Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)
1842-12-01 / 35. szám
- 39 i -tekintetik, mint puszta emberi vélemény, mellynek reánk semmi befolyása nincsen. cj „Az a' szabadság- tehát, mellyet anyaszentegyházunk a' szent írások' magyarázására minden keresztyénnek ad, magának az Isten'igéjének épen nincs ártalmára, az emberek' lelki mivelödésükre pedig, mellékelhetetlen." Mert vájjon mit használhatna a' szent irás, minden isteni tekintélye mellett is azoknak, kiknek azt fejtegetni, magyarázni, és megérteni nem volna szabad ? És ha te valakivel az egész bibliát szorul szóra megtanultatnád is, mit építenél azzal rajta, ha annak szellemét fel nem fogná ? Annak minden tanulmánya csak ollyan volna, mint az olaj a' vízben, melly mindig fölül úszkál, de vele sohasem egyesül; ollyan volna mint a' fösvénynek elásott kincse, melly fölött haszonvétlen őrködve éhen hal meg a'gyáva! — Vagy talám csak abban ütköztök meg, hogy anyaszentegyházunk ezt a' szabadságot: a' sz. irást magának magyarázhatni, kivétel nélkül még a' tudatlan köznépre is kiterjeszti ? Mi protestánsok nem ismerünk a lelkiekben köznépet. Mi minden emberben Isten' képére teremtett embert látunk , a' ki szintúgy, mint akármellyik másik testvérje, végetlen tökéletességre és üdvösségre hivatott meg. És nekünk a' sz. irás ollyan isteni kijelentés, melly az emberi értelmesség' minden fokozatin állóknak megfogásához van alkalmazva. Maga a' világ' megváltója nem irta evangeliomát, hanem tanítványai által íratta; tanítványai pedig a' legegyszerűbb 's alacsonyabb sorsú emberek közül valók : halászok, vámszedők, szőnyegszövők voltak. A' mit ezek a' közönséges emberek megérthettek és megírhattak, miért nem olvashatnák és r érthetnék azt meg minden hozzájok hasonlók ? És ha valaki azt még sem tudná : ki az, ki a' hiányzót pótolja ? Azt mondjátok : az anyaszentegyház, melly a' szentlélek' minden malasztjainak birtokában van, magyarázza meg nekik az igét ? — Tehát a' Krisztus' igazi anyaszentegyháza, a' szenteknek ama1 láthatatlan egysége? Ugy de az a'láthatatlan egyesület, épen azért mivel láthatatlan, e' testi világban nem magyarázhat; ebben a' látható anyaszentegyházban pedig, a' hol a' szenteknek és nemzeteknek vegyülete olly szembetűnő nagy , kitől és kiktől függjön a' minden emberi értelmet felvilágosító magyarázata a' sz. írásnak? A' mult idők' tüköré, a' história, elég szomorúan bizonyítja, hogy sokszor, mikor az emberek alunnának, eljött az ellenség, és konkolyt hintett az Isten' országának tiszta búzája közé, a' konkoly pedig olly buján magzott fel, hogy a' búzát szinte elfojtotta: hát igy a"1 sz. irás' magyarázata kevesebbé volna-e veszélyeztetve ? — Azután, tegyük, hogy anyaszentegyházunk' meghagyásából mi, kik arra hivattattunk is, szent írásunkat még olly tisztán és hiven magyarázzuk is : meg fogna-e bennünket minden közönséges ember jobban érthetni, ha magyarázatunkat ismét magának magyarázni nem állana szabadságában ? Igazságtalan, bizonyára a' legnagyobb mértékben igazságtalan, megtámadóinknakama' vádja: „hogy mi protestánsok az által, hogy a' sz. Írásokat legjobb belátásunk szerint magunknak igazi épülődésünkre szabadon magyarázhatjuk: azt isteni tekintélyétől megfosztjuk és mindenéből, a' mi szent, kivetkeztetjük"; holott épen csak igy nyitunk üdvös behatásunknak utat lelki életünkre. Nem kevesbó igazságtalan továbbá még e' következő vád is: V. Ti protestánsok , a" hit' dolgában is egészen szabadoknak mondjátok magatokat? Tinektek tehát szabadságtokban áll a' Krisztus' evangeliomából csak azt és csak annyit hinni, a' mennyi néktek tetszik? Ti tehát mind azt, a' mi abban kényetekkel össze nem fér , minden nyugtalanság nélkül félre vethetitek ? Ti közöttetek tehát a" keresztyén hit annyiféle , a' hány egyedek vagytok ? Ti nálatok tehát az „unitas fidei & unitas ecclesiae christianae" fel nem található ? A' ti egyháztok tehát nem mas , mint szabadítékos forrása a fejetlenségnek, meghasonlásoknak, viszálkodásoknak, versengéseknek és számtalan felekezetekre oszlásoknak "s a t. Itt megint a' halmozott vádakra részenként kell felelnünk: aj Mi protestáns keresztyének, igenis, a' hit' dolgában is szabadoknak mondjuk és tartjuk magunkat, azaz : a' lelkiekben' függetleneknek minden emberi tekintély- és erőszakoskodástól. Mi nem ismerünk ollyan emberi hatalmat, melly joggal ránk parancsolhatna, mit kelljen hinnünk; vagy joggal megtilthatná, mit nem szabad hinnünk. — Erre pedig igen egyszerű okunk van , t. i. hogy illyen hatalom a' széles világon nem létezhet. Égy ember kényszerítheti ugyan a' másikat , hogy belső meggyőződését ki ne mondja, 's hitéről külsőképen vallást ne tegyen; de hogyne higyjen valamit, az ellen tilalom nincsen. Mert gondolatink, érzéseink, akaratunk vámmentesek minden világi sorompók előtt. Emberi inquisitorok képmutatókat csinálhatnak; de hívőket semmi esetre sem ! 'S azért minékünk az egy Istenen kívül senkink sincs , a' kivel hitünkről számolnunk kellene. (Rom. 14: 1 —12.) Mindenikünk maga ad számot ő magáról Istennek. — Azonban: b) „Hogy mi protestánsok szabadságot tulajdonítanánk magunknak, a' Krisztus' evangeliomából csak azt és csak annyit hinni, a' mennyi nekünk tetszik, "s abból mindent magunktól elutasíthatni , a' mi kényünkkel össze nem fér; ez megint csupa ellenséges ráfogás. Mert azt már többször kimondottuk, hogy mi a" Krisztus' evangeliomát isteni kijelentésnek, tehát szent igaznak tartjuk. Már pedig hol van ollyan ember a' világon, a' kinek hatalmában állana nem hinni azt, a' mit igaznak tart?.. A' hit mindnyájunknál legfőbb meggyőződésünknek virágja, gyümölcse. Mennél szilárdabbak , gazdagabbak a' körülöttünk láthatóképen történő dolgokróli meggyőződéseink: annál elhatározottabb, tisztább és terjedelmesebb a'