét, saját véleménye' tudósításával kisérve terjessze az egész választmány elébe. Ekkép munkál jelenleg, újult buzgalommal 's növekedett erővel az egyesült választmány amaz üdvös czélra, miszerint a' megoszlott szellem és szakadozott erők egybeolvadjanak; és reménytölíen csügg a' boldogabb jövő koron , mellyet a' magasztos eszmét felölelt 's valósítni törekvő lelkes férfiak, dicsőért lángoló keblök-szülte áldozataikkal sietnek előidézni. E' tekintetben, a' dunamelléki egyházkerületnek, — mellynek a' prot. főiskolai vállalatot lehetőleg előmozdilni kétségkívül legközelebb érdekében áll, — eddigi munkás és tettleges részvétén kívül hálás kitüntetésre méltók ama' legtávolabb eső tiszántúli egyházkerület' kebelében gyűjtött, 's a' nyom tátott ^Közlés'-ekből kitetsző szép segedelmek, és közelebb mgos vajai báró Vay Miklós hétszemélynök urnák, ugyanazon egyházkerület' főgondnokának múlt évi decemberben beküldött aláirási ivén e' szent czélra telt 1000 pengő ftnyi alapítványa. Több nevezetes aláírások is tétettek már az eddig közlőiteken kívül, 's jelentettek be a' választmánynak; de mivel az ajánlók, az aláírási iveket további gyűjtés végett még magoknál megtartani kívánták : annálfogva ajánlataik , mint kötelezéssel csak a' kötelező ívek' beküldése után bírhatók, jelenleg nem közöltethetnek. Több illynemű alapítványok, mint a'hazafiúi lel— • kes buzgalomnak 's ügyszeretetnek dicső tanúbizonyságai a' .,3-ik /tözlés"-ben fognak megismertetni. Költ Pesten, mart. 14-kén, 1843. E a j k a y Endre, választmányi jegyző. I&ÖBiyvissíierietés. Gyors számító, a' szóvali számítás' tanításának mórija, gyermeki értelemhez alkalmazott egyszerű példákban és szabályok szerint használatúi iskola- és más magános tanítóknak, a' gyermekek' számításra tanításában. Irta Fekete János Mécsben , Straussnő és Sommer' betűivel 1843. Srét, 18® 1, Ára ? Az okos és lélekképző számtani könyvek' száma a' német irodalom' mezején olly nagy, hogy a'jobbnál jobb munkák közt választást tenni szinte bajos. Szerző is, mint előszavában említi: „jelen munka' kidolgozásában néhány német népoktató' kézi könyveit használta, 's ezek' nyomán igyekezett honunk' népiskolái' számára egy olly kézi könyvet készíteni, mellynek szabályai szerint, mind a' népoktatók, mind egyes tanítók, a1 köz éleiben olly szükséges gyors számítást nö-' vendékeiknek kívánt sikerrel taníthassák." Azon-j *) 30 kr- p.p. S z e r k. ! ban Szerző, tanitás-módjára 's elveire nézve a' mai legjelesb népoktatóktól némileg eltérni látszik. Ugyan is: I. A' német nevelők és népoktatók előtt, valamint a' tanításban átalánosan, úgy a' számításban különösen , fő dolog mindenkor a' lélekképzés. Ez okból ők nem törekednek arra, hogy a' gyermek az iskolában minden számtani miveletet villámsebességgel vigyen véghez: mert ezt sem a' lélekképzés, sem a' köz élet nem kívánja; és az ebbeli nagy gyorsaság, a' mellett hogy többnyire mindig bizonyos — bár elrejtett — mechanismuson alapúi , a' képzés' más oldalainak vétkes elhanyagolása nélkül, meg ritkán szerezhető. Az iskola megtette a' magáét, ha a' gyermeket értelmes számítóvá képezé. Az idő és huzamos gyakorlás meghozzák majd a' kívánt gyorsaságot. E' szerint Szerzőnek ezen mondását: „ha gyakori számításaink' hibás volta miatt károsulni nem akarunk, szükség hogy a' számítás' azon nemét, melly azt gyorsan megtömi tanít, megtanúljuk", a' német írók után igy kellene módosítani : „ha gyakori számításaink' hibás volta miatt károsulni nem akarunk, szükség hogy a'számítás' azon nemét, melly azt okosan és értelmesen megtenni tanít, megtanuljuk." Mert csak az értelmes számítás az , melly bennünket a' károsodástól megóvhat. Egyébiránt a' számításnak azon neme , mellyet Szerző könyvében előad , vélekedésem szerint akadályozza inkább, mint elősegíti a' számításban* gyorsaság' megszerzését, 's azon száz meg száz szükségtelennél szükségtelenebb szabály, mellyel a' munka" második része tömve van, nem egyéb mint a' gondolkodni vágyó ész' szabad mozgékonyságának akadályozására kovácsolt békók és rabbilincsek. Valóban alig lehetne valami ozélszerütlenebb, mint népiskoláinkban a' különben is olly drága időt illy szükségtelen szabályok' betanítására pazarolni,'s a'számtanítás' ezen gépszerű módjának behozatala által növendékeinkből okos és értelmes számítók helyett csak számitó gépeket képezni. Én részemről szánakozó mosolylyal olvastam végig a'gyorsszámitásnak ezen könyvben előadott sokféle szabályait, 's felette sajnálnám, ha lenne e' honban csak egy iskola is, melly ezen szabályok szerint akarná betanítani növendékeinek a1

gyorsszámilást. Bizony mondom néktek, olly iskolában, hol a' 234-et 11 -cl sokszorozó gyermek igy okoskodik (!!): „4 meg 3 annyi mint 7, es 3 meg 2 annyi mint 5 , és igy annyi mint 57 , ezt 234 közzé úgy helyezvén, hogy onnan a' tízes rendít 3-as kimaradjon, lesz 2574," — a' lélek' és érlelem-képzésröl szó sem lehet. Ezen egész számítás mód mechanice számító kalmároknak való , mire az iskolái illetőleg Üdvezítőnkkel I együtt csak azt mondhatom : vigyétek el ezeket ! innét, ne tegyétek az én atyámnak házát kai[márságttak házáváJán. II. 16.