Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)
1842-08-11 / 19. szám
és azoknak nincs sehonnan semmi vigasztalás. A' társaság csakúgy érheti el czélját, ha a' közmunka részekie oszlatik, 's terheiből kiki azon részt választja, mellyre anyagilag kötelezve, szellemileg híva van. Ezen hivatást, mellyben minden egyed munkássága' kimért körében önképzése mellett a' lehető legszebbet és leghasznosabbat tenni szent feladatának érzi, kell-e, lehet-e bárkinek megtagadni eltemetnie? Nem! de valóban szomorú tiszt a hivatal , mellynek mu/tkássáyi köre szén, n<tyy, dicső, mérhetetlen : de pályadíja, érdemkoszorúja csak síron túl virul. En azt hiszem, itt keletkezik a' hidegség a' lelkészet iránt, de erről más alkalommal többet. — Egyházmegyénk' nagylelkű őrei lelkészeink' sokszor kedvetlen helyzetén akarván segíteni: szilárdul határozák ei, az eddig is létező de ingatag és csekély alapokon álió egyházi gyamiutézeti pénztart ugy egészítni 's tökélyesítni, hogy az eddigi mély sérv és hiány általa nemcsak némileg legyen fedezve, de az egyházi kar' anyagi áldásávali irányban a' lehetőségig czélszerü legyen. E' végre V. Naményban íolyó évi tavaszutó' 18. 19. napjain tartott gyűlésben elhatároztatott, hogy: „egy hónap alatt, minden kebelbeli lelkész, és iskolatanító törvényes fizetését hitelesen följegyezve, lehető pénz-és termesztményi jövedelmük' öszvegóvel n. t. esperes úrhoz büntetés' terhe alatt beküldetni el ne mulassza: hogy ez kulcsul vétetvén a' különböző évi jövedelmet huzó egyházi egyedek ezen pénztárnak tehetségükhöz képest adózzanak." E'terv , e' határozat, mint közérdekű 's tudomású lehelő megvitatásul 's helybehagyásul e' jelen közgyűlésnek is fő feladata lön. — — A' délutáni órákon azon tiszt, lelkészek' megvizsgáltalásuk állt, kik az 1841-dik évi jul. (i. 's t. napjain V Naményban hosszú évek óta legszigorúbban tartott egyházmegyei közmegvizsgáltatástólbizonyos okok miatt elmaradtak. A' papiros-szeletkékre irott fontos és széles terjedelmű kérdések borzasztó rendetlenségben feküdtek zöld asztalán az ősz tanács-uraknak, és azokhoz a' ('élénkségnek azon nemével nyúlt a' kéz , mellyel kiki érezni szok , ha illy alkalommal már keblében zajlott érzelmek' tengere hullámzott Felolvastatván a' kérdés a' felelő által, néma csendben több vagy kevesebb sikerrel fejtegeié azt. Kérdezés, közbeszólás szorosan tiltvák, s az egyedül ön erejére 's lélekéberségére hagyott felelő mindent beszélhetett, mit tudott, hallott, tanult életében, csak folyvást beszéljen; azt mit beszélt, a'dologhoz-e, kimerítőleg-e , rendszeresen-e ?.. senkinek nem volt szabad megítélni. Látva e' terhelő állást, merészen álllak fel Szabó Károly v. atyai és Békássy Sándor n. lónyai lelkészek , az első azon szelíd de hatalmas buzgalommal. mellyel mindig hiven szokja pártfogolni a' gyengébb iigyet; a' második azon éber és ügyes tapintattal, mellyel az egyedül igazat a' szövevények' tömkelegéből kitudja emelni: de most mindkettő hasztalan. Említést érdemel, hogy többek közt B. ur vitatván a' felelőnek útba igazítását „még akkor is, úgymond, hallgatni kell, ha a' felelő , tévúton , dogmáink' sarkalatos igazai ellen beszél?-'..Jgy a' munka folyt változatlan sziliben mint kezdődött; hiszszük azonban, utószor. Még egy tárgyat, melly egyházunk' szőnyegén forgott, szabad legyen néhány szóval érintenem. Négy superintendenliánk' csaknem minden megyéiben hiányzik az ,,egyházmegyei gyülésház"; tudjuk, csaknem minden gyűléssel Thalia' vándor papjaiként örökös költözésben vágynák egyházunk'főnökei 's egyedei. Egyházmegyénk, jó istenünk' segedelmével, minden jóban haladni törekszik; igy történt, hogy 1838. évben mart. hó' első 's több napjain tartott helyosztó gyűlés' alkalmával gerébet rontott vizáradat rohanván meg Gulácsot, futni kelle a' venerabile publicumnak. Ennél, de több okoknál fogva is született hát az eszme, a' terv egy valóban forrón óhajtóit,,egyházmegyei gyülésház"1 létrehozásához ; és bár Beregszászban 1840-ik évi febr. 25. 's t. napjain tartott helyosztó gyűlés' alkalmával a' meleg kebellel pártolt ügy , szíves ajánlatokat nyert, a' segedelmezés, épületi terv indítványba hozatott: további eredményét síri csend fedi. Mondhatná valaki: et voluisse sat est. Nem! igénytelen szeméremmel, de büszkén említjük érdemkoszorús egyházi táblabiránk Lónyay Györgynek fény-övedzte nevét, ki tetemes pénz és anyagi segedelmezése mellett, elégszivesvolt ezen minden tekintetben szükséges épület' létesítéserei ügyelelet elvállalni. — Quod diirertur non aufertur; mi állhatatosan hisszük, reméljük. L i t c rá t y János, • gulácsi segédpap. Vegye§ közlemények. Aldas néhai Juranics Antal, győri megyés pi/spök ő méltósága hamvaira! A győr-szigethi protestánsoknak egész 1830-dik évig nem volt temetőjök. Az ott lakó néhány tehetősebbek , halottjaikat nagy költséggel és nagy fáradsággal Győrre vitették az újvárosi, vagy belvárosi közös temetőbe. A' sokkal számosabb szegények pedig ollyan helyre temettettek, mellynek nevét, ha jelen századunk 30 évigelszivelni nem szégyenlette, nekem kimondani nem szabad átallanom,— a' sintér' árkába! .. 1829-dik esztendőben, mint új pap, ezt távúiról sem gyaníthattam: azért midőn Szigcthből az első halott jelentetelt be nálam, eszembe sem jutóit előre tudakozódni a' temetőhely végett, feltévén, hogy honunk' egyik nem utolsó városának tőszomszédságában nem fog hiányozni olly valami, a' mit a' legfélrébb eső faluknak lakói sem nélkülöznek. — A' meghatározott órában a' többi személyzettel megjelentünk a' halottas háznál, egy elhunyt embernek maradványit illendőséggel nyughelyre késé-