Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-11-10 / 32. szám

— 3§3 -most már csak a' hátralevő kézi munkákban legyenek segítséggel, de ellenben a'készpénzbeli fizetést úgy teljesítsék mint előbb tőlök kívántatott: ekkor Ígértek ezek átalában 150. v. forintot, és többet semmi esetben nem; Ígérték továbbá ezer darab téglának, és minden gazda egy darab tetőfának meghozását; sőt egy evangelikus ember, — a' mint egy részről állitatik, más részről pedig módosítatik, — ígérte a'temlom'ablakainak megcsináltatását is. Ezt azonban a' reformátusok, mint csekélységet el nem fogadták, miután nekik a' templom' építése a5

napszámokon kivül 16,500. v. forint készpénzbe került. — Igy a' két protestáns fel egymás közt meg nem egyezhetvén, a' reformátusok még 1839-ben a' megyében tartatott vegyes egyházgyüléshez folyamodtak ezen templombeli bajok' eligazitatásáért, a' honnét akkor a' dolog barátságos elintézésére egy vegyes választmány ki is küldetett; azonban ezen választmány kiküldetését nem teljesítvén, a' templom pedig az időközben tökéletesen elkészülvén, a' reformátusok folyó évi kebelbéli egyházvidéki gyűlések előtt ismételek kérésüket, azon nyilatkozással, hogy ha dolguk minél hamarább el nem intéztetik, ők az evangélikusokat nagy költséggel 's fáradsággal épített templomukba be nem eresztik: erre új vegyes választmány neveztetvén ki, az május' 12én a' hely* színére ki is ment; de már akkor a' reformátusok felbőszülve azon , hogy az evangélikusok semmi esetre 150. v. forintnál többet fizetni nem akartak, legfőképpen pedig azon, hogy időközben terhes fizetéseik' teljesithetése végett a' helybeli korcsmapénzt felhasználván, azt az evangélikusok szolgabírói hatalommal visszafizetni eszközölték, a' választmánynak minden az összeegyeztetésre elővett igyekezetét megvetették, 's egyenesen kijelentették, hogy ők az evangélikusokkal most már semmi esetre megegyezni nem akarnak , 's őket ezentúl templomukba be nem eresztik; melly minden egyeztetési szándékot visszautasító nyilatkozásra a'választmány szívbeli megilletődéssel kényteleníletett siker nélkül eloszolni. Ez az inkciek' dolga' mibenlétének hü előadása ; de mivel a' fent említett választmány ezen eljárásáról még mind eddig jelentését némelly körülmények miatt el nem készíthette, a'tudósítást, mellyet erről Z. J. úr tiszti jelentésből mentettnek inond lenni, hogy annak venni nem lehet, mindenki átláthatja; úgy szinte azt is , hogy az evangélikusok nem minden hibájuk nélkül zavartattak ki (ha úgy tetszik) a' reformátusok' templomából — Igaz, hogy az üdvös egyesülés' eszméje között ez szomorú eset, de talám nem oknélkül lehet ezt nagyobb részint a' már 3. évvel cz elölt kiküldött választmány' hanyagságának, és azoknak, kik mind a' két részről a' nép' lelkületének mindennapi kormányát igénylik , tulajdonítani. K. F. I r o d a l o in. Könyvismertetések. 1. Földünk' 's néhány nevezetesebb ásványi rövid természetrajza, különös tekintettel a' felsőbb polgári, közép tudós iskolák' szükségeire. Készítette Csécsi Imre. Ara kötetlen 30 kr. ezüstben. Debreczen , 1842. Az egész, 180 kis nyolczad lapra terjedő munka, bevezetésre és két főrészre van elosztva. A' bevezetésben szó van a' napról, mennyiben mint uralkodó égitest a' bujdosó rendszerre, különösen földünkre hat. Az első rész öt szakaszban földünket tárgyalja, még pedig úgy, mint a' természet' kezéből kijött, nem hagyva meg rajta semmi áltulajdonságot, mellyet a' régi babona, és a' képződésen hizó ráfogások józan ok nélkül beködöztek. A' második rész — az utolsó két fejezeten kivül — igen rövid ásványi természetrajz. A' népszerű tudós szerzővel már egy helyen találkozónk, hol saját hangon erkölcsre oktató a' a' gyermekvilágot; itt az észszerű geognosia' vagy földismérettan' titkait tárja fel elüttök , szint olly' szerencsével járva meg itt velők a' földet, mint amott a' szellemvilágot. — Ha rajtam állna, én mindent eltiltanék . kivált iskolai könyvek' készítésétől, ollyat, ki népszerüleg irni nem tud; 's épen ezért, bár mennyi dicséretet halmoztak vala némelly magyar nyelven kijött természettanokra : én azokat kiküszöbölném az iskolai könyvtárakból, mint a' nyájból kihányják a' fekete vagy nagyon tarka bárányokat. Ismerek egy főiskolát, mellyben a' népszerűtlen észtan' vizkórságából egy évtized után sem bírnak kigyógyulni a' fiatal bölcselkedők! Mikor tájban a' német ész- és természettan természet elleni gőze között bukdácsoltam : csaknem hinni kezdém, hogy vannak emberi tudományok, mellyekhez népszerüleg szólni nem lehet, mellyeknek homlok-czime ez: „Odi profanum vulgus"; de miután néhányat közülök leőröllem , 's láttam hogy következetességet kiáltozó rendszerök , 's értetlen terminologiájok nem egyéb a'keresett igazság' korpájánál; 's a'mi jót találtam bennök, csak akkor lön magam előtt is érthetővé, miután azt német mystikuskopácsából kifejlettem, az jazpopulárizáltam:beszélhetnekem Hegel,Schclling, és Fichtc, és Okén; szemök közé nevelve kell sok helyen mondanom Moliere* szavait: „hon, hon, Ivous etes un michant diable, vous ne diles pas ce que vous pensez!t

(

— Bocsánatot c' dologra tartozó kitérésért! mert ha c'német forgatók, vagy német ködvágók' kezébe akad c' tárgy: ugy eltudósítják , hogy a' szegény gyermek' esze vész benne; ugy eldefinálják, hogy erdőjök miatt meg nem látjuk a' fát; ugy beködözik szegény földünket, hogy a' nap' sugarai sem akadnak rá.