Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-01-07 / 1. szám

miként őket alkalmak könnyen kísértetbe hozhatják ;

s eltántoríthatják a' jó útról, tudniillik mihelyt ezen alkalmak őket feloldják ellenőrség és számadás alól , 's hatalmat nyújtnak kezeikbe felülállhatni vádakon és bizonyításokon. Visszaélőket ismertem minden rangban és állapotban, 's az egyháznál is ismerem a' nepotismus, simonismus, testületi összetartás, kölcsönös támogatás, úgynevezett esprit du corps' szavait, miket nem én csináltam , de miknek a' hazában nem egy példáját megérni vala szerencsétlenségem. Magunkat csak menteni szoktuk, 's nem igen hajlunk ön magunkra kárhoztatást mondani; és azoknál , kiknek szinte van vagy idővel lehet menteni valojok, nem épen lehetetlen emberi gyarlóságnál fogva, hogy kéz kezet mosson. Történhessék ez csak egyszeri tíz év alatt a' hazában vagy egyházban , de történhessék épen szerkezet' hiánya miatt: már lényeges a' hiba, 's javítást kiván, inert a' szükséges garantiát rontja meg. Minden társaságot úgy szükség szerkezetében megalkotni, hogy a' viszszaélés ne csak menedéket ne lelhessen, de menynyire lehet, az végképen lehetetlenné tétessék. 2-or. Ha a' tractusok, képviselők vagy meghatalmazottak akarnának lenni a' közgyűléseken , úgv követségül külön kellene nekik választatniok az ekklézsiák által, tülök utasításokat nyerniök, gyűlés után referálniok 's a' t. Erre nekik külön független testületet kellene képezniük. külön vidéki közgyűléseket tartaniok ; miknek szomorú következménye az fogna lenni, hogy még több aggregátumokból állna egyházi testületünk, mint most fájdalom áll! Nem volna érdekben, közszellemhen, egyértésben, erőben, igazgatásban, csak annyi központosulás is, mint most létezik, pedig bizony ez is borzasziólag kevés ! Egymás mellé tett vagy épen ellentétes érdekek, nem olvadnak öszve soha; 's nincs-e jelenleg is ezer okunk siratni e' szomorú tapasztalást? „Ne sértsük a' tractusok' jogait l" hangzik ezerszer egyházi gyűléseinken , 's a' leglényegesebb legsürgetősebb tárgyak elhalasztatnak, sőt ez ürügy alatt végképen el is hamvaztatnak! 3-or. Mint említém , létezik a' világon minden testületnél. úgynevezett esprit du corps, vagy is testületi apróbb nagyobb érdekek, büszkeség, viszketeg-kört, hatóságot, hatalmat tágíthatni; ollykorálfogalom testületi becsületről, melly gyakran az egész testületnek vélt becsületeért még a' méltatlant is menteni kész. Kérdem: illy esetekben , ki fogna lenni a' részrehajlatlan biró az egyházkerületi gyűléseken, ha azt csak a' tractusok képeznék 's csak az ő határozataik birnának nyomadékkal ? Vagy illy esetek tán lehetetlenek ? Nem volt-e soha visszaélő curator vagy esperes ? 's hányra emlékezünk , hogy felfüggesztetett volna ? 4-er. \ an-e közgyűlés c' világon , hol szavazatok latoltatnának ? vagy a' szavazások curiatim és ne virilim tétetnének ? Ez mindenütt anomalia fogna lenni már a" közgyűlések' természeténél fogva; 's ha léteznék illy latolás, annak legfölebb is csak ott lehetne helye, hol részvények' száma vagy teherviselés' aránya határoznának. Polgári állományok' törvényhozási képviseleteiben, van ugyan illy latolásokra példa, de csak törvényhozásnál, 's ott, hol bár hibásan, kiváltságok után méretik a' szavazatok' súlya. De mit keresne ez nálunk a'pröt egyháznál, az egyenlőséget, közrészvétet lehelő presbyterialis rendszernél? De miként minden józan elvek szerint nem lehettek, úgy nem is voltak a' tractusok, nálunk gyakorlatában eddig is, az egyházkerületi gyűléseken a' képviseletnek, vagy túlnyomó szavazatnak. Ugyan is 1-ör. Léteznek superintendentialis assessorok mindkét rendből, kik egyenlően folynak be minden egyházkerületi munkálatokba, határozatokba , küldöttségekbe a' tractusokkal. Ezekre minden superintendentiáknál nagy a' szükség, 's azért hozattak be ezek , hogy olly esetekben, mikben tractusok' vagy hivatalnokaik' telteiről 's netalán túlhágásairól van kérdés az egyházker. gyűléseken: minden viszony és részrehajlás nélkül Ítélhessenek, 's önbíráskodástól 's más efféle emberi gyarlóságoktól mentek lehessenek. Illy ülnökök mindenütt léteznek a' külföldi prot consistoriumoknál, 's nálunk is nem ritkán előzői vagy megrovói ezek a' legkorlátlanabb tractusi vagy hivatalnoki önkényeknek. Mi szükség volna ezeknek statistaságukra, ha a' tárgyak már eleve el lehetnének döntve 14—lö ember, mint tractus' képviselője által ? Nem egyedül ezeké fogna-e lenni az egész superintendentia, 's bókolat és fizetés a' többié ? 2-or. Maga a' felség is így vélekedett és intézkedett az egyházi és világi ülnökökről, midőn a' tiszántúli egyházkerület'egyik dolgában, 1820-ban consilium' utján kir. válaszát kiadá. Ezek szavai ennek, miket a' dunamelléki egyházkerületnek 1842-iki egyházi almanachjában is, a'250. lapon olvashatni: „id demum probari, ut in consistorio praesentes, liberum quidem suífragium habeant, finalis tamen decisio objecti agitati , individuis juramento adstrictis ecclesiasticis et secularibus solum competat." Mit akarunk többet? vagy legyen tán szavazatjok a' meghiteltetett ülnököknek, de ne súlyos , 's örök minoritásra legyenek kárhoztatva ? 3-or. Ha egyenlő nyomatékuak nem volnának az ülnökök' szavazatai, nem fogna-e még nevetségesebb lenni (bár most is eléggé az) azon aggodalmas vetély és féltékenység, melly superintendentiánkon mindannyiszor előrugtat, menynviszer világi assessorok proponáltainak és választatnak , azt követelve, hogy szükséges ellensúly végett, az egyháziak közül is proponáltassanak és választassanak assessorok? Mire való fogna lenni épen superintendentiánknak 46-ik statutuma,