Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-05-26 / 8. szám

-estimnek , a' korukbelieket igen is felülmúlják, 's koruknak a' Icgdicsobb , legcsodálatra-méltóbb munkákkal adóznak : mindazáltal nem dicsekedhetnek olly dolgozatokkal, mellyek a' késő századoknak, egészen különböző miveltségi eszközök 's fokozatok mellett, egész terjedelmökben 's minden tekintetben teljesen megfelelhetnének Es most, a' reformatio' időszakát illetőleg, gondoljuk csak meg azt, hogy átalában a' tudományok a' inegmerevültség' hosszú álmából, mellybe a' középkor' barbársága alatt tapadtak, még csak nem rég kezdtek felserkedezni, hogy különösen az eredeti nyelveken irt szentírásnak megértésére szükséges legnélkülözhetícnebb előismeretek rövid idő előtt csak zsengék voltak, és hogy a'jobblétnek alapítói, kimondhatlan nehézségekkel, legelőbb is a' legdurvább babonaságon , a' legotrombább tudatlanságon valának kéntelenek átcsigázkodni, hogy a' magukban hordott fenséges világot és életet , maguk körül is terjeszthessék : és valóban a' leghallatlanabb csodát kellene felállítanunk, sőt azon férfiaknak theopneustiát teljes komolysággal tulajdonítanunk , 's post Christum isteni jelenkezéseket elismernünk, ha bebizonyítani akarnók: hogy azon nagy és dicső, mit azon férfiak koruknak müveitek, még most is, minekutánna három század után , minden tudomány szünetlen és gyorsan haladt, és az egész műveltség sokkal tetemesb magasságra emelkedett; a' dologhoz értőktől, 's felette itélhetőktől teljesen hibátlannak, elégségesnek, 's a kor' műveltségi állapotját 's szükségeit tökéletesen kimerítőnek látassék és tartassák." Hogy a' reformátorok vallástéteiknek czélzatát a' kor' szükségeivel még erősebben nem korlátozták, mint valóban történt, csodálni nem lehet, mert azon czélzat magában értetik; bog) világosan nem keltek ki minden jövendő visszaélés ellen , mellyek által könyveik az előbbi lelk— ismereti erőtetés' visszaállítására , 's az általuk felidézett végkép el nem avulható emberi jogszerűség' avítására használtatnak: onnan következik, mert olly visszaéléseket nem ís sejthettek; és hogy rendszerüknek némelly tétéit felforgathatlanoknak, tanjaikat átalában legjobbaknak, 's az ellenkezőt tévelygésnek olly elhatározottan állították , jele őszinteségüknek 's meggyőződésük' szilárdságának, mik nélkül a' valláslét határzotta czélokat is eltévesztették volna. A' protestáns egyháznak nincs tehát örökre meghatárzott, megalapított tanfogalma; nincs megmásithatlan zsinórmértéke, szabálya; nincs változhatlan rendszere; nevezetesen illyesmit a' symbolikus könyvekben keresni nem lehet. Eseményes iratok ezek, 's ollyanok maradnak is; mert a' protestáns egyháznak elve: ,,nem ragaszkodni egy felállított rendszerhez, hanem szabad 's korlátlan vizsgálat mellett, mindig mélyebben hatni az Isten' szavának értelmébe, és azt örökké növekedő világosságban hirdetni a' világnak." Például szolgálhat maga az ágostai hitvallás, melly eredetileg semmi egyéb nem volt, mint ideigleni mentegető státusirat, melly által a' reformáló fejedelmek eljárásukról a' császárnak számot adtak, 's melly a' hitvallási elnevezést csak onnan nyeré, mivel a' fe edelmek és theologusok hitvallásuknak elismerék, 's körötte mint középpont körül gyülekeztek. Mennyire távol volt maga Luther is ezen hitvallási irományoknak állandó kötelező erőt tulajdonílni, munkáinak több helye bizonyságul szolgál, p. o. „az ágost. hitvallás, a' smalkaldi czikkek , a' káté nem tekintethetnek mint szigorú parancsok , nehogy uj pápai decretalesek állítassanak fel , hanem mint eseményes iratok, és mint hitünk' vallása"; vagy „Isten' igéje állítson fel hitezikkeket, senki más, legyen az bár angyal is." Midőn feljogosítva hisszük magunkat a' lelkészeket bizonyos könyvekre utasílni, 's eskü által arra kényszerítni , hogy azon könyveket hitigazságok előadásánál minta gyanánt használják, 's tolok sem a' dolog' érdemére, sem a' szólás' módjára nézve el ne térjenek: világosan feljogosítjuk a' lelkészeket, azon könyveknek minden alapelve szerint működhetni. Ha azon könyvekben olly tétek, olly mondatok találtatnának, mellyek azon lekötelezést igazságtalannak és vallástalannak nyilatkoztatnák: akkor a' lekötelczés azon könyvek , tehát önmaga által megsemmisítetnék. 'S itt valóban ezen eset áll. Ellenkezik ezen lckötelezési joggal mind az, mit a' symbolikus könyvek a' sz. irás' egyedüli érdeméről mondanak, minek az egyházi atyák', conciliumok', sőt a' hitvallások' nyilatkozati is alávettetvék, 's figyelemre csak azon esetben méltók, ha igazságos létüket a' sz. Írásból bebizonyítják. Ellenkezik ezen lekötelezési jog a' helvét hitvallással , mellynek 2-ik fejezete így hangzik: „A'