Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-11-17 / 33. szám

- 39 i -választott a' lelkész, az iskolatanító és a' vének. A' nagyobb gyülekezetekben kisebb nagyobb egyházi képviselet, belső és külső presbyterium van (id.h.228.1.)A' fontosabb ügyek az egész nép elébe tartozók. Az alap, mint látjuk, kevés hiján , tiszta presbyteri. A' senioralis vagy esperesi gyűlésekben képviselik az egyházat, vi muneris sui, minden azon egyház-környéki lelkészek a' tábla' egyik felén ; a másikon, a' mindegyik presbyteriumnak választott világi küldöttjei; elnöke kettő , a' senior és a' világi gondnok; az elvek itt is ugyanazok. A' superintendentialis gyűlésen, az egyetemes egyháznak képviselői az esperességek' választott küldöttjei; elnöke kettő, a' superintendens és a' világi főgondnok; szabad levén ezeken kivül mindennek e' gyűléseken megjelenni, véleményét megmondani, a' nélkül mindazáltal, hogy a' rendes tagokon kivül másnak szavazati vagy itélő joga volna. Ezeknek fölötte áll a' pesti gener. convent ,r

melly törvényes hatású zárköve az egésznek. AH az egyházkerületek' szabadon választott mindkét renden levő küldöttjeiből 's egy világi elnökből (Gener Inspector.) Egésznek és compactnak mondhatnám e' rendszert, ha épen itt az elnökségnél nem bicczentne, és az egyház itt is képviselve volna, mint mindenütt az egészben. *) A' zsinatot mindaddig ide nem számithatjuk, mig annak szabott ideje, hatásköre és személyzete megállapítva nem leend. — Es ha e' rendszernek élénk mozgását , szabad és sikerteljes hatását látjuk, az ágost. egyházban; ha nyomosán láttuk őt nem rég vivni a' nemzetiség mellett, 's láttuk győzni provinciális nyelvi legerősebb anomaliák ellenében: meg kell vallanunk, ha nem akarnók is, hogy itt ők felettünk, reformáltak felett, jobb és helyesebb tapintattal birtak. A' reformált résznél, kivált a' dunán- és tiszántúli kerületekben harczolta harczát a' presbyt. rendszer. A' főbb pontokat mind a'két küzdőtéren kijelölve jövök fel jelen igazgatási rendszerünkig. — Az erdődi 154*5. zsinatban, hol Drágfy Gáspáron kivül több nemesek voltak jelen, bizonyosan szóba jött az egyházigazgatás, a' mennyiben előkészítője volt a' toronyainak (1549-50.) , °) Némellyek épen az egyoldalas elnökségben látják az egész szerkezetnek remekét, mellyben lerázva az alsóbb forumokon mindenütt hozzá ragadt nyűgöt, egységre vergődött fel, 's a' dualismus' salakjaiból kitisztulva, egyfejiivé lett a'rémalakú két fejűből. Én is nagy barátja vagyok az egy elnöknek, de egyedül ezen presbyteri alapelv mellett: hogy az egy elnököt az egyetemes egyház válaszsza nem kirekesztve világiak, hanem papok és világiak közül. A' presbyt- elvek szerint nincs cast, nincs különböztetés, nincs casus reservatus, nincs igazgatási fok, mellyre csak az egyik félt lehelne felléptetni. I) mellynek végzései között már szó van a' supenutendensről. *) E' zsinatokban, mint szinte a' beregszásziban és óváriban, voltak jelen világiak, de csak mint pártfogók; az igazgatási elv mind episcopalis. Ez utóbbiban (1554.) szó van az esperesek' rendeléséről is **), bárha ezek csak az 1567. debreezeni zsinatban, Melius Peter alatt organisáltattak és osztattak fel tizenhét vidékre.***) Itt sehol presby t. elv kifejlve nincs, nincs képviselve a' világi rész. Az ezen zsinatban Melius által készített 74. czikkből álló cánonokból készült később az úgynevezett „articuli minores" ésa^ herczegszőllősi cánonok, mellyek épen nem presbyt. elvekből indulók. 1577. Gönczi Kovács Vyöryy, debreezeni superintendens, a' váradi zsinatban e' cánonokat erősíté meg. Ugy tetszik, hogy a' világi rész, sőt maga a' nép, nagy részvéttel volt ez időtájban az egyházi ügyek iránt: de sehol befolyását határozott alakban ki nem terjesztheté. Ennek fő okai valának az erdélyi fejdelmek, kik mint uralkodók — miért, miért nem ? — örömest láták az egyház-igazgatási erőt egyedül a' papságban központosítva. Nevezetes e' tárgyban Báthory Zsigmondnak a' váradiakhoz irt levele: „Hitigazgatásnak — igy ír ő — mi nem a' ti dolgotok, békét hagyjatok, — — gyűlésiekkel, közönséges magatok tudatlan balgatag felfuvalkodástokkal hitet ne igazgassatok." — — ez szól a' nemeseknek és katonáknak.. . „Ti pedig, kik jámbor és tös gyökeres nemes renden kivül valók vagytok , birák, városbeliek és váradi főpolgárok minden renden! szántás, kapállás a'ti dolgotok, nem hitigazgatás ; nem paraszt emberekhez illik a' hitigazgatás, nem vargához, sem szűcshöz, sem a' protestatióval fenyegetés egy pór bestye áruló kurva' fiához is. Dat. Albae-Juliae 2. jun. 1597." — Törökös egy levél! Az 1598. csengeri zsinatban 250 lelkészen kivül sok világi urakat is olvasunk jelenlenni. Ezt szeretik némellyek presbyt. jelenségeknek tekinteni; az én szótáromban a' presbyt rendszer nem jelent küriarchiát. Szilvás Ujfalusi Imre, váradi lelkész 's bihari esperes, mozgalmai— kit az 1608-1609 és 1610 Váradon tartott zsinatok, //odászi Lukács debreezeni superint. elnöklete alatt, kemé-*) 9. statuit eliam Superattendentes etPraclatos esse constituendos propter consensum in doctrina et coeremoniis retinendis, et propter honestam disciplinam***J In synod. Debrecinensi 1567- ut commodius regeretur pars transtibiscana, in senioralus plures divisa. — Commentatio brevis de unione Prntfstantium. 1791- 35. 1. •••) Voltak ez előtt már régen esperesek, de esperességekre a' kerület csak ekkor osztatott el.