Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-07-21 / 16. szám

— 1S8 -dólnólküli helyen, száraz földön hálnak, lüzet nem tarthatnak, mással nem társalkodhatnak, szüntelen hallgatnak, mint a' carthusi szerzetesek. Az illvek nem viselik már a* bráhmini zsinórt, mert reájok nézve nincs kástkülönbség, a' nép' cultusát 's szent könyveiket közönbös (indifferens) dolognak nézik, a' jó tettek elüttök nem elégségesek. (tehát mint a' keresztyén pietisták vallják) azt hiszik, hogy quietismus által érhetni el a' fő boldogságot, miért a' fő lénynek meg is kell adni kéréseiket. Minél nagyobb polczra vitte valaki quietismusát világ 's maga-megtagadás által, annál terjedtebb híre lesz, annál több követőket nyér. E' visszaélés, melly a' quietismust felül emelte a' eultus és szent könyvek' tekintetén, azokat mintegy legázolta, vette rá Buddhát, hogy magát a' brámanismusnak ellenszegezze; ő csak azt mondá ki — mint Brochiuger irja — a' mit az akkor élők' nagy része homályosan érzett : az az , ő igaz értelmében a' szónak reformált. Kimerte a' hatalmas szokás és bráhminok ellenében mondani, hogy nincs kástkülönbség vallásos tekintetben, (tehát ur és szolga Isten előtt egy) nem kellenek kiváltságos örökség szerinti papok, véres áldozatoknak nincs helye , mérsékelt asceticára nagyobb szükség van, mint túlzó quietismusra. Ez elvekhez csatolta a' régi soterologiáí, 's más metaphysicai dogmákat, 's őt követői mindjárt regenerátornak ki is kiáltották. Ammon a' mysticismust a' lélek' szerteleni passivitása* eredményének mondja, Fritsche szinle beteges vallásos mozgásnak adja ki az illy mysticai közvetlen összeköttetést az istennel. Molitor pedig azt mutogatá meg, hogy a' keresztyén vallásba később csúszott még be a' zsidó kabalából. 11) Ez annál inkább hihető, mert a' keresztyén vallás' kezdetében nem akadunk ascetismus5

nyomára , sőt úgy látszik az apostolok kikeltek az ellen , és azon kevés helyek, mellyek az újtestamentomban asceticai irányra mutathatnak , inkább csak localis értelemben vehetők, és csak későbben alkalmaztattak a' papi nőtelenség' megmentésére, mint Matth: 19. 12 1 Corint 7 , 5 , 38, melylyek után az encratit Tatian a' házasságot kárhoztatja, és mint sátántól eredt műt kurvaságnak mondogatja. 12) Különös, hogy az eredeti islam 11) Die Fortbildung des Christenthums zur Weltreligion von Dr. C. F. r. Ammon 1. Th. Leipzig, 1833. Über mysticismus und Pietismus zwei Vorlesungen von Fritsche. Halle, 1832. Philosophie der Geschichte oder über die Tradition, 1. Th. Frankf., 1827. 11. Th. Münster, 1834. III. Th. Münster, 1839. Molitor frankfurti tanár irta, a' keresztyén mystica' elemeit fölkeresi a' zsidó traditiokban. 12) 1. Timoth. c. 3 v. 2. olly világos és tiszta mind sem tud semmit a' mysticismustól. Ali' követői közt voltak ugyan sok hires quietisták, és kegyeskedők (devoti), de ezek már akkor éllek, mikor a' persa Manes, Zendik és Suli tanítások gyökerei vertek. A' Sufi tudomány merő pantheismus, a' lélek istenből foly ki, 's abba vissza foly, isten kivül nincs más reális lét, azért elmondhatja Sufi, mint azabsoluta indentitást védő nyugoti bölcsek, „mi mindnyájan istenek vagyunk." A' persa sufismus szerint ez istennel egyesülés askesis által eszközölhető , a' positiv vallások csak formák , mellyeket a' bölcsek , kik magok contemplativ életben merültek el, a' gyenge lelkek' számára alkottak, állati eledelektől épen úgy idegenkednek a' sulik is, mint a' bráminok és essenusok. 13) A' mysticismus által elszennyítelt islamnak is reformatióra volt szüksége, mert a' braminismussal párhuzamosan csúsztak abba is a' néma barátok 14) a' Veilh tánczot járók vagy maszlagosok, kik a' lapponiai bűvészektől a' grönlandi és talár Schámanoktúl, a'régi comanai inspiráltaktól (B^llona' papjai) semmit sem különböznek 15) , az elszaporodott .grammaticalis, mind józan értelemben a' papok' házasságáról, hol a' Jn szócska (oporlet) határozza el a' többi tulajdonságokat is, hogy azokat elszakítani egymástól nem is lehet. 1. Buyteí' Diction. Histor. et critique, Tom. IV. p. 42. Basle 1741. és Neupauert über die Nichligkeit der feyerlichen Klosztergelübde. Gratz, 1786. 13) Az isiami mysticismusról 1. Allioli által felfedezett , és kiadott arab kéziratot. Abhandlungen der philos. philolog. Klasse der Kibayer: Academie der Wissenschaften , I. B. 1835., és Hammert Jahr: der Litter. II. B. p. 328. seq. De Sacf érkezését a' persa Sufismusról : Notices et Extraits des manuscrits de la biblioth. du Roi ele. Tom. XII. Paris, 1831. és a'götlingai tudós újságot 1832. 140. szám alatt, hol szinte a' mysticismusra India mondatik első elemnek, de az islamba Kis-Ázsiából, és Kabalából csúszott be. 14) Alii perpetuum silentium tenent, et mutorum nomine Tzamutlar nuncupati, nullám cum hominibus conversationem agunl, alii ex mendicitate vivunt etc. Barton Ferencz a'moslimi papi szerzetesekről inHöltingeri Histor. Orient. p. 496. 15) Hi devorala herba, Maslach vocata, in rabiem aguntur adeo, ut per pectus totum in transversum vulnus ducant , itidem per brachium vei nullo dolore dissimulato et fungum arborum intensum capiti, pectori, manui superpositum non removent, donec in cineres resolvantur." Georgevicz a' derviseitekről, in Hottinger, 1. c. p. 499. a' grönlandi és lapp bűvészekről, a' tatár schamánokrul, kiket extasisokban tűzzel sem lehet magokhoz téríteni. 1. Mone Geschichte des Heidenthums í. Th. Leipzig, 1822. p. 43. Bellona'