Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-05-05 / 5. szám

- 52 . -szerént öltöztetett avas válaszok' ismételését. Kalauz' üszőjén szántottF. Gy. is; és nem mondott, — még nem mondottat — az általa olly sokszor, majd minden lapon idézett német iró K a s tn er *) sem. — En, sem Pázmán' sem Pósaházy' szellemét nem akarom feléleszteni, 's azért nem igtattam ide okoskodásaikat. Én mint 1842. évben élő theologus, e' kornak egyik nagy nevü theologusávai ezt állitom : „Független keresztyéni állásponton egyik ekklézsia sem nevezi már magát ,e gy e dü 1 ig a z na k' vagy ,e gy ed ül i d v e z ítőnek' e' mondományok' szokott jelentésében. A' reform, ekklézsia nem állitja magáról, hogy ,csak igazság, és az igazság egészen, birtoka. — Viszont szinte balgaság volna mai időben másokkal elhitetni csak akarni is, hogy az ember, örök idvességét , kizárólag egy ekklézsiávali külső közösülésétől' várhatja. Egyébiránt a?

közönséges polémiában igazságtalanság a' protestánsok ellen, — *) „Erneuete Ansprüche der römischen Hierarchie (z. b. Kastner des Papstthums segenvolle Wirksamkeit, erörtert und geschichtlich dargethan Sulzbach.) sind vveit weniger durch die geistige Macht und Anstrengung ihrer neuen Yertheidiger Cdenn diese, die apologetischen und die polemischen habén immer, nur die altén Waffen gebraucht. Aus der Polemik zwischen den beyden Kirchen, wúrde übrigens, auch wenn sie sich neuer Waffen bedient halté , vorerst noch kein anderes Resultat hervorgegangen seyn , als dass sich beide von neuem gereitzt und verletzt gefühlt hátten) als durch Zeitumstande gefördert worden. Über -spannungen oder Ziigellosigkeiten im Leben, oder in der Litteratur gaben ihr Yorvvande. Auch die Keactionen des Stabilismus , und der mystischen Tendenzen arbeiteten fiir sie; und in der Yerfassung des öffentlichen Lebens , ist der Widerstand gegen die Hierarchie bei weitem nicht mehr so befestigt organisirt, wie er es in den zwey letzten Jahrhunderten war. — Dogmengeschichte vom Baumgarlen Grusius p. 4S5. Leipzig 1840. **) Érzette és tudta ezt F. Gy. Azért is a' „sola salvi fica" állítást a' 97. lapon §, 54. módosítván nyilván mondja: „f i d e i ca t ho 1 i c a e haud consortes ad aeterna condemnari supplicia: catholicorum dogma neutiquam est. Ad ecclesiam solam salvificam pertinere credunt etiam illos, qui errore, aul ignorantia extra illám vivunt." De ez állítás szerint, majd eretnekek sem lehetnek; mert hiszen ezek mind, vagy tévelygés, vagy tudatlanság miatt vágynák kiviíl a' katholika ekklézsián, Azonban épen ezen 97. lapon az 53 §-ban 8 sorral előbb még azt irta F. Gy. „C a t h o 1 i c i s — solam fidem catholicam esse salvificam, omnesque quicunque salvantur in ecclesia calholica salvari, — dogma est fundamentale." Lehet-e ünmagávali ellenkezés, ha ez nem az ? — pedig folytatólag ismételtetik —- hogy a' régibb protestáns ekklézsia soha sem igényelte az ,egyedül idvezítő' mondományt. Ez, szintúgy mint a' rom. kath. ekklézsia , sőt hittani véleménye szerint, még keményebben, öt illetőnek állította, csakhogy más értelemben.4

' — Baumgarten Crusius. Dogmengeschichte 1 495. III. Elv. 3. §. A' harmadik elv' lényeges állítása F. Gy. szerint ez: „A' katholika ekklézsiában, — melly a' megigazulás' és megszenteltetés' minden eszközeivel, a' szellemi tökélyesülés minden eszközeivel, segélyeivel, egység'központjával, apostoliság' és átalánosság' jellemeivel bir, — indifferentismusnak — közönyösségnek helye nincs." Ez állítást az evang. reform, is teljes szívből pártolják. Világosan kijelentette véleményünket Buday Esaiás *) : „Semmi sincs, — igy irt e' tudós férfiú , — józan okossággal és jó erkölcsökkel ellenkezőbb, annálfogva a' polgári társaságnak ártalmasb métely, mint az indifferentismus. Mert avagy megegyez-e a' józan okossággal, adiaphoronnak tartani, hogy igazsághoz vagy tévelygéshez ragaszkodjál? Nem azt kiáltja-e inkább a' józan ész , hogy amannak keresésére 's elfogadására, ennek pedig kerülésére köteleztettél? Mi lehet a'jó erkölcsökre gyilkolóbb hatással, mint nyilván vallani azt, minek hamis voltát megismerted? Kiktől szállhat a köztársaságra bizonyosb veszély, mint épen azoktól, kiknek elvök ez: „beszélhetsz mást, mint érzész; cselekedhetel mást, mint tartozol, hahogy ezáltal dolgaidon segíthetsz," ? Micsoda tehát a' római kath. és evang. reform, ekklézsia között e' tekintetben a' különbözés ? Bizony legkisebb sincs, nem is lehet. Az, egészen más kérdés: „illenek- e a' harmadik elvben előadott, katholika ekklézsiát jellemző jegyek, a római katholika ekklczsiára, mellynek ügyét védelmezni F. Gy. előállott ? — 0 és véleménytársai azt hiszik, állítják, hogy „illenek.0 Én ellenkezőt hiszek 's állítok, annyival inkább mert azon okok, mellyekből W ess en be rg **) az inditrerentismust nagy bölcsen származtatja, L i. „az értelem' egyoldalú kiképzése, az erkölcsi *) Propaedeumata theolog. christ. Debrecini, 1317. p. 16. Kirchenversammlungen, IV. tom. p. 429.