Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-05-26 / 8. szám

- ~ hogy termékeny földdé váljék. Minden új elv valami telepet kiván, melly ámbár rothadt, alapúi mégis szolgálhat. De a' közönyösség nem mindig rút alakja az anyagi pangásnak , hanem alakja lehet egy beléletnek is, melly lemondott ugyan a' szabályozó intézvényekről, és elhatározatlanságában ide 's tova rezeg, de az elevenítő elvnek elfogadására fogékony ; szóval, e' tekintetben a' közönyösség a' réginek berekesztése és az újnak hírnöke, 's annak jele, hogy a'szellem' régi formáját elhagyván, hamvaiból újjá született phoenix gyanánt az ég felé emelkedik." Édes anyánkat , azon egyházat, melly bennünket szült, gyermekkorunkban ápolt és nevelt, el nem feledjük, de felnevelkedvén, magasabb iskolába léptünk át, t. i. a' tudomány', az értelmiség' 's az ész' szabad használata által támasztolt isteni vallás' iskolájába , melly a' külön hitvallás' korláti felé emelkedik. Nem a' lutheranismus, nem a' kalvinismus szűnnek meg, hanem csak az emberszabta korlátok roskadnak össze, mellyek azokat külön sz. egyházakká tették. Mi mind a' kettőben isteni, örökké fenmarad, 's igy a' lutheránus sz. egyház el nem siilyed a' reformátusba, valamint ez sem amabba, hanem mind a' kettő egy újjá elevenült keresztyén evang. sz. egyházzá olvadand, áthatva isteni alkotójának szellemétől. Azon aggodalomra, hogy a' kormány és a' kathol. egyháziak, ha nem is nyilván, de mégis alattomban gátolni törekedendnek az uniót, azt feleljük, hogy illy alattomos eljárást csak sejteni is bűn volna. Mi pedig végre a' netaláni ijesztéseket illeti , ezek , ha törvényes alapokban nem gyökereznek, hasonlók a' csóva-ijesztőkhöz, mellyekrc majd a' lég'szabad lakosi bátran iilendnek, gúnyaikat az égbe csiripelendök. Azoknak , kik tanjainknak a' symbolikus könyvekre szorítása' megszüntetésével a' protestantismust veszélyben forogni vélik, némi megnyugtatásul szolgálhat talán e' rövid értekezés: „Minden embernek van azon czáfolhatlan joga , meggyőződését olly alapokra gyökeresíteni, melylyek őt megnyugtatják, következőleg minden elibe terjesztett hittant is önállólag megvizsgálni; de ez egyszersmind szoros kötelessége is, minthogy a' hit' fogalmi az érzékek feletti körbe tartozván, bennök a' tévelygések sokkal nagyobb számmal lehelnek , és sokkal veszedelmesebbek is, mint kisebb fontosságú ügyekben ; mivel azon pillanatban , mellyben önmeggyőződésünket mellőzve , megegyezünk egy elönkbe terjesztett tanfogalom' feltéllen elfogadásában, eszünk' örök jogait feláldozzuk , lelkismeretünk' Ítéletét felfüggesztjük , és szellemi önállóságunkat másnak véleménye' és önkénye' járma alá vetjük , melly vélemény iránt még biztosítva sem vagyunk, vájjon igaz- és jó-e? — Illy feltétlen leköteleztetés a' józan emberi észszel, sőt az erkölcsi tannal is ellenkezik , mert lekötelezzük magunkat , azt, mit (alán idővel kénytelenek leendünk tévelygésnek elismerni, eleve örök igazságnak tekinteni, és mint ollyant fel is állítni. A' hitre kényszeríteni azért is lehetetlen , minthogy az igazságot nem bélyegezhetjük, a' hitnek nem parancsolhatunk , és a' lelkismerelet nem szoríthatjuk arra , hogy más törvénynek, mint önmagáénak engedelmeskedjék. Tanszabályokat szerkeszthetünk , de nem hitszabályokat Ha pedig csak a' tanítandókat — tekintetbe nem vévén a' hitet — szabjuk ki, előmozdítjuk a' lelketlen mechanismust, vagy a' gyáva szineskedést, mert „nem az előszabott, hanem csak a' saját szivböl eredő hódolat visz a' szeretet' örök atyjának közelébe." De ha átalában az ésszel ellátolt lény meg nem egyezhet olly emberi tantétekben, mellyek őt a' jövendőre is leköteleznék : azokban annál kevésbbé nyughatik meg a keresztyén , mivel hite' alapítójának tanítási szelleménél fogva , az ez által velelt alapokon szabadon kell fejlődnie a' hitnek, a' tannak ; 's mivel a' keresztyén erkölcstan' legfőbb parancsolata: hogy az ember tökéletesbülésre szünetlenül törekedjék , előképül a' legtökéletesb lényt, ,Istent' tűzvén ki magának, 's igy törekvése soha meg nem szünhetik, soha meg nem állhat. De az egyház' magosabb czélját, t. i. „tagjainak, tanítás, intés, isteni tisztelet általi erkölcsileg teljes vallásos kimívelését" elérni soha sem lehet a' lelkismeret' és hit' korlátolásai által , 's a' kényszerítő eszközökkel élő egyházat, hívei nemcsak anyának nem tekíntendik , sőt inkább szünetlenül fenyegető 's korholó mostohaként rettegni fogják. Ezeknél fogva , minthogy egy feltétlen , teljes és örökké tartó emberi tan— szabályokrai lekölelezletés, az isteni eredetű ész' szabad használatát, a' lelkismeret'jogait, miket üdvezítőnk feltételez 's elismer, felfüggeszti, és *