Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-01-07 / 1. szám

azon önkénynek, kis-testületi monopolismusnak, particularismusnak, separatismusnak, kiszámíthat­lan idővesztésnek , egy szóval: azon közszellem­hiánynak , melly közérdekbei öszveolvadásunkat, 's igy egyházi valódi életünket gátolja! Ugy van; hibás fogalom az egyházi képviseletről, legfőbb, majd egyedüli bajunk. Első reformátoraink, a'kü­lönben óriási nagyságú férfiak, minden valának inkább, mint politicisták. De ha lettek volna is, a' kor' szelleme figyelmöket, inkábbára csak a' hit­tanokra vonta, a' szükség pedig segélynek és párt­fogásnak keresésére, 's ezek miatt gyakran olly jogok'átengedésére kényszerítette őket, mik e­gyedül az egyháznak voltak sajátjai. Ezek valának az okok, mik miatt ők a' megbuktatott hierarchia' helyébe, pótló és protestantismus'szellemének tel­jesen megfelelő egyházigazgatást felállítani nem birtak; ezek az okok, mik miatt a' csak imént elhagyott hierarchiára gyakori visszapillantgatá­sok, becsúszott idegen elemek, hatalmak, tekin­télyi zsarnokságok, olly visszaéléseket csúsztat­tak , 's idő és hosszas gyakorlat által mintegy be­avattak egyházigazgatásunkba , mik miatt elmond­hatjuk 's mondják ma is minden újabb jelesebb protestáns Íróink, hogy mind ekkorig sincs az egész világon olly tökélyes egyház-igazgatásunk, millyen az lehetne, millyennek lennie kellene, ha az a' legfenségesebb társaság' czéljainak, pro­testantismus' elveinek és szellemének 's a' társa­ságos ember' sérthetlen jogainak meg akarna felelni. Innen, ha egyházi igazgatásban, főképen pedig egyházi képviseletben , jogokat kutatva , az egy­házi historiához folyamodunk: valóban rókához lakomázva járunk apnlisbe. Az egyházi história, példát, cánont, gyakorlatot, adatot mutogathat fel majd mindenre, bizonyítva, hogy az, mi egyszer jog, máskor nem jog, vagy épen teher, egyszer élés, máskor visszaélés vala; példát mu­tat erőre és gyengeségre, a' szerint, miként hogy szelleme 's egyéneknek erőteljei (energiái) egyik vagy másik részre hajlítni bírák a' jog' és gyakor­lat' serpenyőjét. Ennélfogva a'prot. egyházi igaz­gatás' képviselete' elhatározásában , csak kettő adhatja a' tulajdonképeni súlyt, úgymint: a' pro­testantismus' kétlen elvei "s szelleme, és a' tár -saságos embernek sérthetlen joga, vagyis azon közjog, melly minden jól rendezett társaságnak alapelveit foglalja magában. És mi nem közszellem? mik a' társaságos közjog' elvei? Felelet: a' szabadság, minélfogva a' ta­gok minden egyéni vagy testületi önkénytől men­tek legyenek, egyedül azon törvényektől függjenek, miket befolyásaikkal munkálkodott törvényhozásuk alkotott; azon törvényektől, miknek kinemjátsz­hatásuk vagy elnemferdíthetésök, végrehajtások' alkalmaival szoros ellenőrségek által biztosítva van. — Továbbá kiki teherben és idvben, kötelesség­ben és jogban, a'társaságnak mind czéljaira mind eszközeire nézve arányszerint részesüljön. Ennél-! fogva a'képviseletből, és igazgatási részből, kö­rülményeihez képest egy tagot sem szabad kizárni. Ezek olly csalhatatlanok, hogy a' melly tár­saság ezeket mellőzi, önkénynek helyet ád, el­lenürséget mellőz, a' végrehajtó hatalmat és kép­viseleti jogot, csak néhánynak adja kezébe: már alapjábanhibás, czéljait teljésénél nem értheti so­ha , —• egyenetlenségnek, részvétlenségnek, sőt felbomlásnak hordozza szerkezetében magvait. Önkény' eltávoztatására , szükséges minden társa­ságnál , hogy tisztviselői felelet' és számadás' terhe alatt álljanak, 's legyen olly gyűlése, mellyen ezek számon kéregethessenek, a'hivatalaikkal ne­talán visszaélők vagy alkalmatlanok, restek, fel­függesztethessenek vagy ki is tétethessenek; olly gyűlése , mellyen minden tag felszólalhasson visz­szaélések és önkények ellen, miknek megrovásaik alól, testületi úton, a' hatalmas ollykor kibúvhatna ; hozzá szólhasson törvényjavaslatokhoz, törvény­hozási utasításokhoz, végrehajtási eszközökhöz, köz­terhekhez, azoknak kivetéseihez, közléseihez, vá­lasztásokhoz, büntetésekhez, jutalmazásokhoz 'stb. olly gyűlése, mellyen a' végrehajtó egyének, mint felelet' és számadás' terhe alatt álló felek, egyedül a' társaság' közönségének határzataitóí függnek és várnak. A' melly társaságnak illy köz­gyűlései nincsenek, az néhány tag' önkényének ad által mindent, ezen önkényt systemizálja, nála ezen néhány egyént kivéve, a' többi tag csaksta­tista teherviselő jog nélkül; nála minden érdek kihalt vagy legalább haldoklik. Még veszélyesebb azon társaság' állása, mellyben a' közvetlen vég­rehajtóktól nincs felebbvitel ; vagy ha van , a' felebbviteli testületnél ugyanazok , még pedig érvényesen egyedül azok ülnek, kik a'végrehaj­tók valának, és így önmagok birái magoknak. Ez már valóságos egyedárúság, 's nyílt pálya a'szen­vedélyek', emberi gyarlóságok', önkények'minden játékainak. Itt már igazán csak néhánya' kalapács, a' többi mind üllő, örökös gyámság alatti jog­talan teher-viselésre kárhoztatva. Hát a" protestanstismus' szelleme kivánhat-e egyebet? azon társaság, melly lelki szabadságot, szabad vizsgálatot parancsol: rendelhet-e (ársa­ságas gyámságot, önkényt, zsarnokságul? ellen­kezhe(ik-e egy maga, minden jól rendezed társa­ságok' alapelveivel ? Tegyük az alkalmazást. A' prot. egyháznak hazánkban törvényhozó teste a' zsinat, melly az egyház képviselői által, a'fejdelem' jóváhagyásá­nak hozzájárultával hozza törvényeit. Az egyházke­rületi gyűlés azon törvényeket kihirdeti és végre­hajtásukat elrendeli; ludnillik gyakorlati alkalma­zásba "s részletes kivitelbe hozza a' törvények' átalánosságait; meghatározza a' végrehajtás' esz­közeit , megválasztana a' végrehajtó testületeket és egyéneket, kiadja ezeknek a' végrehajtási uta­sításokat , számon veszi tülök végrehajtásaikat, 's azokat jókkáhagyja, vagy kiigazgatja. Ezen vég-

Next

/
Thumbnails
Contents