Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-03-04 / 9. szám

viselik minden egyes tractus' részéről a' superint. gyűlésen a' papságot és egyházakat ? Mert vá­lasztás, és utasítás-adás, lényeges tevő részei a'| képviseletnek. — Csak azokat ismerhetjük el kép-! viselőinknek, kiknek választásukba befolytunk. Választottuk-e a' superint. ülnököket? Nem. Hát a' coadjutor curator és esperes urakat? Igenis. No hát — mert legalább választvák, — ők a' superint. gyűlésen képviselői szerepben jelennek me g — képviselvén a' tractust, mellybőiküldet­tek. •) Igaz, hogy utasítással mindenkor nem láttatnak el, és sokszor a' superint. gyűlésen olly tárgyban is szavaznak, mellyben utasítás nélkül nem lehetett és kellett volna szavazniok: de ez azért történik leginkább; mert a' felveendő fon­tos tárgyak' jegyzékét, még eddig előre a1 tra­ctusokkal soha sem közlötték. De hiszem, az idő' szelleme jóltevőleg fog hatni e* tekintetben is, 's hiányainkat , fogyatkozásainkat, megorvos­landja. A' hajaankorban személyesen gyakorolta min­den pap, egyházigazgatásba befolyhatási jogát. A' később bekövetkezett viszontagságos időkben azon­ban a' zsinat-tartás, sőt a' kisebb gyűlések' tar­tása is megtiltva lőn, és sokáig nem gyakorolhat­ták ezen jogukat a' papok, csak az uristos-ok tették fmivel kevesen nem tűntek úgy szembe) a' gyűlést. És, mert sokáig igy tartathattak csak gyűlések: a' szokás törvénynyé lett. A' világiak­nak az igazgatásba lett felvétele sem segített a' bajon ; mert azok közül is, csak az aristos-ok, az urak vétettek fel. Igy lett az aristocratico-de­mocraticum regimenből, csak aristocraticum. — Igy érte a' protestánsokat az 1791-dik esztendő, — a' mikor lön zsinat, melly zsinat egészen ki­szorítá törvényes jogaiból a' papságot, — ki az egyházakat is; mert erős zárokat rakott a' tractua­lis és superint. gyűlések' ajtajaira, hogy valami­kép, a' demos közül, a' szentek' szentébe valaki be ne verekedhessék. Igaz, hogy ezen zsinat' cánonai, a' protestáns egyháznak szerencséjére, nem nyerhettek királyi jóváhagyást, s igy köte­lező erejű törvényekké nem lehettek; de azért lassanként, beárnyékolta e' zsinat' szelleme a' magyar protestáns világot, és statutumok' alak­jaiban, reá nehezedett arra. E' zsinat' cánonai' szellemében alakultak a' superintend. és tractua­lis gyűlések ollyakká, minők most. No hát, hogy *) Igazabban mondva: mellyben választattak 's melly­bői önmaguk küldék önmagukat. — Hát a' super főgondnok és superintendens urak nem képviselői­e az egész kerületnek, kik minden gyülekezet ál­tal választvák 's a'minden gyülekezet' képviselői nem választhatnak-e képviselteik' nevében 's helyett táblabírákat ? mint illy választásnak va­lósággal gyakorlatában vannak. S z e r k. **) És erre szükséges lelkesen törekednünk is ! S z e r k. a' mostani superintend. gyűlést kik teszik, bi­zony csak innét e' budai zsinat' cánonaiból tud­hatjuk meg. — Nézzük meg hát, kikből alkotja ez a' superint. gyűlést? A'XV-ik cánon igy szól : .,áuperintendentiales conventus constabunt ex su­perintendenle, — Supremo — ac Vice-Curatore, duobus notariis, uno seculari, altero ex ministris eligendo, tractuum inspectoribus, seu curatoribus secularibus, et senioribus , hisce per tractus ad­iungendos binis tractuum deputatis, uno ministro, altero seculari; — praeter quos, unus alterque e viris dignitate, et gravitate , prudentia, atque experientia conspicuis, tam ex secularibus, qttam ex ministris consilii causa convocari poterit." Erre azt nyerem válaszul, tudom : „ez nem törvény, és igy nem is törvényesíthet jogot." Én is azt mondom, hogy ez, nem törvény: de ki meri mondani 's állítani, hogy mostani igazgatási rendszerünk nem a' budai cánonokból van össze­ütve. Minden institutióink' vérereikbe beszivárgott ezeknek szellemük, — és egyenesen innét, a' budai cánonokból, vannak átvéve; innét, e' sze­rint van alkotva a' superint. gyűlés is. Ha hát a' budai zsinat nem, — de a' vele élés, a'gyakor­lat törvénynyé tette a' feljebb elmondott XV. cá­nont; miért is a' superint. gyűlésre az ülnök urak „consilii causa'' mennek csak, és nem szavazni. És meg — ha a' budai cánonok nem törvények — a'minthogy, hála az égnek! nem is: ak­kor az országgyűlésen megerősített cánonaink lesznek megtekintendők, és a' superint. gyűlések azok szerint alkotandók; úgy de ezen cánonaink szerint még csak helyök sincs a' mostani superint. ülnököknek a1 superint. gyűlésen; mertezek őró­luk mitsem tudnak. *) — Jaj! elavultak már azok a' cánonok, — kivitte hátán őket az idő, 's ha hozzájok megyünk „rókához Rakamazra megyünk aprilisbe." — No de, mint G. Katona' 1-ső cá­nona mondja: ,,sicut nulla respl. nullaque homi­num societas, sic neque ecclesia Christi, absque certis legibus ac constitutionibus consistere potest." — Kell hát lenni nekünk is valami törvényünknek, és ha van — mert bizony van — ha régi is, a­zon törvényhez kell magunkat szabnunk, mig újab­bak el nem törlik azt. Nincs kezem közt, de em­lékezem még a',,Keletnépe nyugoton" czímü köny­ve' ,függelékében' milly szépen szól, maga a' negyedmutató' szerzője arról, miként és meddig kelljen a1 fenálló törvényeket tisztelni. Lássuk már a' gyakorlatot is. Itt tényeket kellene elősorolnom, mind a' négy egyházkerü­let' gyűléseiről — pedig tán sokakat; de, mert én a' több egyházkerületekkel e' tekintetben isme­retlen vagyok, és nálam nélkül is leendnek avatot­tabb férfiak, kik az ide tartozó tényeket elmon­dandják, úgy hiszem: — csak a' dunántúli egy­házkerület' gyűléseiről szolgálhatok illyen té­nyekkel. Valamint a' segédgondnokokról sem. S z e r k.

Next

/
Thumbnails
Contents