Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-10-27 / 30. szám

- 364 -tudna illyesrait, a' reformatio negyedik századában, egy protestáns egyház, melly a' felvilágosodást viseli, jelképül, lobogóján 2 f) ? Hiszen, mint czikkemben is érintém, olly művet, mellyre a' romlatlan öröklét' bélyegét rá süthette vólna, az alkotó emberkéz, én nem láttam még. Minden kor, csak saját belátása 's szükségei szerint, al­kotja intézményeit: haljon meg az a' testület, — mert életre többé nem méltó, — mellynek csak annyi tehetsége sincs, hogy napi szükségei sze­rint, bármelly pontján a' nagy időnek, czélszerü szabályok által, rendezni bírná magát. — Ezek szerint Fel vagyok mentve attól a'fáradságtól, hogy neked zsinatra készületem" útjáról, módjáról szá­mot adjak, 22) mert én azt, hogy bármelly tár­saság czélszerüen ne intézkedhetnék körében mind addig, mig az általad eléadott utak és módok phasisain keresztül nem hurczolta nézeteit és esz­méit , kereken tagadom. — Azon igen örülök, ha a' reform, papság' nagyratörő lelkének szárnya szegve nincs: de Te azon nyilatkozványait a'kö­rűnkbe létező inteligentiának, mellyekkel ezt bi­zonyítni akarod, mind csak készületi ut-módnak tekinted. E' nézetem szerint annyi, mintha az, ki gyümölcseit szedi fájáról azt állítaná, hogy az teremni most készül. Azt végre , ha szegény fülemmel olly ke­gyetlenül nem bánsz is, tudom, hogy némelly me­gyéinkben, eleusisi titkos gyűlések gyanánt, tar tatnak a' megyei consistoriumok, — tudom , mi­ként némelly urak, kiknek a' közügyek' illynernü kezelése tetszik, zárt ajtaik' elébe őrül, ha lehetne, cerberust is állítanának. De ez, véleményem sze­rint, zsinati késedelem mellett, nem ok, sőt ok inkább az ellenkezőre, mert mutatja, hogy zavar­ban vagyunk, mellyből minden áron tisztára ver­gődni törekednünk kell. Nem akadály a' készületre is, mert mihelyt a' felsőbb engedelem zsinatra kj lenne nyerve, a' kebelbeli papokból, és a'gyüle­kezetek' képviselőiből alakítandó, megyei gyűlé­sek' tartására, 's ezeken az alkotmány- 's törvény elkészítésére, követek' elválasztására, kerületileg rendelésnek kellene tétetnie Hogy pedig illy ren­deletet kerületeink tenni fognak, tenni tisztökben áll, ahoz nem kell sok magyarázat. Pillantsunk vissza magyarhoni protestáns eleink', a' reforma­tio első századaiban, tartott zsinataira: nemde ugy találjuk , hogy azokban az akkori papságnak, személykülönbség nélkül, ülése és szavazatjoga fecsegjetek\ Mire való hasztalan dolgotok? Nem tudjátok-e. hogy Isten embert okos állatnak te­remtette? Mi szükségünk arra, mit más gondolt! Mi magunkban bölcsek vagyunk! Betű nélkül is van jó alkotmány ! 21.) Félek tőle, hosy e* lobogó alatt Guttenberg előtti századhoz illő törvénykönyvet irunk. 22) Minden esetre szerettem volna, nem ugyan szám­adást, hanem utasítást nyerni; mert én, az ál­talamválasztott könyvesulon, nem tudom, mikor érlek utói? Török. volt? Mit mutat ez? hanemhogy kerületi és me­gyei gyűléseink nem törvény-hozó, — csak zsi­naton alkotolt és elfogadott tövények szerint kor­mányzó és itélö testületek, a' tőrvényszerzö hata­lom az egész egyház' zsinaton megjelent, vagy képviselt összes papsága- és gyülekezeteinél va­gyon í Hajdani zsinatainkban ugyan a'gyülekeze­tek, önállólag, 's a'papságtól elkülönítve, nem folytak be, gyanithatólag azon okból, mellyet érint a' Gelei XGIX-dik cárion. Ez ok megsziiut már ma: nem lehet hát zsinatra befolyástól elzárni jLöbbé, a' világiak' összegét, vagy gyülekezeteket is. Ezeket gondolom én, a'multakra vissza ügyelve, egyházunk' alkotmánya alapköveinek, cz alapokra óhajtóm letétetni alkotmányunkat jövőre is, — 's biztosan jóslom, hogy bárminő , — akár consis­torialis, akár papsági, akár világi rendi — tulhata­lommal fognak számunkra hozatni törvények: azok czélszerüek, az illetőket megnyugtatók, egyhá­zunkat szilárd állásra 's virágzatra emelendők nem lesznek soha 23), mert protestantismus' alapelve a' lelkiszabadság: itt hát kötelékekbe, saját beié­egyezése nélkül, békózni senkit nem lehet. Ezek azon szempontok, miknél fogva zsinat mellett nyilvánított hitem , czáfokaid át fontolga­tása után is, mozdulatlan maradt. En Tégedet fél­telek barátom! hogy midőn a' sima utat magad előtt, önként felárkolni törekszel, ugy jársz mint ama felföldi, ki a' hortobágyi síkon utaztában, a' déli bábot vizáradatnak tekintve, szárazról hozzájárul­hatatlannak hitte, a' lálkör távolában fekvő Deb­reczent. Hiszem rendületlenül, hogy intézményeink reformját halogatni, 's ez által egyházunkat zavar és önkény küzdteréül hagyni továbbra is, nem egyéb. mint vagy ügy iránti hanyagság, vagy valamelly rejtett ok miatti nem-akarás. Többire élj boldogul, minél elébbi viszontlátásig 24) « ha ugy akarod! Baksay Dániel. 23.) E' szerint, sok hányattatás után, csakugyan össze találkozánk, mert ugyan ezt jóslom én, még pedig biztosan, a' rögtön megnyitandó zsi­nat' határzatait illetőleg. De, ha jóslUodnak va­lósulni kell, minek a' zsinat akár korán, akár későn? 24.) Ezt én is óhajtom , édes barátom ! de nem a' zsi­nattartás feletti csata' sikján. Mert kedves ugyan előttem az igazság és azt önleverettetésemen is kész vagyok megszerzem'; de kedves a' barátság is. Már pedig, ha a' dologra nem tartozó, ba­rátodat szemrehányással terhelő , pirongató 's annálfogva általam szerkesztői tollal kihúzott so­raidat tekintem: félnem kell, hogytüzedben, ba­ráti viszonyaink' gyengéd fonalait, miket én min­den erőszak ellen örökké óni u|ra felesküszőm, tépnéd meg. — Lapunkba mentek , mennek , menni fognak nézeteinkkel ellenkező czikkek is, mert nincs más lap , mellybe azokat utasítsuk, 's tudjuk, hogy az igazság eszmecsere által fej­lik ki; beigtattuk volna, barátom ! a' Tiedet is , mellynek végéről, bár elmafadt volna a' kihivás! E' tárgy felelt, erős férfiú! Veled többé nem vi­tatkozom: most, békére, fogadd baráti Jobboma Török.

Next

/
Thumbnails
Contents