Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-12-29 / 39. szám

- 39 i -iskolákra elkészíteni. Mennyiben volna már most üdvös , ez iskolát, a' kor' kivánata szerint, rögtön iskolatanítókat képező intézetté tenni ? vagy mint egyetlenegy ev. tudományos intézetet honunk' e' részében, mostani állásában tovább is fentartani? vagy pedig egy felállítandó új tanítói szék által, a'jövendőbeli iskolatanítók'kimivelését, czélszerübben eszközöltetni? e' kérdések' megfejtése nagyobb számú vegyes választmányra bizatott, melly figyelmét egy úttal arra is kiterjesztendi, mi e' tudományos intézetünk- 's esperességünk' legdrágább kincsének virágzását 's jóltevö hatását tovább is képes biztosítani. IV. Erdekeit iskolánk mindeddig könyvtár' híjával volt, 's ez okból nevendékei nélkülözni kénytelenítettek azon óhajtott szellemi táplálékot, melly hasznos könyvek' olvasásából áradoz. Hogy e' fogyatkozáson segítni lehessen, felhívás történt önkényes adakozásokra. A' felhívás nem maradt foganat nélkül; a' minden jóra áldozni kész esperességi felügyelőnk , e' szent czélra, azonnal lefizetett 100 pengő forintot; példáját követék némelly világi uraink, 's minden lelkészeink, 's összegyűlt 207 p. forint. Melly summának addig is, míg reménységünk szerint megszaporodnék. kölcsön kiadása, 's kamatjából évenként hasznos könyvek' vásárlása rendeltetett. — E' közben édesen lepett meg, 's közlelkedéssel fogadtatott iskolatanítóink' irásba foglalt ajánlása. Lelkesebb iskolatanítóink , már több évek előtt, olvasó-társaságot alapítottak; egyedenként fizetnek, könyvek' megszerzésére, minden esztendőben két p. forintot , 's könyvtáruk rakva már több száz kötetből álló válogatott könyvekkel. Részszerint, a' miveltség' terjesztésének kívánságától, részszerint, a' háladatosságtól buzdítva sz-lőrinczi iskolánk iránt, mellynek nevendékei, e'jelen gyűlésen azon dicséretes ajánlást tevék: miképen az oltani tanulók' számára, közös könyvtárukból, hasznos könyveket , ha azoknak épségben leendő visszaszolgáltatása illendően biztosítatik, minden díjfizetés nélkül, örömmel fognak kölcsönözni; melly érdemlett méltánylással fogadott ajánlás, azonnal gyakorlatba vétetni rendelletett. V. A' népnevelés' szent ügye sem kerülhette el figyelmünket. Ámbár esperes urunk' hivatalos jelentése szerint, falusi iskoláink meglehetősen felelnek meg czéljoknak 's iskolatanítóink búzgók és szorgalmatosak , 's népes esperességünkben alig találtatik gyermek, melly iskolában nem járna: mind e' mellett, a'csak többnyire téli iskolázás , *s a' nagyon is egyoldalú 's megavult tanítási rendszerünk, változtatást, 's gyökeres javítást követelnek. A' tapasztalt e' részbeni fogyatkozások' megszüntetése, 's a' rendszernek a' kor' kivánatinak megfelelőleg kiigazítása választmányra bízatott, — körébe három érdemes iskoíatanító is felvétetvén. Addig is, mig e'választmány munkájában eljárna, 's kidolgozandó terve a' köztanácskozás' tárgya lenne, 61 népiskoláink, — mellyeket élemedett esperesünk , legnagyobb buzgósága mellett sem tekinthet meg évenként, kivált téli rosz időben, — hat kerületre osztattak fel, s minden kerülethez egy egyházi 's egy világi felügyelő rendeltetett, a' világiak között három református ur is; kiknek falusi iskoláink'többszöri megvizsgálása, a' tanítók 's szülék' buzdítása, 's a' czélszerübb népnevelés' előmozdítatása, különösen kötelességükké tétetett. VI. Átalános méltánylást nyert. Visolyi János, reform, egyházvidéki gondnok urnák, a' duna-földvári ref. és evang. leánygyülekezetek' egyesítésére , felszólító atyafiságos levele , 's vegyes választmány rendeltetett, melly e' czélba vett földvári uniót, az e' végre kinevezett reform, kiküldöttséggel, életbehozni törekedjék, eljárásáról a' gyűlést tudósítván. Tolna vármegyében az unió nem eszme csak, hanem valóságos tény. Mert több gyülekezeteinkben, névszerint Apáthiban, Morágyon, F. Nánán, Kétyen, Medinán 'stb. számosabb ev. 's ref. hivek laknak együtt, nemcsak legkívánatosabb egyetértésben, hanem a' többség' hitvallását követő közös lelkitanítót tartanak, hallgatnak és fizetnek; együtt végzik az isteni tiszteletet; egy énekes könyvből énekelnek ; egyformán imádják az Istent; egy iskolába 's egy tanítóhoz járatják gyermekeiket: 's nem ismernek más különbséget, mint a' külső jelet, a' kenyeret és ostyát az urvacsorában, 's a' kisebb rész elmegy a' maga hitvallású szomszéd lelkészhez, annak idejében e'szentség'felvételére, vagv az egész község köz költséggel elhozatja azt, az urvacsorának kiszolgáltatására a' közös templomba. 'S ez unió, mennyire élők emlékeznek , régen fen áll már, 's több évek előtt egy nagy tekintetű egyházi főnök, megkésértetle annak felbontását, de czélja nem sikerült; erősen ragaszkodott a' nép, a' hosszas szokás által szentesitett egyességhez. — Urak! nem annyira idegenkedik a' nép az uniótól, mint némellyek hirdetni szeretik ! Csak ti akarjátok igazán , csak ti buzogjatok az unió mellett, ti miveltebb protestánsok, kiket az úr, a' nép' tanítóinak 's vezérének választott. Honi protestáns népünknek , e' részben régi I jelszava már: „egyek vagyunk"! 's bele van oltva a' protestáns nép'lelkébe a' mag, melly, ha el nem fojtjátok , képes megteremteni az unió' kedves gyümölcsét! E' jelen gyűlés, az óhajtott unióra nézve, ismét egy előrelépést kívánván tenni, több köztiszteletben álló református világi 's egyházi urakat, esperességi ülnök czimmel ruházott fel, atyafiságosan 's teljes bizodalommal megkérvén azokat, hogy egyházi tanácskozásainkban részt venni, 's vallásos és népnevelési ügyeinket pártolni 's elősegíteni szíveskedjenek. VII. A' köz megelégültséget, köz keserűség váltá fel, midőn egyik lelkészünk érzékenyen liozá fel, miképen a' B. R. katholikus lelkész,