Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-05-26 / 8. szám

- 88 -helyekbe gyarló emberi rendeléseket, miket iid­vezitőnk rosszal és tilt, állít fel ; 's minthogy a' protestáns egyház' valódi sajátsága abban áll, hogy a' vallási igazságok' szabad fejlesztésével fogla­latoskodjék, mellyek az észben gyökerezett és az evangeliom által megerősített isteni jelentésből öm­lenek reánk: a' symbolikus könyvekben foglalt tanok sem kötelezhetik le örökre a' protestánsokat. A' protestáns egyház nem zárt társaság lát­ható főnök alatt, hanem a' híveknek szabad kö­zönsége , melly csak Krisztust ismeri el láthatlan főnökének. Igy tehát a' sz. írás' parancsolata sze­rint „vizsgáljatok meg mindent, és tartsátok meg a' legjobbat" , a' protestantismus' jelszava: a' sz. írás' magyarázatának és vizsgálatának szabadsága; 's ennél fogva a' protestáns egyház nem bir szi­lárdon megalapított, végkép elkülönzött változhat­lan tanfogalommal , 's nem is birhat. Egészen ellenkezik ez valódi jellemzetével, 's azon legelső alapelvével, hogy a'keresztyén igazság független lévén minden emberi tekintélytől, ős korúsági és származási parancs-szótól, egyodiil a' sz. Írásból ismertethetik, ítéltethetik 's bizonyítathalik meg. De a' protestáns egyház időről időre tanokat el­fogadhat 's felállíthat, vagyis , azon egyháznak egyes tanítói, különös szükség' esetében "s bizo­nyos czélzatokból, némelly magyarázatban 's val­lástétben belátásuk szerint nagyobb vagy kisebb mértékben megegyezhetnek, 's azokat ismerete­sekké, tekintélyesekké 's némileg lekötelező ere­jüekké tehetik; és ez különféle időben 's helyeken, különféle indító ok 's mód szerint meg is történt * Itt érinteni szükségesnek látom, hogy a' protestáns egyház külsőleg összefüggő testületet, a'katholika egyházként, soha sem képezett, és ha az elvvel ellentétben álló, az új kor' több egyházi féríia által felállított elv, miszerint az egyházi rend képezné tulajdonkép, vagy legalább képviselné az egyházat, helybenhagyatnék , ez által a' protestantismus' sarkai mégrendítetnének. Az evang. lelkészek sem összesen, sem egyenként nem képezik az egy­házat , de még képviselőinek sem tekintendők. Tagjai ők inkább egyedül az egyházi közönség­nek , és mint ollyanok, valamelly egyház' közön­ségéhez rendeltetvék 's arra köteleztetvék, hogy a' vallást tanítsák , az isteni tiszteletet végezzék, a' szentségeket kiszolgáltassák , még pedig azon egyház' hit- 's fanfogalmai szerint, rnellyhez a' közönség tartozik, 's melly ennek egyedüli sért­hellen tulajdona maradand mind addig, mig általa önkénytesen egy szívvel 's lélekkel meg nem vál­toztatik. Mindaz, mi ezen túl esik, illetlen, alap­talan igénynek tekintendő , 's bizonyosan előbb utóbb roszra vezet De mind azon egyes tanítók vagy gyülekezetek által megalapított vallástétek, a' fentebbi elv' felforgatása nélkül, más helyekre 's időkre kötelező erővel nem bírhatnak, 's szer­zőiknek más czélzata nem lehet, mint vagy tanfo­galmuk' ártalmatlanságát 's jóságát, részint rosz­szúl nevelt, részint akaralosan vétkező emberek' útba igazítására, napfényre idézni; vagy a' ma­guk közt támadható belviszályok', tévelygések', meghasonlásoknak elejét venni, 's az azon vallás­léteket elfogadó tanítókat 's gyülekezeteket ma­gukhoz szorosabban csatolni. Es ez volt a' pro­testáns két főfelekezet' symbolikus könyveinek őszinte, jó szándékból eredt, nemes, ha bár néha eltévesztett czélzata, 's épen viszálkodásaik , el­lenmondásaik, egymástóli elválásuk, 's vaílásté­teleiknek némelly, akkor még igen érdekesnek tartott ponlokbani meg nem egyeztethetése bizo­nyították be, milly szilárdnak hitték légyen a' proteslantismusnak azon elvét, 's hittanokat milly szabaddá 's függetlenné akarák tenni az emberi tekintélytől. De azon jogoktól, miket e' részben maguknak tulajdonítottak , utódaikat megfosztani, nem volt, nem lehetett szándékuk a' nélkül, hogy önmaguk megszűnjenek protestánsok lenni, 's a' nélkül, hogy magukra az utókor' szemei előtt leg­határtalanabb hiúság , legszemtelenebb igények' bélyegét süssék. Ennélfogva vallástéteik, kátéik, hitágozataik 's formáik 'stb. csak nyilvános bizony­ságai 's jelei azon szokásnak , mellyel az egyház' javítása által újra kivitt jogaik mellett éltek; ta­núji azon belátásnak's komolyságnak, mellyekkel főkép a' kalhol. egyház' különböző tanjait a' sz. ii ás' értelmében megvizsgálták, 's némellyek he­lyett másokat állítottak fel. Azon igénynek sehol sincs nyoma, hogy minden további vizsgálati ipar, minden javítási törekvés szükségtelen , hogy a' valódi tiszta igazság feltaláltatott, 's hogy az utó­dok nem csak a' mélyebben hatás' fáradalmaitól felmentettek , hanem a' jövendő felfedezéseikkeli élhetés' szabadságától is megfosztattak. ,,A' dolog' természetében fekszik", mond egy jeles iró ,.hogy férfiak, kik bizonyos időszakban bár felette ki-

Next

/
Thumbnails
Contents