Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-05-19 / 7. szám

- 76 -Igazán ez elnevezés a' boldogult nominalismus és realismus feletti vitát ebreszté fel; benne sokan sokat akarnak keresni. — — i. Iskolai dolgok. II. A' zay-ugróczi oktatói gyűlés. Gr. Zay Károly főfelügyelő ur, a'mult 1841. év jul. 20-kán összehivá Zay-Ugróczra az evang oktatókat 's eleikbe terjeszté az imént közlött tervet. Minden nevezetesb főiskoláinkból számosan jelentek meg az illető oktató urak. Munkálataik előttünk feküsznek 's három részre oszthatók , u. m. 1) Schedius ur' tervére tett észrevételek , melylyek a' jegyzőkönyvben vannak kifejezve. 2) Iskolai fenyíték , melly általok kidolgoztatván a" tervhez csatoltatott. 3) Az oktatóknak óhajtásai. 1.) Az észrevételek kivonatban következők : ,,E' tanítási rendszer minden kitűnő jelességei mellett ollyannak találtatott, melly minden részeire nézve, gazdasági szükjkörülményeinknél fogva, tanító intézeteinkben használatba 's gyakorlatba nem jöhet; melly a' csak rövid idő alatt is hazánkra 's iskoláinkra nézve előhaladt korszellem 's az evang. egyház' szükségeivel nem egészen megegyezőnek látszik; 's melly végre némelly hiányokkal bír, mellyeknek kiigazítását a'nyilvános nevelési rendszer'smásokkali összefüggésünk igen megkívánják. Továbbá a nevelési 's tanítási rendszerrőli tanácskozás' alapjául vévén a' már fenálló tanítási rendszert 's ennek minden szakaszait azon tekintetben, mi lenne átaiános 's a' viszonyokkal megegyező 's a' közjó' eszközlésére 's előmozdítására legczélirányosabb, megfontolván, a' tanácskozás' eredménye lett: hogy a' polgári népiskolákban azon tanítási tárgyak forduljanak elő a' hozzájok adott észrevételekkel, mellyeket az ide A. alatt mellékelt (Schedius ur' terve) dolgozat'első szakasza a' polgári népiskolákról előmutat. Ezen dolgozatban pedig a' már többször említett tanítási rendszerben alapított két polgári népiskolához még egy harmadik felsőbb osztály' alapítása szükségesnek találtatolt, részint azért, mert a' polgári nevelés 's tanítás az amott kiszabott négy év alatt bevégzettnek alig tartathatik, már csak azért is, mivel a' gyermek valamelly műgyártási vagy kczmüveleti tanítványságra a' tudnivalókban járatlansága 's gyenge kora miatt hiányzó testi erőinél fogva alkalmatos nem lehet, mellyre lépését különben is üdvösen akadályozza a' nm. m. kir. helyt, tanács' intézménye, melly a' falukon, annál inkább tehát városokon a' tizenkét éves kor előtti iskolából kilépést tiltja; részint azért, mert a' népiskolákat a' tudós iskoláktól egészen különválasztani kívánván, amazokban az ugy nevezett reálé kat bővebben tanítni, ezekben pedig a' régi classicus írók' tartalma 's szelleme' megismerésére, melly az ember' valódi miveltségét Ieghathatósabban eszközli 's mozdítja elő, több időt's szorgalmat fordítani tanácsosnak 's czélszerünek találtatott. Az csakugyan magától értődik , hogy ezen iskolákon nem lehet évek szerint keresztül futni, hanem elkerülhetetlenül szükséges folyamatok szerint mindegyiket rendesen elvégezni, ugy hogy egyik iskolából nem a' két év' kitelte, hanem a' tökéletes elkészültség után lehet a' másikba átmenni , melly a' gymnasiumba csak a' második népiskolából történhetik; igy tehát ebből a' növendékek vagy a' harmadik népiskolába, vagy az első grammatikába vétetnek fel. A' mi a falusi népiskolákat illeti, azokról más helyen leend rendelkezés. — A' gymnasiumokban tanítandó tárgyakat a' jegyzőkönyv' előbbi pontjában idézett dolgozat' 11-ík szakasza (hozzá mellékelve az azokra fordítandó idő' órákra osztásának tábláját is) mutatja elő. Valamint pedig kívánatos , hogy a' tudós iskolák' ezen szakaszában a' görög és római classicusok' tanulása a'szorgalom'főtárgya legyen: ugy a' mélt. 's föliszt. közgyűlés 1840. évi jegyzőkönyve' 18-ik pontja' értelmében, már itt a' tanítási nyelvnek a magyarnak kell lenni, hogy az által mind a' tudományok, mind maga ezen nemzeti nyelv' ismerete előmozdítassék. Ez így felállított tervbe — hogy t. i. a' magyar nemzeti nyelv legyen egyedül tanításig nyelv — ütközőnek nem tarlalik az, hogy a'humanitási osztályokban a' classicusok' latin nyelven magyarázása, 's a' görög és római régiségek' ugyan ezen nyelven előadása minden arra kötelezés nélkül megengedtessék ; s hogy , a' mint az a' mélt. és föliszt. közgyűlés' jegyzőkönyve' fenebb idézett pontjában világosan kifejeztetik : ,,az egyes oktató személyek' nyelvbeli jártasságára illendő tekintet vétessék " — A' lyceumokban, két-két évi háromféle, u. m. philosophiai, jog- és vallástani folyamaiban előadandó tanítási tárgyakat, az idézett dolgozat' III. szakasza (ehez mellékelve az idő' órákra osztásának tábláját is) mulatja elő. A' már felállított elvnél fogva a' tanítási nyelv ezen főiskolákban a' magyar nemzeti leend. Azonban némelly tanulmányok' alkotása 's természeténél fogva, 's azon okból is, hogy ifjaink az iskolai pályát végezvén, a' latin nyelvnek, melly minden nemzetek' tudósait összekapcsolja, az életben elkerülhetetlen használására szorulhatnának, nem látszik czéliránytalannak, hogy a' philosophiai folyamatban a' classicusok' magyarázása, a' jogtaniban a' jus rornanum' előadása, 's a' vallásiamban a' hittanon kivül a' sz irás' magyarázása latin nyelven kötelezés nélkül megengedtessék. A' már többször idézett dolgozat' IV. szakaszában a' falusi iskolákról , az V-dikben a' tanítási módról, a' Vl-ban a' testi, éneklési 's rajzolási gyakorlatokról . 's végre a' VlI-ben az ezen rendszernek iskoláinkban tényleges bevétele' módjáról, mellyet legfontosabbnak tartunk, adjuk véleményünket. Mind ezek