Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1843-02-25 / 8. szám
János, ekeli lelkész, m. t. társaság' r. tagja, ésj t. n. Komárom megye' táblabírája választatott meg. Üdvözlégy hü bajnoka egyházadnak! ki arra valamint fényt át asztál: úgy annak is érdemidet méltányolni tudott 140 szavazatai, aljegyzői hivatallal tiszteltek meg. Az ur veled erős férfiú! kit a' fátum megpróbált — megpróbált, mert lakhelyedet, Ekei nemes helységét, kevés évek alatt egymásután a' tűzvész háromszor hamvasztáel: és te mindannyiszor osztályosa valál híveid' szerencsétlenségének; — osztályosa, mert javaid is, mint azoké, szinte háromszor hamvadtak el. Elégni egyszer is sok, mennyivel több háromszor? És neked, a' sors' illy kemény csapását tűrni, háromszor jutott részül. Láttalak magaddal küzdeni, mikor a' sors ártatlanságod fölött sujtolva állolt: de soha nem hallottalak eljajdulni, mikor a' csapások egymást felváltva dúlongtak fölötted. Benned láttam életemben először nagy és ismételt veszteségekben a'keresztyéni béketűrés'erényét megtestesülve; bámultam mikor magadban olly lelki erőt láttam kifejteni, minemű embertől, szenvedő embertől, javaitól háromszor megfosztatott embertől, ritkán telik ki Csüggedést nem ismerő, kitürő lelked' ereje még a' szenvedésekben is szószékre vitt vigasztalni, bátorítani, és a' hitben erősíteni csüggedt híveidet: és mivel szerencsétlenség'osztályosa lépett fel benned vigasztalás' angyalául, annál élénkebb hatása lőn az igének a' szivekre; a' kárvallásban osztozónak ajakairól folydogáló beszéd sokkal szerencsésebb volt letörülni a' keserűség' könyeit, mint akárkié másé. Igenis, filozofusi szellemmel fölülemelkedve az enyészendők' enyészetén, mint bölcs kitörted a' sors1 csapását. Küzdöttél, és győztél; lelki erőd 's magas jellemed a' háromszori tűzben is megtartván nagyságát, mint három próbás tiszta arany úgy tündökölsz most. A' mi leginkább fájt: nagy becsű ereklyéidnek , drága könyveidnek, és sok jeles irományaidnak vesztesége, elhamvadása fájt. Kárt, sok kárt vallottál nagy férfiú! de te biztál Istenben és munkálkodtál: 's im a' tudomány, homlokodra érdem-koszorúkat fűzött, az igazságos ég pedig háromszori veszteségedet háromszor száz száz aranynyal — nem csak, hanem a' negyedik százzal is ráadásul — pótolta. Önző tudom hogy valamint soha nem voltál, úgy telhetetlenség' pirját is senki nem sütheti arczodra, — ki a" legnagyobb veszteségekben is soha panaszokkal sem az egeket, sem az emberek' füleit nem terhelted; annyival inkább nem most, midőn a' tudomány és érdem, a' sok veszteség után reád kedvezőbb sorsot derített. De tudom azt is, hogy paptársaid' nagy részének silány sorsa felrázza valódat, és óhajtanád legalább csak az által is javulni sorsukat, hogy készpénzbeli díjok, mikép alapítva volt, ezüstben fizettetnék — nem magadért, kire ebből tán a' legcsekélyebb haszon liáramlanék, úgymint kinek hivatalod után nem anynyira készpénzfizetés, mint termesztmények jövedelmeznek, hanem másokért sokakért. Ezt tudva örömmel értesültem arról, hogy valamint a' ref. papság' ezen forró óhajtásának létesülését te is a' maga utján kívánnád: ugy a' pesti ílirlap' komáromi tudósításában érintett komáromi egyházmegye'folyamodásában, mikép sokaknak másoknak, úgy neked is sem hired sem tanácsod nem volt; a' honnan miután az érintett folyamodásról értesíttettél , ellene azonnal csakugyan ünnepélyes óvást is tétetni nyilatkoztál. Élj boldogul, nemes keblű barátom! szerencse kisérje léptedet, és minden jó , jegyzői tolladat! Dun án túl i. Alsó-Borsod' jelenéből egy két liü vonás. (Febr. 1.) A' melly jelentékeny szavakkal a' Bírák' könyvét annak mennyei ihletű szerzője berekeszti: „A napokban nem vala király Izraelben , kinekkinek a' mi jónak tetszik vala az ő szemei előtt, azt cselekszi vala," azok — si licet in parvis exemplis grandibus uti — az alsó-borsodi egyházmegyére, e' kicsiny Izraelre, jelennen majd egész értelmükben ráillenek, mikor több mint hét hónapja, egyházi fejünk — esperesünk nincsen. És e' főnélküliségnek, ha nem annyira szörnyek 's emberietlenek is következményei, mint a' valódi Izraelben voltanak: visszavonások, erőszaktételek, ragadozások ; de belőle némelly rendetlenségek tagadhatlanul eredeznek. Illyen: hogy az egyházmegyei sept. 14, egyházkerületi sept. 25.26. tartatott gyűlések' töredék-határzatai velünk december' vége felé közöltettek. Illyen : hogy a' csak most emiitettem egyházkerületi gyűlésen életbe léptetett papi özvegy- és árvatár' alapszabályai eddig is velünk tudatva nincsenek, valamint az sem : micsoda föltételek 's remény alatt kell abba fizetnünk? a' mi minden esetre az intézet iránt kedvet és bizalmat gerjesztene's táplálna bennünk; hanem abba csak vakon adóztatunk. — Hlyen: hogy a' zsérczi, papjától mult év' utósó napján halál által megfosztatott, egyház — ámbár legyen kit oda alkalmzni — illetlenül 's vallást gyalázólag pap nélkül tartatik; kinek-kinek a' mi tetszik, azt cselekedvén , —p 's ezzel sok visszaélések re ablak és ajtó táratik. Ámde nagyon hibázna , 's felőlünk igen is elsietten ítélne, a' ki állítaná: miként mi esperest választani, sem akarunk , sem tudunk. - - Akarunk, késedelmetlen akarattal akarunk! — minek hangosan szóló bizonysága csak az is, miszerint a' sept. 14-én költ, esperes-választást rendelő határozat'nyomán, december' közepén! szólítatánk fel a' szavak' elkészítésére; mellyek mint halljuk, e' folyó hó' 15-én tartandó titkos gyűlésen (éljen a'nyilvánosság!) felbontatandnak ; a'mikor aztán, vagy ha inkább tetszik, april hóban dél színnel kivilágolandik, hogy mi esperest választani tudunk is. — Tudunk, állítom, és [ellenkezőt az sem bizonyít, ha a' székvárosból kikelt hang , és arra hallgató egy két világiak e' dologiban rajtunk segíteni serénykednek; mert arra