Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-03-18 / 11. szám

hypotheca) különösen lekötendő, 's betáblázás' alapjául szolgáló fekvő vagyont, — mennyiben szükségesnek találandaná, — a' már előleg meg­történni kellett becsű' tekintetében szemre-vegye és megvizsgálja , 's úgy a' folyamodónak Írás­beli kérelmét, saját véleménye' tudósításával ki­sérve terjessze az egész választmány elébe. Ekkép munkál jelenleg, újult buzgalommal 's növekedett erővel az egyesült választmány amaz üdvös czélra, miszerint a' megoszlott szellem és szakadozott erők egybeolvadjanak; és remény­tölíen csügg a' boldogabb jövő koron , mellyet a' magasztos eszmét felölelt 's valósítni törek­vő lelkes férfiak, dicsőért lángoló keblök-szülte áldozataikkal sietnek előidézni. E' tekintetben, a' dunamelléki egyházkerületnek, — mellynek a' prot. főiskolai vállalatot lehetőleg előmozdilni kétségkívül legközelebb érdekében áll, — ed­digi munkás és tettleges részvétén kívül hálás kitüntetésre méltók ama' legtávolabb eső tiszán­túli egyházkerület' kebelében gyűjtött, 's a' nyom tátott ^Közlés'-ekből kitetsző szép segedelmek, és közelebb mgos vajai báró Vay Miklós hét­személynök urnák, ugyanazon egyházkerület' fő­gondnokának múlt évi decemberben beküldött a­láirási ivén e' szent czélra telt 1000 pengő ftnyi alapítványa. Több nevezetes aláírások is tétettek már az eddig közlőiteken kívül, 's jelentettek be a' választmánynak; de mivel az ajánlók, az alá­írási iveket további gyűjtés végett még magok­nál megtartani kívánták : annálfogva ajánlataik , mint kötelezéssel csak a' kötelező ívek' bekül­dése után bírhatók, jelenleg nem közöltethetnek. Több illynemű alapítványok, mint a'hazafiúi lel— • kes buzgalomnak 's ügyszeretetnek dicső tanú­bizonyságai a' .,3-ik /tözlés"-ben fognak meg­ismertetni. Költ Pesten, mart. 14-kén, 1843. E a j k a y Endre, választmányi jegyző. I&ÖBiyvissíierietés. Gyors számító, a' szóvali számítás' taní­tásának mórija, gyermeki értelemhez al­kalmazott egyszerű példákban és szabá­lyok szerint használatúi iskola- és más magános tanítóknak, a' gyermekek' szá­mításra tanításában. Irta Fekete János Mécsben , Straussnő és Sommer' betűivel 1843. Srét, 18® 1, Ára ? Az okos és lélekképző számtani könyvek' száma a' német irodalom' mezején olly nagy, hogy a'jobbnál jobb munkák közt választást tenni szinte bajos. Szerző is, mint előszavában említi: „jelen munka' kidolgozásában néhány német népoktató' kézi könyveit használta, 's ezek' nyomán igyeke­zett honunk' népiskolái' számára egy olly kézi könyvet készíteni, mellynek szabályai szerint, mind a' népoktatók, mind egyes tanítók, a1 köz éleiben olly szükséges gyors számítást nö-' vendékeiknek kívánt sikerrel taníthassák." Azon-j *) 30 kr- p.p. S z e r k. ! ban Szerző, tanitás-módjára 's elveire nézve a' mai legjelesb népoktatóktól némileg eltérni lát­szik. Ugyan is: I. A' német nevelők és népoktatók előtt, valamint a' tanításban átalánosan, úgy a' szá­mításban különösen , fő dolog mindenkor a' lélekképzés. Ez okból ők nem törekednek arra, hogy a' gyermek az iskolában minden szám­tani miveletet villámsebességgel vigyen véghez: mert ezt sem a' lélekképzés, sem a' köz élet nem kívánja; és az ebbeli nagy gyorsaság, a' mellett hogy többnyire mindig bizonyos — bár elrejtett — mechanismuson alapúi , a' képzés' más oldalainak vétkes elhanyagolása nélkül, meg ritkán szerezhető. Az iskola megtette a' magáét, ha a' gyermeket értelmes számítóvá képezé. Az idő és huzamos gyakorlás meghozzák majd a' kívánt gyorsaságot. E' szerint Szerzőnek ezen mondását: „ha gyakori számításaink' hibás volta miatt káro­sulni nem akarunk, szükség hogy a' számítás' azon nemét, melly azt gyorsan megtömi tanít, megtanúljuk", a' német írók után igy kellene mó­dosítani : „ha gyakori számításaink' hibás volta miatt károsulni nem akarunk, szükség hogy a'szá­mítás' azon nemét, melly azt okosan és értelme­sen megtenni tanít, megtanuljuk." Mert csak az értelmes számítás az , melly bennünket a' károso­dástól megóvhat. Egyébiránt a' számításnak azon neme , mellyet Szerző könyvében előad , vélekedésem szerint akadályozza inkább, mint elősegíti a' számításban* gyorsaság' megszerzését, 's azon száz meg száz szükségtelennél szükségtelenebb szabály, mellyel a' munka" második része tömve van, nem egyéb mint a' gondolkodni vágyó ész' szabad mozgé­konyságának akadályozására kovácsolt békók és rabbilincsek. Valóban alig lehetne valami ozél­szerütlenebb, mint népiskoláinkban a' különben is olly drága időt illy szükségtelen szabályok' be­tanítására pazarolni,'s a'számtanítás' ezen gépszerű módjának behozatala által növendékeinkből okos és értelmes számítók helyett csak számitó gépeket ké­pezni. Én részemről szánakozó mosolylyal olvastam végig a'gyorsszámitásnak ezen könyvben előadott sokféle szabályait, 's felette sajnálnám, ha lenne e' honban csak egy iskola is, melly ezen szabályok sze­rint akarná betanítani növendékeinek a1 gyorsszámi­lást. Bizony mondom néktek, olly iskolában, hol a' 234-et 11 -cl sokszorozó gyermek igy okoskodik (!!): „4 meg 3 annyi mint 7, es 3 meg 2 annyi mint 5 , és igy annyi mint 57 , ezt 234 közzé úgy helyezvén, hogy onnan a' tízes rendít 3-as kimaradjon, lesz 2574," — a' lélek' és érlelem-képzésröl szó sem lehet. Ezen egész számítás mód mechanice számító kalmárok­nak való , mire az iskolái illetőleg Üdvezítőnkkel I együtt csak azt mondhatom : vigyétek el ezeket ! innét, ne tegyétek az én atyámnak házát kai­[márságttak házáváJán. II. 16.

Next

/
Thumbnails
Contents