Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-12-01 / 35. szám

- 39 i -ismerjük: akkor én a' honira nézve „épen nem-el(i mondok, 's kérdem: mellyiknek kell elsőbbséggel birni? Ha amazok felöl valamit tudni akarunk: könyv- és programmözön elégítheti ki ujságvágyunkat; ezeknek állapotja ellenben teljesleg homályban van, 's mint a' János pap' országabeli tündér várakról mondhatni, csak mesés hírekben hallhatunk némi töredékes tudósításokat. Aztán, légy meggyőződve barátom, hogy, ha a'külföldi iskolák' tanítási-módszerén okulni múlhatatlan szükségünk van is: azoknak egyébiránti szelleme épen nem nékünk való. Nemzeti jellem, hivattatás , constitutio 's egyéb eíTélék mindenhol más más nemű intézkedést kívánnak az iskolák' elrendezésében ; egyedül a' nevelés' elméleti oldala — a' lélek' kifejlödési természetéből folyó paedagogiai szabályok — tekintethetnek közönséges erejüeknek. Ezért van, hogy például Franczhonban, mindenkor módosítás történt a' nevelési rendszeren is, midőn az igazgatás' formája változott. E' mellett rosz gazda az , ki szomszédjának naplójából akar számot vetni magával; ki, mielőtt saját állását elegendöleg ismerné: gyökeres reformról mer álmadozni; pedig köztünk maradt szó Jegyen, mi épen illy rosz gazdához hasonlítunk. Ha vádam terhesnek tetszik előtted : mutass nekem, bármi tökéletlen előterjesztést a' következendőkről: „mennyi iskolába járható ifjaink" száma? hányan gyakorolják vagy nem — azok közül az iskolát? évenként hányan lépnek iskolába be — abból ki? minő készülettel? mellyik pályára? 's t. effélék. Továbbá, iskoláinkban minő tudományok? mekkora terjedelemben tanítatnak ? azok minő viszonyban állanak életbéli szükségeinkhez? mit lehet várni a' tanítóktól mostani képeztetésök, választatások, hivattatási körükhöz képest? 'stb."Barátom! ha iskoláinkat ezen — 's más hasonló szempontokból kezded vizsgálgatni: minden külföldön meríthető tapasztalás nélkül is egyszerre szemedbe tűnnek hiányai. Reménylem azonban , szavaimat nem fogod a' külföld' felettünki érdemeinek kisebbítésére magyarázni, hanem inkább alattok csak ennyit értesz: „ha nevelési rendszerünket tökéletesíteni akarjuk: elébb ismernünk kell annak hiányait, hogy aztán — mások'jó példáját is tekintetbe véve — ott is úgy orvosolhassunk , mint korunk' és nemzetünk' szükségeivel leginkább megegyezik." E' tekintetből óhajtandó, hogy nevelő-intézeteink általam vizsgálat alá vettessenek *}, mint ez Némethonban már rég, a' franczoknál legközelebb történt; de a' mire mi nehezen számolhatunk mindaddig, mig statusunk a' nevelés' ügyét magáénak nem ismerendi. En ez úttal pápai főisko-Mit ér az, ha Magyarországon csak Debreczen , Pápa ; Erdélyben csak N. Enyed constituálja magát, és a' többi főiskolák slendrián' körmei közt hagyatnak ? S. Iánkat törekedem veled ismertetni; hosszadalmas levelem' olvasására szedd össze türelmedet. 1.) Az iskola' épülete. E' tárgyról inkább hallgatok, hogy sem valami ollyszerü ítéletet legyek kénytelen mondani, millyent például Kazinczy hoza egykor a' n. enyedi ó collegiumról, ki azt könnyelmüleg lóistálónak (!) bélyegzé. Elég annyi, hogy iskolának semmi esetben sem való. Ezt a' dunántúli t. superintendentia is átlátva, ugyan Pápán egy igen alkalmas telket vásárlott újonan építendő iskolája számára ; miből te azt következtethetnéd, hogy az továbbra is Pápán marad; pedig ládd csalódol, vagy legalább csalódhatol ; mert, noha a' hely már készen van: az épületre nézve még ezután fog elhatároztatni, vájjon Pápán-e, vagy Székes-Fehérváron, Komáromban avagy Veszprémben állítassák lel ?! Egyébiránt, ki ez iskola' külkinézéséből akarná megítélni belső állapotját , végetlen távolságra vetné a' sulykot, mint ez, az alábbiakból meg fog tetszeni. 2.) Osztályozás. A' pápai növendékek f3 főosztály alá vágynák rendelve: elemi, gymnasialis, akadémiai iskola nevezet alatt. Az első négy — a' két utolsó hat-hat külön csapatokat foglal magában. Az elemi iskola' czélja: embereket képzeni átalában, — tehát jövendőbeli hivaftatásra közelebbi tekintet nélkül; a' gyrntiasinmoké: felsőbb tudományokra előkészítés; az akadémiaiaké: népnevelők'-, jogászok'-, lelkészek' formálása. Nem lehet tagadni, barátom, hogy a' jelen osztályozáson bizonyos, a' réginél józanabb nevelési rendszer' szelleme vonul el; de ha részletességeibe bocsátkozunk: nevezetes fogyatkozásokat vehetünk észre benne. Jelcsen: ö.) Az elemi iskola' négy osztályai szinte csak névvel tesznek annyit, mert egyébiránt a' növendékek egyetlenegy teremben ugyanazon tanító'keze alá vágynák szorítva. Már pedig, hogy egy személy négy osztályt czélszerüleg; foglalatoskodtathasson: az, legalább előttem, képtelenség!.. Ha a' növendékek'száma nem felette nagy is? kérded talán? Barátom! egy-egy osztály — álljon bár 6 éves korú gyermekekből — napjában legalább is két órai tanítást kiván; tehát négygyei 8 óráig lenne elfoglalva a' tanító, holott tőle legfelebb is csak hatot várhatni. Hátha még ide gondoljuk az emelkedő osztályok' munkálkodhatási idejének növekedését? Részemről, Pápán, hol az elemi iskola' egyes osztályait külön tanítókkal ellátni nincs mód: jövendőbeli népnevelőket alkalmaznék gyakorlati pályakép azoknak oktatására; kik 3 év alatt tanítanának, 's a' körükbe eső tudományokat tanulnák is egyszersmind, egyedül a' paedagogiát végezvén el előlegesen 8—10 gyermeket ugyan is — mert a' 3 alsó elemi osztályok' egyik-egyikére közép szám szerint m. e. ennyi esik — nehézség nélkül oktathatnának rendes cursusban levő diákok, A'negyedik elemi osz-