Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-07-14 / 15. szám

- 1*1 -De mondók továbbá, hogy az egyetemes közgyűlés a' szláv philologiai társulatoknak, csak szónoklati gyakorlatok1

helybenhagyása mellett olly eltörlése, miszerint helyettük semmi pótló rendelet nem tétetett az iránt, hogy tanuló szláv ifjaknak alkalmuk volna anyanyelvökbeni kiképezésére. nem egyez metj maya a' Contenf abbeli végzésében elófordulo némely atalános kifejezései — és állit ma ny a iv al. Ks ezekről még értekezni kívánván, azokon kivül, miket már ezen alázatos előadasunkban a fenczímzett végzésből idéztünk elő, kül ön ősnek találtuk még azt, hogy illy szláv nyelv elleni határozat mellett állítatik a' végzés' lső pontjában: ,,«' honi nyelvnek kiterjesztésével senki az ettől különböző anyanyelvétől megfosztatni, sem a' gyülekezetek' anyanyelvi ben folytatandó isteni szolgálatok szabadságában lebontatni nem hivántatik'1 Ezen nyilatkozatnak ama' jótékony becsét méltányolni tudván, és annak szláv hitsorsosink' nem csekély megnyugtatását a, és aggodalmuk' némi megszüntetésére szolgálható képességét köszönettel elismervén, bátrak vagyunk annak magával a' végzéssel összeállításából feltűnő következetlenségre az egyetemes gyűlést figyelmeztetni Az által hogy a' szláv társulatok megszüntetvék, mellyekben ekkorig ifjaink anyanyelvöknek szabályaival és irodalmával ismerkedtek meg , a' szláv nyelv legjobb részétől, leg'áplalóbb erejétől, legkellemesb izétől, legnagyobb becsétől csak ugyan megfosztatik , és tetemes kart fog vallani az által, hogy tudós iskoláinkban, a' tanuló szláv ifjúság alaposb anyanyelvbeni tanitast nelkűlözend, aligha veheti a' szónoklati gyakorlatoknak lényeges hasznat, aligha lehet kedve, nyelvbeni járatlansága miatt mintegy megbékózottnak, a" styl és jeles előadásbani előmenetelekre iparkodni, vagy a' bibliát, mellynek sa|átságos nyelvbeli nehézségei vannak, és mellynek tő keletes értése a' nyelvbeni nagyobb jártasságtól függ, szorgalmatosan forgatni, és az által, gyülekezetekben. az anyanyelven folytatandó isteni szolgalatuknak, — ha polgári szabadságuk' czélszerü üzése és gyakorlása bizonyosan nem is akadályoztatik, olly jövendőbeli hitszónokok és tanítók' himpellér munkálása miatt, kiknek a" nyelv nem leend hatalmukban. És kérdjük: ki fog szláv hitsorsosink számára szükséges könyveket irni, ha senki sem lesz arra elegendően kiképezve? Méltóságos közgyűlés! ezekről elmélkedvén, tárva láttuk szláv gyülekezeteink' templomait, iskoláit és ar

hivek' sziveit, mellyekben nem épen azt lelök, mit vallásos épűletességnek szoktunk nevezni. Méltóságos közgyűlés! e' jelenkor emberiebb, józanabb, szabadabb, igazságosb előítéletlenebb szelleme az anyanyelvet hozta szőnyegre, mint miveltség, erkölcsiség és népek' boldogságának fő emeltyűjét; kérve, esdekelve kérjük a mélt közgyűlést, mint egyházunk' atyáskodó, közös részrehajlatlan elöljárók1

egyletét: ne tessék a'szláv nyelvet e' szőnyegről rekesz mögé elutasítani, vagy a' túlfeszült hazafiság' csigázott követeléseinek áldozatúl átengedni, 's ekkép egyházunknak egy méltó tagját olly fájdalmasan megbántani. Imé, irva van (Korint 1. lev. XII. r.) Az egyházi szolgalatokban is különbségek vágynák, de ugyan azon ur; mert némellyehiek adatik különböző nyelvek' nemeinek tudása, némellyeknek pedig nyelvek magyar ázások, de mind ezeket cselekszi ugyan azon egy lélek, osztogatván azokat, kiváltképen mindenkinek. a mint akarja. Egy lélek által mi mindnyáján eyg testté keresztelkedtünk ; akar zsidók akár görögök. Es a' test nem egy tag, hanem sok tagok. A' mellyek a testnek legerőtlenebb tagjainak lattatnak, azok igen szükségesek. Hogy ne legyen hasonlás a testben . hanem a tagok egyenlőképen egymásért szorgalmatos lévén, a' testet táplálják. Mert ha egy tag szenved, minden tagok egyetemben bankódnak; ha egy tag tisztességgel illettetik, egyetemben örülnek minden tagokv — Bizony, bizony, vannak egyházunknak sok más érdekesb tárgyai, nagyobb szükségei, fáj dal ina sb sebei, súlyosabb aggodalmai, mintsem hogy azokat a' nyelvek feletti viták háttérbe visszaléptethetnék. Mert ezek a' viták, és súrlódások és ezen szlávok elleni egész epés eljárás magának a' józan magyarosodásnak ártalmas; és ekkép, a' mint mondók, aZ okosság súgta tanácscsal sem férhet meg. Hogy is le'ietne szeretetet aratni, a' hol gyűlölség vettetik? Hogy1

lehetne szerencsésen madarászni, hol a" seregbe kövekkel és dorongokkal hajigálnak ? Hiszen az ellenszegülés csak a' nyomásnak következménye, és a' természetes önszeretetnek veszély ellen nyilatkozása. Nemzetek, valamint eg\edek is, nem vehetik egykedvüleg a' inegbántást, annál kevésbé az erőszakos enyésztésre czélzást. Imé, bar hiszsziik a' testhalál után következendő jobb életet, még is a balálnak, meddig csak lehet, ellenszegülünk, ha bar ez életben nyomorúságban sinlődünk is. Nemzetek és nyelvek nem keletkeznek, sem enyésznek a' bölcsek' theoriája szabta uton E' fácitnak factorai nem találtatnak a politikai és országlási számtanban. A' világ" ura országlási törvényhozásába ne avatkozzék a' gyarló ember. A' ki Bábelen botrány kőzik, az úr' cselekedetén botrány kőzik. Mert az úr mondotta vala (Móses 1. könyv. XI. r. G. v.) Imé e1

néj> egy, és mindnyájoknak egy nyelvök vagyon, és mivelhogy ezt kezdették tnosfau mívelni, ezután semmi meg nem tarthatja őket, hogy szinte ekképen ne cselekedjenek mindeneket, a melly*let vakmerőképen elvégeztek, cselekedniA' természet elleni theoria mindig kudarezot vall, "s néha annak ellenkezője is szokott történni, a" mit a' theoria fogadás nélkül számított ki. Egy részrölí vak buzgóság és túlzás ellenfélnél is azt költi fel. A' józan politika ezt tűzi ki magának czélul, ezt használja