Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-03-18 / 11. szám

tották. (Máté 23, 5.) Miután tehát papi öltözet a'protest. egyházban úgysem lényeges dolog, és sem a' végig gombos reverenda és az öv, sem a' luther-öltöny nem protestánsabb mint a' palást: ha már csakugyan kell hivatalos foglalkozáskor némi papi öltözet, véleményem szerint maradjunk ez utolsó mellett. A' palást egyébnemü tisztes fe­kete ruhához, legyenaz kaput vagy magyar dol­mány , és szűk vagy csizmán kiviili hosszú nadrág, — mindig tisztes papi öltözet leend, tisztes papi jellemmel párosulva ; e' nélkül azonban bármilly papi egyenruha sem adna tekintélyt sem papnak , sem vallásnak. Ha már az olasz példaszó ezt mondja: V habilo non fa il monaco, még igazabban el­mondhatni : V habito non fa il predicatore. *) #) Reformátusok' zsinataik is figyelmet fordítanak arra, mint öltözködjék a' pap, sőt, mint öltözködje­nek neje 's cselédei. E' tárgyról ekkép szólnak a'Gelei Katona'83 's 84-ik cánonai: ,,Jóllehet semmi öltözet-forma az újtestamentomi lelki­pásztoroknak a' szent-irásban nem rendeltetett; mindazáltal abban is, mint egyebekben, a' ren­det és tisztességet nékik meg kell tartani; úgy hogy az ö öltözetök az ő rendekhez, és szent hivatalukhoz alkalmaztatott légyen; se ne igen alávaló, mintáz Anabaptistáké, se nevetséges ... se pompás, mint a' föembereké; hanem középszerű és tisztességes, a' mellyel mind a' katonáktól, és más külső rendbéliektöl, mind a' más valláson lévő papoktól egy tekintetre megkülönböztessenek; a' minémü, a'mi közönségesen szokásba vett, és a' gyakorlás által mintegy jóváhagyatott öltöze­tünk. Valakik azért valami új formájú , és az idegenek' nevetségére kitétetett öltözeteket, a' magok kények szerint, vagy igen költségeseket, az evangeliom' együgyüségéhez illetleneket, bá­torkodnak viselni; hanemha elöljáróiknak inté­sekre azokat le nem teszik: azokban az ekklé­zsiai szolgálatot folytatni nem lesz szabad nékik. Vagy azért az ollyan idegen öltözeteket elvessék, 's magokat más társaikhoz alkalmaztassák. Vagy ha azt cselekedni nem akarják ; az egyházi hiva­talról mondjanak le- — Ugyanazt rendeljük és szabjuk az iskolai rectorokról is.'- — Cánon 84 ,,Minthogy pedig nemcsak magok a' lelkipász­torok, hanem azoknak cselédeik is mintegy pél­dái tartoznak lenni az Isten' nyájának , szorosan és apostoli méltósággal parancsoltatik nékik; hogy azoknak feleségeikés leányaik is, minden bujaság és kevélység nélkül való tisztességes öl­tözetben járjanak , szemérmetesen, és embersé­gesen ékesítvén magokat; nem hajfodorítással, aranynyal, drága gyöngyökkel, vagy költséges ruhával; hanem kegyes asszonyokhoz illendők­kel. Nem vetekedvén a' földes asszonyokkal , fejkölőkben, selyem réklikben , arany függök-Midőn a' fekete kaputhoz, vagy magyar dolmány-és hosszú nadrághoz vett palást nem mondatik tisztes öltözetnek, és inkább ollyannak nevezik a' végig gombos reverendát és az övet, vagy a'lu-Iher-öltönyt: azon nemcsak bámulnom, hanem saj­nálkoznom is kell; mert midőn látom, miként szeretnek sokan afféle aprósággal és hajszálhaso­gatással bíbelődni egyházunk' ügyében: akaratom ellen is eszembe jut e' mondás : So war der Mensch zu allén Zeiten; So ist er jung, so bleibt er alt: Heiss ist er gegen Kleinigkeiten , Und gegen grosse Dinge kait. Li ch t we h r. 5.) Vallástan körébe tartozó könyveket kinek neve alatt kell kiadni? Illynemü köny­veknek, mint p. o. az agenda, Luther' kátéja és az úr vacsorához készítő tan , —• sohasem egyes írónak, de még espercsségnek sem, hanem mindig az egyházkerületnek czíme alatt kellene kiadatniok ; sőt még inkább óhajtanám, hogy az egész magyarhoni protestánsok egyetértőleg ad­nák ki azokat. Volt már szerencsétlenségem ta­pasztalni, hogy egyes városi convent is ada ki saját czíme alatt kis kátét; egy csperesség' neve alatt „úrvacsorához készítő könyv" is van nálunk, ben, pereczekben, lánczokban, festett czipellők­ben, vagy pr cdikátornékat megundokító czifra­ságokban, hanem a' magok sorsukhoz 's álla­potukhoz illendő viseletekben." Az elsőbb cánonban meg van határozva , millyen legyen a' pap' öltözete 's millyen ne le­gyen : de eme' cánonnak, melly 1649-ben Íratott, bővebb megértésére , régiségekben gyönyörkö­dök' kedveért, ugyancsak Gelei' korszakában , 1638-ban, tartatott synodusnak, Bod' smirnai Polikarpusából, ide igtatom e' tárgybani végzé­sét: ,,Ezután a' papok csizmát ne viseljenek, sub poena elsőben flor. 6, azután flor. 12, ter­tio deponáltatik. A' deákok pedig és iskolames­terek skatuliás süveget ne viseljenek, se gom­bos mentét, se pedig leppentős újú mentét. Ha a' mesterek le nem teszik: a' senioroknak le­gyen hatalmok reá, hogy levonják rólok. A' deá­kokról a? főpapok, praemissa azért admonitione, A' Miziri gallért is dolmányról és mentéről lete­gyék , sub poena eadem." Bod szerint: a' czizma a' Törököktől jött a' Magyarok közé, az előtt visellenek sarut. A' skatuliás süveg a' fekete süveg, melly csá­kóra vagyon vágva; gombok helyett, a' mentén, dolmányon, kapcsokkal éltek ; leppentős újú , mellynek a' hajtókája nem volt levarrva, hanem elé lehetett fordítani a' keze' fejére. A' Miziri gallér egyátaljában horvát gallér, mivel a' Ma­gyarok a' Horvátokat régi nevezetekről „Mysi populi" Mizer nemzetnek hívták. Török.

Next

/
Thumbnails
Contents