Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-12-08 / 36. szám

— 429 -uvtoq srfa -1 minden tekintettől megfosztva Ítéletben nem a' quis, de a' quid szerint határoz; élesztetve végre sz. berekesztő soraiban tett jegy­zete által, hol a' tárgy' sok oldalróli megvitatá­sátszükségesnek ítélve, felszólít minden jóakarót észrevétel1 elmondására; ezeknél fogva valék bá­tor, a' nevezett könyvre tett igénytelen nézetem a' nagy közönség Ítélete alá bocsátani, szinte azon kéréssel, hogy a' tárgy'fontossága' tekintetéből, le­gyenek szívesek minél többen, mind egyháziak, mind világiak közül, észrevételeiket köz tudomásra juttatni; igy kik tévelyegnek, vagy tévelygünk, többek által figyelmeztetve útba igazodhatunk czélt érhetünk. Az előszóban tudós szerzőnk , az obscuran­tismus és pietismus' képzelt légiója által támaszt­ható vádak ellen védi magát, szilárd meggyőződés szülte, köz jóra czélzó tiszta szándéka' nyilvání­tása által; melly mentegetődzés, nem csak a'Le vitától kölcsönözött, sokak által az egyházi rend' kigúnyolására magyarázott hasonlításért, de főleg azért, mert nincs magyar, nincs protestáns, kinek e­szébe ötlött volna valaha Fáy András' lelkülete tiszta­ságában kétkedni, bizton elmaradhatott volna. A' meggyőződés, mindenkor subjectiv; kába, ki azért kárhoztat. A' következetes 's kimondott elvéhez hü férfi, ha bár véleményét mindenkor nem oszt­hatjuk is, tiszteletet érdemel, — és erre Fá­ynknak valamit számolni joga lehet, úgy teljes mértékben birja is. Csak ovakodjunk mindjárt tes­pedés'emberének bérmálni azt, ki subjectiv meg­győződésünket , szinte elv- 's következetességből magáévá nem teheti. A' könyv' czélja , ha szabad úgy szól­nom — per abusum — néhány év óta gya­korlatban levő, mert hisz' a' convent is csak né­hány évi, — de az egyház' presbyteri kormány­zásával , a' protestantismus' eddig kifejtett elveivel, homlokirányban ellenkező igazgatási rendszert, az úgy czimzett „egyfejü elnökséget" megalapítani, más szóval, ha minden mystificatiot kerülve, szó­lunk, a' protestáns egyházi rendet határba szo­rítni minden kormányzási jogot, tőle mint pap­tól. — ha ugyan még volna valami— kicsikarni 's őt a' világi elem alá rendelni, subordinálni. Az eszme, az ismeretes lengyel end ex leyum eccle­siasticarum 'stb szellemében munkáló, az egy­házi rendet letaposó budai zsinat' cánonjaiban, mint embrió tűnik fel, újjá születési pillanta, a' mull évi sept. 9-kén tartatott pesti convent, holjjáró Yay Miklós , a' protestantismus' szelleméből in­dulva ki, eddig senki által meg nem czáfolt okok­nál fogva, siirgeté, hogy ennekutána, mint egyéb egyházi törvényszékeinken, úgy a' conventcn is az elnöklet regyes legyen, a' legidősb főgond­nok , a' legidősb superintendenssel együtt elnö­kölvén. Alig került valaha szőnyegre igazságosb indítvány 's jogszerűbb kívánat: és hatályos szó­lító's tckintélves ellenzőkre talált! Fáynk mint hierarchiai elem' meg nem állhatását fejlegeté a' kettős elnökséget. Ha bár olly kíméletlen hangon nem tudatná is velünk az Óramutató, hogy az egy­háziak ingerült szemvilláikat veték rá, mint vélt jogtapodóra , a' nem várt, a' nem remélt nyilat­kozat' megértésekor: hisszük, érzékeny hatást szült a' tisztelt rendben , Fáytól hallani a' vegyes elnökség elleni szegülést; Fáytól, ki minden rend's osztályzat iránt olly méltányos, olly igazságos szo­kott lenni. Alapos szavakat hallottunk emeltetni tüstént a' vegyes elnöklet mellett a' két testvér honban, tudós férfiaktól, r köztök t.Péterfi Albert prof. úrtól, kinek az Óramutatóban is közlött, az evangyeliomból 's protestantismus' kétlen szel­leméből merített erősségekkel támogatott, szo «' maga helyén czim alatti alapos észrevételeit le­dönteni, iránya az Óramutatónak, ezek' romjain építeni föl az egyfejü elnökséget. Nem tagadhatni, hogy az Óramutató sok eddig is ismert, sőt nem kis részben, itt ott javítani cz élba vett hiányokat mu­togat; sok czélszerü javítási módokat ajánl,noha ol}­lyak is találtatnak benne, mellyek mint nem szorosan a kitűzött tárgy' erősítésére szolgálók, más helyen előadatva , tán hatályosb sikert eszközölhettek , 's mint érdemlik , érdekesbekké válhattak volna : de Péterfi ur'állításai benne, nem ledöntve, csak megingatva sincsenek; a" presbyteri igazgatás mel­lett, hogy az egyfejü elnökség megállhasson, erre ugyan, meggyőző erősséget nekem egyetlent sem mutat. Tudós hitrokonunk, állítása'helyes voltát, protestantismus' kétlen szelleméből mint kútfő­ből vett okokkal védi, — helyesen, csakhogy mi is a­zon forrásból merített erősségekkel támogatjuk a' kettős elnökség szükségességét mind addig , mig presbyteri kormány-rendszerünk' alapját, a' protes­tantismus' mondhatlan kárára, irgalmatlan kezekkel szét nem hányjuk 's ennek düledékein vagy papi hie­rarchiát, vagy küriarchiát (Yirkényt) nem építünk. Fő tétel az Óramulatóban, mit Sz. minden igyekezettel erősítni törekszik, hogy ,,a' prot. papság csuk ta­nító , 's nem egyszersmind igazgató rend, — nem hibásan választolt tétel, mert ha ez alaposan mu­tattatik, akkor mondjon adieu-1 az egyházi rend minden az elnökséghezi jogkövetelésnek ; de ezt megmutatni, hoc opus, hic labor! Áll Sz. azon állítása, hogy a'prot. papok nem áldozó papok; nem közbenjárók Isten és ember között; nem ha­tározhatnak a' laicusok nélkül sem dogmáik , sem rituálék, sem kormányzást illetőkre nézve: de még ezekből nem következik, hogy tehát őket igaz­gatási jog nem illeti; hogy ők a' laikusoknak alá— rendeltetvék. Mert papi hivataluk isteni eredetű; igazgatási jogok kapcsoltattak ahoz, mint Csel. XX: 28. — I. Tini. V: 17. Zsid. XII: 17. 's az új-testamentom' sok más helyeiből kitetszik. Timotheus Efesusban , Titus Krétában, nemcsak mint tanító, de mint igazgató tűnik föl. Nem azt erősítik-e Jel. II 's III. részeiben foglalt levelek a' gyülekezet'angyalihoz — lelkipásztoraihoz —

Next

/
Thumbnails
Contents